Másfél évvel a kormányváltás és 14 hónappal a Főváros "bevétele" után még mindig nem sikerült megoldani a BKV helyzetét. Tudjuk, hogy nem éppen rózsás állapotban vették át a BKV-t, de azt is tudjuk, hogy ha a kétharmad kigondol valamit, akkor nem számít semmi, keresztülverik-keresztülviszik. A BKV esetében viszont semmi sem történt, talán nem tudják, vagy nem is akarják megoldani a problémákat. Talán Tarlóst akarják szívatni, talán nem érdekük egy profi, költséghatékony, üvegzsebű közlekedési vállalat. Sajnos ez utóbbira már vannak jelek.
Viszont az 1,8 millió budapesti lakos és az agglomeráció szeretne normális áron, normális körülmények között balesetmentesen közösségi közlekedni.
Ideális esetben a BKV-t 3 szereplőnek kellene finanszíroznia: az államnak, az utasoknak és a tulajdonosnak 1/3-1/3-1/3 arányban. Tavaly láthattuk, hogy ez nem így történik, a jegybevétel 38%, állami támogatás 51%, a tulajdonosi támogatás 3,9% volt.
A Demszky Gábor által kitaposott útról sajnos Tarlós István sem lépett le, ugyanúgy havonta-kéthavonta plusz milliárdokért kuncsorog a kormánynál, mint Demszky, miközben a Főváros egyszerűen nem finanszírozza a saját közlekedési vállalatát.
"Halmozottan jelentkezik az a hiány, amely abból adódik, hogy a főváros hosszú éveken keresztül nem adott pénzt a közlekedési vállalat működési költséginek fedezésére. Az agglomeráció folyamatosan igénybe veszi a fővárosi közösségi közlekedést, de a kiegészítő normatívákhoz egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A helyi adókat – még a parkolási díjakat is – a kerületek szedik be, a fővárosnak a szó szoros értelmében nincs adóbeszedési lehetősége." - írta Tarlós Orbánnak.
Mielőtt azonban rádobnánk az első követ Tarlósra, sajnos abban igaza van, hogy a helyi adókat a kerületek szedik be, az egységes fővárosi parkolási céget megfúrták, a parkolási pénzeket is a kerületek szedik be, az iparűzési adót osztja csak meg a főváros és a kerületek egymás között 47-53% arányban. Tarlós egyeztetett a BÖSZ-el, de a kerületek leszögezték, hogy "a kerületi polgármesterek nem tartják indokoltnak a változtatást az iparűzési adó megosztásának jelenlegi rendjén, ha a kerületektől elvonnának az összegből, akkor kötelező feladataik ellátása lehetetlenülne el."
Vagyis a kétszintű önkormányzati rendszerben a kerületek "élvezik" a közösségi közlekedés nyújtotta szolgáltatást, de nem fizetnek érte, fizetnie a Fővárosnak kellene, de az adóbevételek nagy részével nem ő rendelkezik.
Faramuci egy helyzet ...
Logikus lenne, ha a BKV büdzséjéből hiányzó 20-30 milliárd forintot fele-fele arányba adná össze Budapest és a 23 kerület, hiszen az iparűzési adón is ilyen arányban osztozkodnak. Ha valamelyik kerület pedig nem kíván fizetni a közösségi közlekedéséért, akkor ott nem lesz közösségi közlekedés...