A május-júniusi észak-magyarországi árvíz kapcsán többször elhangzott, hogy víztározó(k) korábbi megépítésével megmenekültek volna a lakott területek.

Örömmel jelentem hát be, hogy október 12-én átadták a Gyöngyös-patakon épült tározót, ami 25 ezer ember lakóhelyét tette árvízvédelmi szempontból biztonságosabbá. 

"A több mint 2,7 milliárd forintos beruházással megépült tározót Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel, aki köszöntőjében a megvalósult beruházás kiváló műszaki színvonalát, valamint a fejlesztés megelőző jellegét, védelmi funkcióit emelte ki. A tározó gátján tartott ünnepség után felavatták azt a szintén a beruházás részét képező, ám később jóléti és idegenforgalmi célokat is szolgáló tavat, amelyet Abért Lászlóról, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tragikus balesetben elhunyt műszaki igazgatóhelyetteséről neveztek el.
A megépült árvízi tározó völgyzáró gátja 2,4 kilométer hosszú, legnagyobb magassága 8,2 méter, a töltésbe épített zsilip pedig árvízkor csak annyi vizet ereszt ki, amennyi a tározó alatti medrekben kiöntés nélkül levezethető. A tározó árvíz esetén 5,2 millió köbméter vizet tud befogadni. A völgyzárógát építéséhez 390 ezer köbméter földet termeltek ki, így képződött az a 21 hektrányi vízterülettel rendelkező, két részből álló tó, amelyet idegenforgalmi, turisztikai és jóléti célokra is hasznosíthatnak."

Nagyon szép az árvíztározó, jónak is tűnik, mindössze két pici szépséghibája van a projektnek. Az egyik, hogy a sejtésekkel ellentétben a Gyöngyös-patak és így az árvíztározó nem Borsod Heves, hanem Vas megyében van.
A másik, hogy a megépülésére 45 (!) évet kellett várni. 1965-ben volt ugyanis a nagy szombathelyi árvíz, ami után szorgalmazni kezdték a szakemberek egy Lukácsháza és Kőszeg között elhelyezkedő tározó megépítését, amire végül 2008-ban született döntés.

Nézzük csak részleteiben a "villámgyors" ügymenetet:

"A Gyöngyös-patak Ausztriában ered, Kőszegnél lép be az országba, Gencsapátinál kettéágazik. A természetes meder a nagyvízi hozamokat szállítva Sorok-Perint néven halad tovább, Szombathely várost, valamint több települést érintve Zsennyénél torkollik a Rábába. Az északi mesterséges meder, a Gyöngyös műcsatorna, ugyancsak több belterületet érintve Sárvár térségében éri el a befogadó Rába folyót.
Az 1965. évi rendkívüli árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott a Gyöngyös-patak, Sorok-Perint vízfolyás mentén mind lakott, mind mezőgazdasági művelésű területeken. Szombathelyen különösen nagy károkat okozott az árvíz.
Az 1965. évi árvizet követően a Gyöngyös-patakon és Sorok-Perinten egyaránt jelentős mederrendezési, mederbővítési munkálatok indultak, helyenként önkormányzati védtöltések épültek, illetve kerültek megerősítésre. A beavatkozások mindegyike abból az elképzelésből indult ki, hogy az árvízi csúcsok csökkentése érdekében Lukácsháza - Kőszeg között a Gyöngyös-patak völgyében árvízi tározó épül.
A Gyöngyös-patak és a Sorok-Perint völgye vízkárelhárítási problémáinak megoldása érdekében szükséges műszaki beavatkozások meghatározására beruházási programot megalapozó tanulmány, műszaki-gazdasági elemzés készült 1993-94-ben."

"A Kormány a 2008. február 13-án tartott ülésén döntött arról, hogy a Nyugat-dunántúli Operatív Program kiemelt projektjeként 2 milliárd 780 millió forinttal finanszírozza a beruházást. A forrás részben uniós, részben központi költségvetésből származik."