Nagyon nem is ragoznám, újabb fasza Index-es cikk...
Évi 600 millió forint folyik be filmes jogdíjakból a Filmjushoz, ami az üres DVD-éken található matricákból, valamint a pendrive-ok, memóriakártyák, winchesterek és egyéb adathordozók után fizetett jogdíjakból. Tökmindegy, hogy a legújabb magyar filmet, a Kaméleont írod ki a DVD-re, vagy a házipornó gyűjteményedet ...
Vigyázat, ez most egy dupla löket lesz, hogy kitartson hétfőig.
Filmjus, Kabdebó György:
"Ha valaki zenét szerez, mondjuk egy beategyüttes, és a lemezeladásból nem tudja magát eltartani, akkor az meg fog szűnni. Ezért kell a kompenzáció, amit az üres hordozók után beszedett jogdíjból kap. Ez ellensúlyozza, hogy nem fizet jogdíjat, aki a tévéből vagy a rádióból veszi fel a zenéjüket cd-re.
Ha ez nincs, úgy nem lesz kultúra. Mi lesz helyette? Amerikai kultúrszemét. Ez ellen minden nemzetnek meg kell próbálnia védekezni. A filmeknél a Filmjus az utolsó bástya.”
Nem az van, hogy szerezzen jó zenét, forgasson jó filmet, amire van vevő és kereslet! De nem ám! Adjunk nekik a jogdíjból, hogy ne szűnjön meg az együttes és legyen munkája a rendezőbácsinak, hogy újabb nézhetetlen "alkotást" készítsen. 100 nézőnek. 100 millióból.
Rossz a fodrászod? Botrányosan vág hajat és már a kutya sem jár hozzá? Nosza, vessünk ki jogdíjat a samponokra meg az ollókra, hiszen vannak emberek, akik otthon vágnak hajat, nem pedig fodrásznál, és a befolyó pénzből támogassuk a fodrászt, hogy ne szűnjön meg.
És még nincs vége:
"Az éves bevétel öt százalékát a Filmjus Alapítvány kapja, ami segélyekre, nyugdíj-kiegészítésre és a forgatókönyvírói pályázatunkra megy el. A szociális kiadások aránya egyre magasabb, sok filmes kolléga van, aki éhezik. Van, akinek 41 ezer forint a nyugdíja. Így azoknak a nyugdíjas korú filmeseknek, akiknek a havi átlagkeresete nem haladja meg a százezer forintot, havi húszezer forintos nyugdíjkiegészítést adunk. Ha valaki nem nyugdíjas, de például nem tudott már két hónapja lakbért fizetni, akkor alkalmi segélyt kaphat.
Nyugdíjasotthont is terveztek, de aztán lemondtak róla. "Ez a mostani gazdasági helyzetet tekintve jó döntés volt. Most a legnagyobb problémánk az, hogy hogyan védjük ki a novemberben indult uniós eljárás esetleges hatásait."
Szóval a fényképezőgépbe vásárolt memóriakártyám árából kap a szegény rendezőbácsi, mert "alacsony" nyugdíja, mert 30-40 évig zsebbe kapta a pénzt? Eszem-faszom megáll, hát mégis hol és mikor élünk? Abszurdisztán, 1971?!
100 ezer forintos nyugdíj mellé adunk még segélyt a jogdíjból? Ez a minimálbér 144%-a!
Éhező filmes kollégák? Ki a faszomat érdekel? Máshol más munkakörben is "éheznek", és senki le sem szarja őket. El kell menni dolgozni, nem várni a jogdíj-segélyt. Vagy számolgatni kellett volna egy kicsit, mikor megkapták a pénzt a borítékba, hogy ebből biza' nem lesz valami nagy nyugdíj.
A jogdíjból nyugdíjasotthon az éhező filmeseknek pedig már a Napi Nonszesz kategória.
Mi lesz a következő? Éhező focisták? Mert nekik sem lesz nyugdíjuk ...
(Az Artisjus-maffia elleni háború a szívügyem, lásd korábbi írásaim erről: ez meg ez.)
