A szociális és munkaügyi miniszter életrajza röviden:

1951. április 2-án született Budapesten. 1974-ben a MKKE Általános kar népgazdasági tervező-elemző szakán szerzett közgazdász diplomát. 1981-ben az MKKE Továbbképző Intézetében vállalati komplex szervezés-vezetésből szerzett szakközgazdász másoddiplomát. 2002-2004-ben a Miskolci Egyetem Továbbképző Intézetének EU-szakértő képzésén abszolutóriummal végzett.

Az MSZMP tagja, 1989-ben az MSZP alapítója. 1981 és 1989 között a városi és megyei pártirányítás munkatársa. A rendszerváltás után a pénzügyi szektorban helyezkedett el, a Magyar Hitelbank városi igazgatóságán kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott. 1993-tól az Agrobank miskolci igazgatóságának vezetője, 1996-tól 1999-ig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt.

A Rákóczi Bank állami tulajdonú, miskolci központú pénzintézet volt. Az alapítók célkitűzése az volt, hogy kedvezményes hitelekkel és támogatások folyósításával segítse a rendszerváltást különösen nehezen megélő észak-magyarországi térség kis- és középvállalkozásait. Szűcsöt ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodás mellett választották be az igazgatóságba a Rákóczi Bank 1996. április 19-i közgyűlésén, egy hónappal később pedig már el is foglalta a vezérigazgatói széket. Dinamikusan kezdett, felpörgette a hitelezést. Ezt jól illusztrálja a hitelek és betétek mennyiségét mutató, úgynevezett mérlegfőösszeg alakulása: míg 1996 végén ez 1,689 milliárd forint volt, addig 1997 végén már 3,59 milliárd, 1998 végén pedig 4,821 milliárd. Két év alatt háromszoros növekedés! Szuper! Mindenki örült. Aztán jött a feketeleves. 1998-ban a helyhatósági választásokon a BAZ-megyei önkormányzatban is a jobboldal került többségbe, így nem volt kérdés Szűcs Erika menesztése. A vezetőváltás végül csak az 1999. január 12-i közgyűlésen zajlott le. Az új vezérigazgató Koszticza Kornél lett, aki már néhány hónappal a vezérigazgatói poszt elfoglalása után borús képet festett a pénzintézetről. "Általánosságban megállapítható, hogy a bank hitelezési gyakorlata messze eltér a bankszektorban megszokott átlagtól, illetve azt messze alulmúlja a monitoring hiánya, a kockázatkezelés gyenge színvonala" - mondta a vezérigazgató az 1999. május 7-i közgyűlésen. Koszticza szerint - derül ki a jegyzőkönyvből - a Rákóczi Bank az előző vezetés alatt ugyan aktívabbá vált, azaz felpörgette a hitelezést, de az ügyleteket nem mindig előírásszerűen kötötte, és ezzel túl nagy kockázatokat vállalt. A bank hitelügyleteinek egy részét átvizsgálta a KPMG, a nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek egyike, a szerződéses viszonyok áttekintésére pedig egy miskolci ügyvédi iroda kapott megbízást. "A bank hitelfolyósítási gyakorlatában számos hiányosságot állapítottunk meg" - áll az [origo] birtokába jutott KPMG-jelentésben, amely szerint előfordult, hogy egyes ügyleteket nem a megfelelő szinten hagytak jóvá, a szerződések egy része nem felelt meg a hitel odaítélésénél megszabott feltételeknek, és a biztosítékul szolgáló ingatlanokra több esetben nem jegyezték be a jelzálogjogot. "A megvizsgált hiteldossziék általánosan hiányosak, illetve rosszul szervezettek. Nincsen tartalomjegyzék, lényeges dokumentumok hiányoznak" - fogalmaztak a jelentésben. Csupa-csupa érdekesség!

A KPMG jelentése rávilágít arra is, hogy a Rákóczi Bank nem megfelelően képezte a céltartalékát (ebből fedezik a várható veszteségeket, a bedőlő hitelekkel elvesztett pénzt), a megvizsgált hitelekre a bank 138,479 millió forintnyi céltartalékot képzett, a könyvvizsgálók szerint azonban ennek több mint a dupláját(!), 285,819 milliót kellett volna.

A bank új menedzsmentje is úgy ítélte meg, hogy a megkötött hitelügyletek jóval kockázatosabbak, mint ahogy azt az előző vezetés állította. Szűcs vezérigazgatósága alatt, 1998 végén mindössze 6,8 millió forint tartozott a legreménytelenebbnek tartott, "rossz" hitelek közé, egy évvel később azonban már 500 millió(!!) - derül ki a beszámolóból, amely a közgyűlés számára készült a pénzintézet 1999-es évéről.

Emiatt az új vezetésnek jóval több céltartalékot kellett képeznie, a bank pénzének egyre nagyobb részét kellett veszteségként kezelni. A még Szűcs által jegyzett 1998-as évet 255 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárták, 1999-ben pedig még ennél is többet, mínusz 285 milliót könyvelhettek el.

A belső vizsgálatok nyomán 2000 júliusában rendőrségi nyomozás indult, majd 2001 áprilisában bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást. Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője így fogalmazott: "Megállapítható volt ugyan vagyoni hátrány, de azt nem tudták bizonyítani, hogy a vezetők szándékosan akartak kárt okozni a banknak, márpedig a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény." Persze, lehet, hogy véletlenül csinálták. Hihető.

A Rákóczi Bank vezetése 1999 szeptembere és 2000 márciusa között 18 feljelentést tett több olyan hitelügylet miatt, amelynél az adós nem fizette vissza a pénzt vagy felmerült a hitelezési csalás gyanúja. A 18 feljelentés több mint 600 millió forintnyi hitelt érintett, a nyomozások sorsáról azonban szinte semmi konkrétumot sem lehet tudni. Valószínűsíthető, hogy kevés ügy jutott el a bíróságig, az ügyészség szóvivője ugyanis azt mondta, a nyilvántartásban nem tudott rákeresni ezekre az esetekre, de az ügyészek emlékei alapján nem volt vádemelés egy Rákóczi Bankos hitelügylet miatt sem. A Bank pedig szép lassan tönkrement: 2000-ben szinte teljesen elveszítette jegyzett tőkéjét: áprilisban előbb az egymilliárdról 490 millióra, majd novemberben 20 millióra szállították le. A pénzt az 1998-as, valamint az 1999-re és 2000-re előre jelzett veszteség rendezésére fordították - olvasható a közgyűlési beszámolóban. A tőkeleszállítás egyben a pénzintézeti működés végét is jelentette, és a bank 2000 júniusában átalakult pénzügyi vállalkozássá. Hangsúlyozom: NEM találtak felelőst!!

Szűcs Erikáról tudni kell azt is, hogy 1996 és 1998 között felügyelőbizottsági tag volt az olajszőkítéssel kapcsolatba hozott ETL Rt.-nél. A miniszterasszony egy parlamenti meghallgatáson erről annyit mondott, hogy az ETL ellen indult eljárás, de szerinte nem állapítottak meg bűncselekményt. Hozzátette, hogy ő felügyelőbizottsági tag volt, a cég vezérigazgatója pedig azóta is "köztiszteletben áll, ma a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gazdasági Kamara elnöke". Ennyi!!

És ez a nő akarja megszüntetni a családi pótlékot! Ez! Hát van ennél lejjebb?

Már csak annyit szeretnék megkérdezni Gyurcsány Ferenctől, hogy miért nem egy feddhetetlen politikust nevez ki miniszternek?

a, nincs ilyen

b, a látszatra sem adnak ott a parlamentben...

(forrás:origo)