Kül és belföldön keresett rátermett, hozzáértő válságmenedzsert a BKV élére a Városháza. Ugyanis nemzetközi jellegű pályázatot írt ki a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága a BKV vezérigazgatói posztjára. Nos, ez lett belőle .... (talán nem felesleges felsorolni a Gazdasági Bizottság tagjait akik döntenek: Somlyódy Csaba MSZP (elnök), Székely Gábor SZDSZ és dr. Fónagy János FIDESZ (alelnökök), Andó Sándor MSZP, dr. Bagdy Gábor KDNP, Dancs Gábor SZDSZ, Halmágyi Judit SZDSZ, Kolozs András MSZP, Szaniszló Sándor MSZP, Wieszt János MSZP, Csatlós Csaba MDF, Hutiray Gyula FIDESZ, Molnár József KDNP)
Nem árt felidézni, mik voltak a feltételek:
- ötéves vezetői gyakorlatot
- két éves államigazgatási és per- vagy közszolgáltató szektorban szerzett vezetői tapasztalat
- egy idegen nyelv, angol vagy német tárgyalási szintű ismerete
- műszaki-gazdasági egyetemi végzettség
- stratégiai látásmód
Előnyt élvez:
- reorganizáció, a vállalati válságkezelés és a krízishelyzetben, sztrájkhelyzetben szerzett tapasztalat
Nos, meg is találták a legrátermettebbet: Kocsis Istvánt, a szocialista típusú vezérigazgató prototípusát. Kiváncsi vagyok, vajon nyilvánosságra hozzák-e a pályázatát, és hogy milyen szempontok alapján lett lesz Ő a győztes. Vajon mennyit nyomott a latba a "szocialista" a hátszél, és hogy a fővárosban MSZP-SZDSZ koalíció van, mely jelenleg létszámban döntetlenre áll az ellenzékkel? Vagyis "necces" a helyzet a Fővárosi Közgyűlésben. Az SZDSZ-nek kell minden MSZP-és szavazat. Innentől kezdve a szocialisták azt kérnek, amit csak ... hopp, most a BKV-t ... de szép is a politika!
Kínzó kérdés: Vajon mikor utazott BKV-én Kocsis elvtárs igazgató? Vett már valaha vonaljegyet?
Nézzük a mezőnyt, amelyből a legjobbnak Kocsis elvtárs igazgató úr találtatott meg: a BKV vezérigazgatói pályázatára tizenhárom személy és egy zártkörűen működő részvénytársaság jelentkezett. Közülük az MSZP-frakció 4 pályázót tartott alkalmasnak (Kicsit pikáns, hogy egy ilyen horderejű ügyben az MSZP-frakció az előválogató. Kik ők? Senkik.) Balogh Zsolt megbízott BKV-vezérigazgatót, Hidvégi Gábort, a Vidámpark Zrt. volt igazgatósági elnökét és Devecz Miklóst, a Hídépítő Zrt. magyarországi vezetőjét. Egyáltalán, a BKV igazgatói posztnál követelmény, hogy a jelölt értsen a közlekedéshez? Mert ezzel az erővel Lamperth Mónika vagy az örök jolly joker Draskovics is simán lehetne BKV vezető ...
Kínzó kérdés: Mindegyik szocialista "topmenedzser" bevethető bármely területre? Ezeket direkt így gyártották?
Ipar, privatizáció, atom, áram, vasút, tömegközlekedés, tökmindegy: Kocsis mindenevő és bárhol bevethető!
Oké, próbáljunk meg belebújni egy gazdasági bizottsági tag fejébe, redukáljuk le a bennünk buzgó racionalitást és értelmes, vessük el az erkölcsi korlátainkat és találgassunk: Miért éppen Kocsis?
-Kocsis úr beadta a pályázatát, és a tisztességes elbírálás alapján az övét tartották a legmegfelelőbbnek.
- Kocsisnak szakmai kihívás a BKV megmentése.
-Az MSZP ezt a posztot kérte a fővárosi koalícióért cserébe. Ők pedig a hű emberüket, a már "jól bevált" Kocsist nevezik ki.
-A tulajdonos (a Főváros) mégis szeretné privatizálni a BKV-ét. Ehhez ki más lenne a legmegfelelőbb ember, mint a főprivatizátor, Kocsis istván? A BKV elindult a szokásos "privatizációs úton": céget lerohasztani -> állam rossz gazda -> tőke kell -> céget eladni (lehetőleg külföldi tulajdonosnak). Az első pont már megvan, kipipálva. BKV rohad rendesen.
