Érzékelhető, hogy sorban telik be mindenkinek a pohara.
Dolgozunk vég nélkül (a munkahelyen pénzért, otthon csak úgy igényességből), de gyarapodásra esélye sincs az átlag magyar állampolgárnak, a rezsi és a kaja elviszi a jócskán megadóztatott fizetés nagy részét, egy gyereket is háromszor meggondol mindenki, aki fizetésből él. Közben pedig azt látjuk, hogy a segélyezettek minimálbérért vagy még többért egész nap otthon vakaróznak, a gyerekeik (nem, nem egy), a házuk, az udvaruk, a kertjük rendetlen és csupa mocsok.
Nagyon rossz ez, és még rosszabb hatással van a társadalmi morálra.
Hál'Istennek egyre többen belátják ezt, és a maguk kis eszközeivel próbálnak (mernek) tenni ellene valamit. Más kérdés, hogy azonnal kirekesztő, kegyetlen, jogtipró rasszistának vannak bélyegezve....
Monok kezdte a szociális segélyek végtelen, korlátok nélküli osztásának beszabályozást, majd többen követték. Például a Somogy megyei Gadács. A faluban nem kaptak segélyt a dohányosok és a kávéivók (nem azok, akik napi egy csésze kávét isznak, és 3 szál cigit szívnak el, hanem akik életvitelszerűen ezekre költenek kaja és tisztítószerek helyett). Az ugyanis csak annak jár, aki "önhibáján kívül" került a "létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe" - mondta ki helyi rendeletében a település önkormányzata. Az alig 140 lelkes település képviselő-testülete szerint "önhibának minősül, ha kérelmező vagy családja a házukhoz tartozó kertet nem művelik, a kérelmező vagy családtagjai rendszeresen élvezeti terméket fogyasztanak (feketekávé, cigaretta, alkohol), vagy felelőtlen, költekező életmódjuk miatt a család gazdasági létalapját elvonják".
Szabó László polgármester annak sem adna egyetlen fillért sem, aki játékgépekbe dobálja a támogatásként kapott forintokat, bár a helyi rendeletben ez nem szerepel. Arra a felvetésre, hogy miként ellenőrzik a segélyre szorulókat, a polgármester kijelentette: a faluban mindenki ismer mindenkit, így semmilyen szenvedély nem maradhat titokban. A képviselő-testület teljes egyetértésben döntött a korlátozásról, és az a településen nem váltott ki ellenérzést - tette hozzá.
Kivéve egy embert. Ő nagyon felháborodott, és beperelte az önkormányzatot a rendelet miatt. A Somogy Megyei Bíróság pedig felfüggesztette a pert, és az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, kezdeményezve, hogy a jogszabálynak az önhibára vonatkozó utalásait semmisítsék meg. Az indítványnak az alkotmánybírák helyt adtak, mert a szociális törvény nem teszi lehetővé, hogy az átmeneti segély folyósításának feltételeit a helyhatóságok kiterjesztően értelmezzék.
Az alaptörvény szerint az önkormányzatok saját feladatkörükben hozott rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal. Miután a szociális törvény nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint a segélyt "önhibán kívüliséghez" köthetnék, erre a helyhatóság sem hivatkozhat - érveltek az alkotmánybírák. Így a kifogásolt rendelkezést a konkrét perben sem lehet alkalmazni.
Remek a törvény! Tejelni kell, pofázás nélkül, ha piára költik, hát piára. Istenem, ők arra vannak rászorulva...
A TV2 riportja az esetről:
Szabó életveszélyes fenyegetéseket is kapott, ám a hercehurca nem szegte kedvét, folytatni akarja a munkáját. Részletek a sonline interjújából:
"A rendeletet visszavonjuk, és alkotunk helyette egy másikat, aminek megfogalmazását, tartalmát nem találja aggályosnak az Alkotmánybíróság. Amibe a legfőbb ítélőszék nem tud belekötni. Már arra is gondoltunk, hogy ilyen esetben főznivalókat tartalmazó segélycsomagot adunk: tésztát, lisztet, olajat. De még nem döntött a testület."
A lemondás sem jutott eszébe szerencsére:
"Eszemben sincs! Nem azért indultam a választáson, hogy lemondjak. Teszem a dolgomat, nagyon sok elintézni való akad még a faluban. A templomot rendbe kell tennünk, a kultúrházhoz színpadbejáratot építeni. Ám sajnos a jónak nincs hírértéke."
