Ma délelőtt 10-kor megkezdődnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ójeee. Dehogy már most is összeüthetjük a tenyerünket elégedettségünkben azt mi sem bizonyítja jobban minthogy: a nagy hadron ütköztető (Large Hadron Collider, LHC) megépítése az emberiség egyik legnagyobb tudományos-technikai teljesítménye, amihez csak a Nemzetközi Űrállomás építése fogható. Az LHC máris egy sor technológiai rekordot döntött meg, többek között itt van a világ legnagyobb szupravezető mágnese is.
Az LHC megépítéséhez egy sor műszaki csúcsteljesítményre volt szükség, de a működésétől is csúcseredményeket várnak: a fizikusok előtt egy mindeddig feltáratlan világ nyílik meg, mert az LHC-vel elérhető energiák tartományában korábban sohasem végezhettek vizsgálatokat. A 27 kilométer kerületű, átlagosan 100 méterrel a felszín alatt lévő gyorsítógyűrűben protonokat gyorsítanak közel fénysebességre, majd összevezetik és összeütköztetik őket (később ólomionok ütköztetését is tervezik). Ekkor olyan állapotok jönnek létre, amilyenek a nagyon fiatal Világegyetemben lehettek jellemzők. A berendezésben létrehozható ütközések energiája a Világegyetem azon állapotának felel meg, amilyen az Ősrobbanás után százbilliomod másodperccel volt, amikor a hőmérséklet közel milliárdszor milliárd fok lehetett. Jól hangzik nem? Amúgy ezeknek a roppant energiájú ütköztetéseknek nem a kozmológiai kutatás az elsődleges célja, hanem az anyag mélyebb szerkezetének felderítése.
Az alapvető kérdés az, hogy a mesterségesen létrehozott új részecskéknek, illetve az anyag mesterségesen létrehozott új állapotának lesz-e bármilyen fenyegető hatása a környezetre. Fantasztikus, a tudomány határait súroló elképzelésekben sincs hiány, felmerült például fekete lyukak, mindent elnyelő vákuumbuborékok, az anyag lebomlását okozó mágneses monopólusok megjelenésének, sőt az időutazásnak a lehetősége is.
A CERN vezető tudósai most a részecskegyorsító végső tesztjei alapján azt állítják , valóban létrejöhetnek fekete lyukak a kísérletek közben, de ezek atomi méretűek, és nagyon rövid élettartamúak lehetnek, és az, hogy esetleg katasztrófát okozhatnak, sci-finek is meredek. A biztonsági elemzés kiemeli, hogy a Föld légkörének felső részeiben a kozmikus sugárzás nagyjából egymillió LHC-kísérletnyi ütközést produkált már nagy energiájú és sebességű elemi részecskék között, mégis egyben van még a bolygó.
Két amerikai tudós (egyikük nukleáris tanácsadó) azonban a bíróságon támadta meg az LHC-t, nehogy az véletlenül elhozza a világvégét. A perrel a kísérletek leállítását akarják elérni, vagy legalább még néhány hónapnyi biztonsági tesztelést.
Úgy látszik, túl sok mindenre nem mentek a perükkel mert ma 10-kor beindítják a részecskegyorsítót. Viszont azt ígérik, hogy egyelőre nem ütköztetik a részecskéket, csak azt vizsgálják, megfelelő módon körbe tudnak-e menni a vákuumcsövekben. Ez lesz a "First Beam Day" ("az első nyaláb napja"), amely a gigantikus berendezés ünnepélyes üzembe helyezése is egyben, és amelyre több száz újságíró érkezett szerte a világból az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN székhelyére. Ha viszont mégis lesz ütköztetés - kiszivárgott hírek alapján, ha a nyalábokkal minden jól megy, akkor ezzel koronáznák meg az eseményt -, akkor az egyelőre jóval alacsonyabb energiákon történik, mint ami majd a csúcsüzemmódban várható, és amellyel kapcsolatban felvetődött például fekete lyukak keletkezése is.
Az eseményeket itt élőben lehet követni. Annak ellenére hogy azt mondják nincs mitől félni érdemes majd követni az eseményeket és ha kiül a tudósok képeire a "hol kúrtuk el?" döbbenet, érdemes lesz megkeresni az iroda jócsaját és lezavarni vele egy 2 perces menetet.
forrás: origo, index