A Hírszerző értesülései szerint az állás a MSZP legfelső vezetésében dőlt el, és Gyurcsány Ferenc rábólintott Kocsis kinevezésére. Az SZDSZ, mivel egyedül képtelen lenne BKV-vezért állítani - kivár. A Hírszerző információi szerint az SZDSZ számára Balogh Zsolt és Kocsis István is elfogadható jelölt.
Nézzük meg ezt a csodálatos karriert, ami úgy néz ki, hogy a BKV-hoz is elér:
Kocsis István közel 15 évig tanított és kutatott a Műszaki Egyetemen, bár oktatóként megragadt az adjunktusi fokozatnál. Tagja volt a BME pártbizottságának, és 1985-ben kollégiumi igazgatónak is kinevezték. Kapcsolatban volt a KISZ reformköreivel, A rendszerváltás idején is aktívan politizált, egyetemi irodájában MDF-szervezetet alapított. Politikai karrier helyett azonban 1991-ben elment főmérnöknek a stratégiai fontosságú Fegyver- és Gázkészülékgyárba (FÉG), amelyet volt tanárkollégája, Latorcai János irányított. A KDNP egyik fontos politikusának számító Latorcai János hamarosan az ipari minisztériumba került, ahová Kocsis is követte. Mikor Latorcai miniszter lett, Kocsis helyettes államtitkári rangot kapott.
Hozzá tartozott az úgynevezett „piszkos 13” csoport, vagyis azok a nagy iparvállalatok, amelyek rendbetételét a kormány stratégiai fontosságúnak tartotta, többek között a Taurus, a Rába és a Borsodchem. „A gazdaság stabilitása érdekében ezeket a vállalatokat meg kellett mentenünk, viszont nagyon kevés pénzünk volt erre. Sikerült kihozni őket az adósságspirálból. Izgalmas feladat volt. Néhány privatizációjában később részt vettem” – emlékezett erre az időszakra Kocsis.
„Kocsis tipikus végrehajtó ember. Amire parancsot kap, azt maradéktalanul teljesíti. Amikor az volt a feladat, hogy a költségvetésnek szállítani kell több száz milliárdot, akkor ő besöpörte a pénzt” – emlékezett egy, a Horn-kormány idején a Pénzügyminisztériumnál dolgozó vezető.
Majd az ÁV illetve az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese, később utóbbi vezérigazgatója volt. Az ÁPV vezérigazgató-helyetteseként ő szervezte az energetikai szektor privatizációját. Csányi Sándor üzlettársa és barátja. A Tocsik-botrányból kimaradt, de vezérkar mellőle Suchmann Tamással az élen repült. 1997-ben innen távozott az RWE német energetikai cég. Az RWE több privatizációban is érdekelt volt, többek között ők vették meg a Mátrai Erőművet, e szerződés egyik aláírója az állam részéről Kocsis István volt.
2002-ben, a második MSZP-SZDSZ kormány megalakulásakor nevezték ki újra fontos pozícióba Kocsis Istvánt: 2002-2005-ben a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója volt. Néhány ismerőse szerint Kocsis nem érezte igazán jól magát Pakson, számára inkább parkoló-pálya volt az MVM tulajdonában lévő, és ezért csekély önállósággal bíró cég vezetése. Többen is mondták, hogy ő inkább az MVM vezetését akarta már akkor megszerezni, ezt azonban a Medgyessy-kormány Pál Lászlónak adta. Az erőműben 2003 áprilisában, alig fél évvel kinevezése után súlyos üzemzavar történt. Kocsisnak ugyan közgazdász elődjéhez képest valamivel több köze volt a nukleáris iparhoz, de gépészmérnökként azért ő sem volt teljesen képben. „Ezt az ügyet csak nagyon erős politikai támogatással lehetett túlélni” – vélte egy közeli barátja is. Túlélte.
2005-ben nevezték ki az MVM élére, ahonnan Veres pénzügyminiszter rúgta ki idén tavasszal, miután Kocsis nem értett egyet az MVM szétdarabolásával és esetleges privatizálásával. Júniusban lett a MÁV-Start elnöke. Onnan pedg most irány a BKV?
Egyből kezdhet majd a 4-es metró ügyével, betömjük-e az alagutat, Kocsis elvtárs?
