Logikusan azt gondolhatnánk, hogy kiragadott esetek ezek, melyeket a média "nagyít" fel és véres koncként dob a cigánybűnözésen csámcsogó emberek felé. És lehet is ebben valami, hisz szükségünk van ezekre a hírekre, hogy rájuk mondhassuk, na már megint a cigányok. Sajnos manapság nem sok olyan embert találunk hazánkban akik nem ezt mondják, jobb lenne ez az ország nélkülük. Legtöbben viszolygunk és félünk tőlük. Egyikünk sem rasszista és mind tudnánk mondani nem egy, nem kettő rendes becsületes romát is, de az a kisebbség mely egy ország elitéltjeinek több mint 60%-át kiteszi, bárhol a világon meg lenne bélyegezve.
Ördögi kör ez, hisz minél jobban védik az alapítványok, jogvédő szervezetek és ombudszmanok őket, mi annál jobban morgunk, mert nem értjük, hogy kaphat valaki egy putri helyett öt szobás lakást, (vagy csak egy fabudit is) ingyen az államtól, de a mi adónkból. Sajnos mára felnőtt egy olyan generáció mely a fenti szervezetek védelmében próbálgathatta szárnyait. Bátor, agresszív és ami még rosszabb, kezdeményező.
A törvénynek nincs hatásos fegyvere ellenük, a társadalomnak nincs válasza rájuk.
Cigánybűnözés van, de még közel sem érte el a csúcsát. A jövő nem tűnik túl rózsásnak az egyre elszaporodó és a médiának köszönhetően egyre többször köztudatba kerülő bűnesetek miatt, többen és többen vallanak majd szélsőséges nézeteket, ha a roma kérdés kerül szóba.
A megoldások egyelőre nem ismertek. A pedagógiával, integrációval és szociológiával foglalkozó szakemberek sorra széttárják a karjukat. A társadalmi hátrányokból származó lemaradást korunk iskolája csak még jobban felerősíti. Ugye emlékszik mindenki az osztályterem felosztására, elől az okosok, gazdagabb család gyerekei, a tanár nekik magyaráz, hátul meg Karcsika a panelház 10. emeletén lakó kisfiú, akinek egy szakadt melegítő nadrágja van és a kutya nem figyel rá. Esetünkben Karcsi még nem is roma, a szociális hátrányok nem párosulnak kulturális különbségekkel. Az integráció is nagy varázsszó, de hát tegyük a szívünkre a kezünket, mi se adnánk olyan osztályba a gyerekünket, ahol a kisebbségi pótlék miatt (igen létezik ilyen is, bizonyos százalékú kisebbségi tanuló fölött a tanárnéni plusz pénzt kap) 20% a cigány tanulók száma. A család az első számú szocializációs közeg és 10 éves kor után már sok minden nem korrigálható neveléssel. Ennek fényében tessék elgondolkodni, hogy akkor minek? Egy önmagát erősítő spirálban vannak a romák. Az anyjának nem voltak fontosak a társadalmunk értékei, neki se lesznek azok, és az ő gyerekének sem. Kiút? Egyelőre nincsen.
Így maradnak az ellentétek és az egyre mélyülő szakadék a romák és magyarok között.
