Amennyiben ezt így keresztülviszik, igen nehéz lesz megmagyarázni, hogy ez miért is "jó" a Zembereknek, a "forradalomnak", az országnak.
Lázár János önálló képviselői indítványa. Először úgy gondoltam, nem kell a teljes szöveget idézni, de annyire 100%-ban vastagbőr-fideszes ez a 2 oldalas törvényjavaslat, hogy azt javaslom, olvassuk végig.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989 . évi XXXII . törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1 . § (1) Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik :
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;
e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;
f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;
g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése ;
h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az
Alkotmány 28/C . § (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg."
Indokolás
Az Alkotmánybíróság nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően széleskörű hatáskört gyakorolva vizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. A rendszerváltást követően eltelt években, a jogállam első időszakában nagy szükség volt az Alkotmánybíróság jogfejlesztő alkotmányos szerepére. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. A Javaslat ezért — az Alkotmány módosításával összhangban — az Alkotmánybíróság hatásköréből kiveszi az Alkotmány által tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó törvények felülvizsgálatát.
Rendelkezik a Javaslat továbbá arról, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az új hatásköri szabályt, ebből következőleg az Alkotmánybíróságnak meg kell szüntetnie azon ügyekben az eljárást, amelyekben megszűnt a hatásköre."
Nos, ez tiszta beszéd, teljesen egyértelmű és teljes mértékben elképesztő. Még a mindig oly mértéktartó Török Gábor is elképedt, ahogy Gazda Albert is.
Az egésznek az az oka, hogy az Alkotmánybíróság elmeszelt egy fideszes törvényt. Először tett ilyet, világvége a köbön! A "98%-os különadó a 2 millió forintnál magasabb végkielégítésekre" szóló törvényről van szó. Az AB döntése egyhangú, igen, még Stumpf is egyetértett vele, bár többen párhuzamos indoklást írtak hozzá. (Kérdés: Stumpfot minek tették oda, ha ilyen gyalázatosan gyenge aknamunkát végez? Nem lesz ennek jó vége, Pista!)
Az alkotmányos kérdéseknél azonban sokkal fontosabb a politikai: Miért vállalta be ezt a harcot a Fidesz? Igen, valóban fontos, hogy ne lehessen pofátlanul magas (100 milliós) végkielégítést adni, de az is fontos, hogy törvényes legyen ennek a szabályozása.
Lázár sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy a tervek szerint így a magánnyugdíjpénztári törvény sem kerülhetne az Alkotmánybíróság elé, és a képviselői indítványa elfogadása után újra benyújtják a 98 százalékos különadóról szóló törvényt.
Lázár kőkemény formában volt, szerinte "a döntés számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon."
És: "nem a mi elképzelésünknek felelt meg az eredeti törvényjavaslat, hanem azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon még soha nem látott mértékű változás legyen."
Szijjártó Peti máris felzárkózott a Frakcióvezető Úr mellé.
Ritka sunyi húzás az AB alól kivenni azokat a területek, amiről nem lehet népszavazást tartani. Megszüntetni (még) nem merik az AB-t, de a kiherélés simán mehet, és ugye Stumpf Pista sem véletlenül van ott.
Ó, hol van az a szociális népszavazás (AB támogatással), és azok a boldog évek, mikor a gaz és nemzetrontó Gyurcsán-kormány egyetlen védvonala az Alkotmánybíróság volt ...
"A népszavazás intézményének az Alkotmánybírósághoz semmi köze. Az adók, közterhek stb. kb. ugyanazért vannak kivéve a népszavazás meg népi kezdeményezés alól, mert a birka sem szavazna az ollóra. Itt ugyanis az emberek közvetlenül és legérzékenyebb részükön, a pénztárcájukon keresztül érintettek a kérdésben, és államszinten nem képesek egyenként gondolkodni - ez evidens, ragozni kár.
Az AB ezzel szemben a "demokrácia őre", vagyis az Alkotmány mindenkor hatályos szövegéből kiindulva folyamatosan vizsgálja mindegyik jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze (pl. miniszteri utasítás stb.) alkotmányosságát. Itt TILOS kivenni bármit is az AB, mint független szerv vizsgálódási köréből, mert az egy egész terület "elqrvulását" engedélyezné, amire az ilyen Lázárok nem is gondolnak." - írta nekünk LL felháborodva, és nagyon is igaza van.
