Kilenc hónapja vezeti Kocsis István a BKV-t. Az új főnök nagy változást még nem okozott a fővárosi tömegközlekedésben, nagy reformok nem történtek. Ötletelések mentek ezerrel (holdingokká alakulás, HÉV eladása), volt formacipő és formaruha-botrány, de nem tettek le az asztalra egy világos és elfogadott koncepciót a BKV modernizálásra.

A BKV költségvetése 2008-ban 120 milliárd volt. A bevétele pedig 110 milliárd, így a meglévő 80 milliárdos hitelállományához még hozzákerült 10 milliárd.

A teljes bevétel a következő tételekből áltt össze:
-50 milliárd jegybevétel 
-21 milliárd árkiegészítés (állam)
-32 milliárd normatív támogatás (állam)
-10 milliárd eszközpótlásra (Főváros) ami ugye nem működési költség.

Vagyi ez alapján a BKV éves bevételeinek a 44%-át adta a jegybevétel, 47%-át az állam, és 9%-át a Főváros, ha ezt a 10 milliárd működési költséget nagylelkűen beleszámoljuk. Valójában a Főváros 0 ft támogatást ad működésre a saját cégének.

A BKV Zrt. tulajdonosa ugyanis a Fővárosi Önkormányzat ...

Demszky Gábor szerint az európai uniós gyakorlat az, hogy a tömegközlekedés költségeinek felét fedezi a jegybevétel, a másik felét pedig az állam, a régió és a város közösen állják.

Ugye milyen ügyesen csűri a szavakat? Ha költségvetés felét állja közösen az állam, a régió és a város, akkor abba az a variáció is beletartozik, hogy egy kicsit tesz bele a város, és nagyobb részt az állam. Ahogy fentebb látjuk ...

A tudomásom szerint a finanszírozási módszerre inkább az a jellemzőbb, hogy a jegybevételek, a költségvetési támogatás és a tulajdonos (város) is 33%-33%-át adják a vállalatnak.

Ha így nézzük, akkor az utasok és az állam erőn felül, Demszky és a Főváros pedig kissé alul finanszírozzák a BKV-t.

Ezek után minimum "érdekes", hogy Demszky elment Bajnaihoz, hogy "a kormánynak nagyobb összeggel be kell szállnia a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásába, mert ez nem pusztán önkormányzati kérdés."

És mit tesz a BKV?
Rákattant a bliccelők elleni harcra, miközben olyan reformokon kellene dolgozniuk, ami csökkentené a bliccelést. Első ajtós felszállás kísérleti jelleggel, buszonként 3 biztonsági őrrel nem éppen ilyen. Ugyanis egy busznak meg kell(ene) termelnie a 3 őr havi bérét, és akkor is csak nullszaldóra jön ki a BKV. Meg a menetideje is megnőtt ezeknek a járatoknak.
Az utasok így is a BKV bevételének a 44%-át adja, ami egy kimagasló szám. Vagyis nem (csak) az utasokon és a bliccelőkön múlik a BKV ilyen anyagi helyzete.

Talán meg kellene vizsgálni, hogy miért bliccelnek, és miért nem választják közlekedésre a BKV-t. Valószínűleg a jegy és bérlet áraknak jelentős szerepe van. A BKV-nál a még mindig a 40 éve kialakult és már régen elavult jegyrendszer van használatban, mely szerint 1 járműn való utazás = 1 jegy. És mondjuk 3 járművön való utazás = 3 jegy. Vagyis ha 2 átszállással jutok el a célomhoz, akkor összesen 3 jegyet (900 forint) kell vennem. 

Kocsis, Demszky és Hagyó uraknak javasolok egy sörözős-knédlizabálós prágai kirándulást, masszív tömegközlekedési használattal. Ugyanis Prágában a következő jegy és bérletárak érvényesek:

A lényeges különbség Budapesthez képest: teljes mértékben alap az idő alapú menetjegy. (És a nyugdíjasok NEM utaznak ingyen!)
-30 perces jegy 18 korona (180 ft) (buszon, villamosan nem lehet átszállni, metrón csak 5 megállóra jó)
-75 perces jegy 26 korona (260 ft)
-napijegy 100 korona (1000 ft)
-havi béret 550 korona (5500 ft)
-éves bérlet 6100 korona (61 000 ft)
-SMS jegy 90 perces utazásra 26 korona (260 forint), még a BKV-nál 500 forintba fog kerülni ha lesz...

Vagyis a kedves utas Prágában 260 forintért korlátlan átszállással utazhat 75 percen keresztül. Vajon bliccelnek Prágában? Te bliccelnél ilyen kondíció mellett?

És mi kell ehhez? Döbbenet, de csak egy dolog: az időpecsétes lyukasztó. Az egyszerű szerkezet remek dolgot művel: rányomtatja a pontos dátumot, az órát ás percet a jegyre.

És mi az oka a menetjegy-reformnak hiányának a BKV-nál? Az, hogy ilyen időpecsétes lyukasztó csak a metróban, és az új villamosokon, buszokon és troliban van csak. Amíg viszont még található régi lyukasztó (melyet a külföldiek nem is tudnak használni, mert nem értik, hogy nekik tényleg ki kell kézzel lyukasztani a jegyüket), addig ez a rendszer nem vezethető be.

Szilágyi Károly, a BKV szóvivője:

"Foglalkozunk az időarányos jegy bevezetésével, ám előbb meg kellene vizsgálni, ettől növekednének vagy csökkennének-e a bevételeink. Ám irdatlan pénzbe kerülne az új rendszer bevezetése, ehhez ugyanis le kellene cserélni az 5400 darab régi lyukasztót a olyanra, amely rányomtatja a jegyre az érvényesítés időpontját. A készülékeknek darabja 200 ezer forintba kerül."

Vagyis a BKV-nál számolgatnak. Biztos vagyok benne, hogy világosan le lesz vezetve, ha 2 átszállásra 3 jegy helyett csak 1 jegy kell, az máris 600 forintos veszteség a BKV-nak. Persze, azt már nem nézik, hogy az utas inkább nem vesz 3 jegyet, hanem bliccel vagy autóba ül ... 

Az "irdatlan pénz" pedig egy kicsit nevetséges amikor milliárdok mentek el tanácsadói szerződésekre. Irdatlan nagy pénz az is, hogy 4 milliárdért venne minden buszba GPS-t a BKV, mert meg akarja reformálni az utastájékoztatást.
Bakker, nem az utastájékoztatást kell megreformálni, hanem a jegyrendszert! Az első lépés ehhez már megtörtént a metróban, hol már át lehet szállni 1 jegy használatával 60 percen belül. Ezt kell sürgősen kiterjeszteni a felszíni közlekedésre.

És hogy mennyi az az "irdatlan pénz", amennyibe az új jegykezelő készülékek kerülnének?
5400 * 200 000 = 1 milliárd forint.

































Persze azt sem hiszem, hogy 200 ezerbe kerül egy ilyen készülék, amely csak annyit tud, hogy rányomtat egy sort egy jegyre. Főleg, ha nagy tételben vennék meg, mondjuk 5000 darabot.

Vagy szerintetek egy ilyen készülék többe kerül, mint mondjuk ez a laptop?

Nevetséges a BKV ...