Ide kapcsolható a Hírszerzőn megjelent, és különösebben nagyobb figyelmet nem kapott írás, miszerint Orbán a lemondásával fenyegetőzött, ha nem választják meg Schmitt Palit köztársasági elnöknek.
A Hírszerző úgy tudja, erről rendkívül éles vita folyt az elnökségben - páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselő jelölését szorgalmazták -, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.
Egy, az elnökség megfontolásait ismerő forrás szerint a kormányfő végig arra hivatkozott, hogy a válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas időveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom, vagy a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldené az új törvényeket. Állítólag Orbán attól tartott, hogy a bankok és a telekommunikációs cégek kihasználnák azt az időt, amíg a törvények az Ab-nál parkolnak, és különféle nemzetközi szervezeteken keresztül lobbiztak volna a reformokhoz szükséges válságadók megakasztásáért.
Nyáron megtették a Fidesz alelnökét köztársasági elnöknek, Domokos Lászlót ÁSZ elnöknek, Stumpfot benyomták az Alkotmánybírósághoz, Szalai Annamáriát a médiahatóság élére. Kimaradt valaki? Ja, Csányi Sándor MLSZ elnök lett!
Sajnos csak két új alkotmánybírót lehetett csak választani, "egy Stumpf nem csinál nyarat", ez a fenti ítéletből látható.
Ebből következik, egy picit újra kell szabni az AB-t, mert nem megengedhető, hogy keresztbe tegyen. És mikor a legalkalmasabb az idő erre? Közvetlenül az önkormányzati választások, a nagyarányú győzelem után, hiszen olyan messze van még a következő választás, olyan messze van még 2014 ... a Zemberek emlékezete pedig oly rövid.
Még az is elképzelhető, hogy a Fidesz direkt úgy írta a törvényt, hogy visszamenőleges hatályú legyen, mert tudta, hogy ezt biztosan elkaszálja az AB, és akkor meg is van a "casus belli" a "megregulázáshoz". Elég furcsa lett volna ezt az indítványt úgy benyújtani, hogy az AB nem meszelt el semmilyen fideszes törvényt. A Gyurcsány meg már gyűjtené az aláírásokat a magánnyugdíjról szóló népszavazásra, szóval nagyon is kapóra jött az AB-döntés ...
Egyszerű matematika: ha most veszítünk 5-10%-ot, akkor legfeljebb nem 60%-on állunk, hanem csak 50-55%-on. És? Még 3,5 év van következő a választásokig.
Az ilyen "húzásokat" csak a ciklus legelején lehet megjátszani, és után 3 évig ezerrel lehet "építkezni", hogy ezt elfelejtsék az emberek. Aztán vagy bejön, vagy nem ...
Kár, hogy a ciklus elején a gazdaságilag népszerűtlen, de az ország érdekében fontos lépéseket szokták általában megjátszani, nem az Alkotmánybíróságot kiherélni, de szokjunk hozzá az új módszerekhez.
Csak nem tudom, hogy Orbán Viktor számolt-e azzal, hogy ezzel az üggyel mennyit fog nyerni például az ellenzék. Könnyen elkezdhet lemorzsolódni ez a gigantikus szavazótábor...
Egy 80-as szintű Vérpopulista Ősáspis Szómágus, kinek nevét le sem kell írnunk, máris új "Demokratikus Chartat" szervezne, mivel "véleménye szerint ez az a pillanat, amikor félre kell tenni a vitát az MSZP-ben, a baloldalon és a demokraták között. Azt javasolja, hogy a parlament demokratikus ellenzéke és a demokratikus közélet szereplői még azelőtt üljenek le egymással és egyeztessenek egy - az Alkotmánybíróság épülete előtt tartandó - közös demonstrációról, hogy a Fidesz módosítani tudná az alkotmányt és romba dönteni a hatalommegosztásra épülő, 89-es rendszert."
Sajnos azért is "meri" a Fidesz az ilyen lépéseket meglépni, mert mennyi az esélye, hogy megvalósul a Nagy Ellenzéki Demokratikus Összefogás? El tudjuk képzelni, hogy az Andrássy úton a tiltakozó tömeget Gyurcsány, Vona, Schiffer, Lendvai, Jávor, Morvai, a Heti Hetes, a Charta, a Barikád magazin meg a fél Gödör vezeti a Kossuth térre? Egy nagy molinót tartva: "Együtt megállítjuk a Fidesz-diktatúrát!" ?
Ki állna be az ilyen bohócok mögé tiltakozni?
