"Az Alkotmánybíróság (AB) határozatában megállapította: a "lakhatáshoz való jog" nem alkotmányos alapjog, így az államnak ebben a tekintetben nincs semmilyen kötelezettsége, felelőssége. Az AB ugyanakkor kimondta, hogy az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni. Az állam pusztán a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítására kötelezhető."

A fenti AB megállítás a hajléktalanok ügyében született még 2000-ben, de a lenti két videóban látható putrikat elnézve alkalmazhatjuk a telepfelszámolásban részvevőkre is.

Bajnai száz cigánytelepet számolna fel a következő egy évben, 1 milliárd forintból. A telepfelszámolásba 2004-ben még Gyurcsány Ferenc vágott bele, a nagy tervekből végül 680 millió forintból 9 telepet számoltak fel. Gyurcsány nagy tervekkel indult, de csak ennyire futotta. Most Bajnai "szakértői kormány" Gordon, aki amúgy is csak májusig miniszterelnök, vág nagy lendülettel a telepfelszámolásba. Igaz, még Ladányi János szociológus szerint is a tervnek nincs sok értelme, mivel "rossz struktúrába nem teszünk pénzt, hiszen nem érdemes".

Bajnai bejelentése után 2 műsor is foglalkozott a kérdéssel, két riport született a Házon kívülben és a Szólás szabadságában.

Galambok - "Házon kívül" (RTL Klub)



Galambokon 2006-ben 6 család elhelyezésére, képzésére és foglalkoztatására összesen 64,7 millió forintot adott az állam.

Az egyik épület már egy éve üres, mert a korábbi lakó mindent "kipakolt", s tetemes közüzemi adósságot hátrahagyva, odébbállt. Bogdán Sándor, a galamboki cigány kisebbségi önkormányzat korábbi elnöke levelet írt Bajnai Gordonnak. Zalaszentjakab és Galambok 2005-ben az elsők közt nyert a szociális tárca romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramján. A falu 64,7 millió forinthoz jutott, s három - két-két lakásból álló - családi házat épít-tetett fel. A házakba a ledózerolt galamboki nyomortelep hat roma családját költöztették, 2007-ben. A polgármester szerint  hat roma család kapott lehetőséget az újrakezdésre 2007-ben, s csak egy eset végződött kudarccal. A polgármester és a  Hálózat az Integrációért Alapítvány munkatársa a  telepfelszámolások bírálatának hátterében nem szakmai érvek állnak, hanem "elkeseredettség és irigység." Mint mondták, feszültséget szít a két faluban az, hogy nem tudnak minden rászorulón segíteni, csak a kevés kiválasztott juthat új lakáshoz.

Bogdán Sándor olyan kis intermezzóra hívta fel Bajnai Gordon figyelmét, hogy "most zajló szentjakabi program kapcsán állami pénzből megvásároltak egy házat Nikolics Ferenctől, melyet egy rászoruló roma családnak adnak. Amúgy a szóban forgó férfi fiát is bevonták a telepfelszámolásba, neki megint állami pénzből egy másik lakást vesznek, és újítanak fel. Nikolics Ferenc a zalaszentjakabi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke..."
Erre csak annyit mondott a Hálózat az Integrációért Alapítvány munkatársa, hogy "számukra apa és fia két külön családot alkot, a terveket a minisztérium is jóváhagyta."

Nehéz a szülői házból az elszakadás, de ha az állam besegít ...

Dr. Ürmös Andor, a minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetője elmondta, "hogy bírálatként sokszor felvetődik, hogy miért kapnak ingyen a romák az államtól vizet, csatornát és járdát. Szerinte az ország zöme is így jutott vízhez, csatornához és járdához a hatvanas-hetvenes években, de a romák rendre kimaradtak az infrastrukturális beruházásokból, és nincs ez másképp most sem."

(Dr. Ürmös Andorra már most felhívnám a figyelmet, szerintem új sztár született, mind a két videóban főszereplő, és úgy tudnám belőni, hogy vastagbőr szempontból kb. Kolompár és Gaskó édes gyermeke ...)

Dr. Ürmöst és társait már a legkevésbé sem érdekelte, hogy az 1200 fős községben ez milyen feszültséget szít, és nemcsak a magyarok között, hanem a 400 roma lakos között is.

Bogdán József, az önkormányzat által alkalmazott szociális munkás: 

"Ezek az emberek, akik sok éven át építkeztek, amikor éppen volt pénzük, és most még évtizedekig nyögik a havi 30-40 ezer forintos törlesztést a kamatokkal, teljes joggal el vannak keseredve, hogy amíg ők saját erőből küzdötték föl magukat, másnak ingyen az ölébe hull egy 5-6 milliót érő lakás, amit még be is rendeztek nekik. Ráadásul itt a faluban mindenki tudja, hogy akik a vadtelepen laktak, maguknak is köszönhették, hogy olyan körülmények között éltek. Jó volt nekik úgy, ahogy volt, a kisujjukat sem mozdították azért, hogy javítsanak valamit a helyzetükön. Az sem tetszik sokaknak, hogy nem elég, hogy a vadtelepiek lakást kaptak ingyen, ráadásul a közhasznú munkára is őket alkalmazzák, hogy legyen keresetük, tudják fizetni a lakbért és rezsit, és ne fuccsoljon be a program."

Vagyis nem elég hogy házat kaptak, hanem még közmunkát, is hogy nehogy már az első hónapban "befuccsoljon" a program. Ezért duplán morogtak a helyiek, akiknek mondjuk nincs se munka, se közmunka...

Galambok-Nagykanizsa csak 14 km!
Legyőzhetetlen távolság: 

"– Nincs kedvem naponta bejárni Kanizsára – somolyog a 19 éves Bogdán Balázs, akit a szociális munkásnak sikerült rábeszélnie, hogy kőművesnek tanuljon, aztán ripsz-ropsz meggondolta magát. Pedig Balázsnak két kisgyerekről kellene gondoskodnia, és hamarosan jön a harmadik is.

– Látod – mondja Bogdán József –, nem csoda, ha olyanoknak, akik gürcöltek idáig, aztán alig mentek valamire, kinyílik a bicska a zsebükben a Balázs-féle „öntudatos” lakástulajdonosok miatt. Hát mit tett ő azért, hogy pátyolgassák? Semmit."
 

Zákány - "Szólás szabadsága" (M1)

A 2005-ben elindult program még 2009-ben is működik. Összesített adatok:
35 településen 774 roma család lakhatási körülményein javítottak, hárommilliárd forintból. 211 család új vagy felújított házba költözhetett, 563 esetben pedig már meglévő épületeket korszerűsítettek.

3,875 millió forint / család.

De vajon ha összetákolt sufniban lakik az ember, ahol nincs áram, víz, gáz, akkor hogy kerül a bazi nagy műholdvevő a képre, például a kerepesi romatelepen?

Mellesleg megnézve az ATV tudosítását, ezek nem nevezhető "házaknak", semmiféle alapvető civilizációs feltételeknek nem felelnek meg, de a videón elég sok gyermek látható. Hogy engedi meg az állam, hogy ilyen helyeken gyermekek lakjanak?! Tényleg nem értem ...

Nos, de vissza Zákányra. A település 50 millió forintot nyert a szociális minisztérium pályázatán. A tervek: 34 millió forintért öt házat vesznek és újítanak fel a faluban, majd bérlőként odaköltöztetik a község határában lévő telepen élő négy családot, összesen huszonhárom embert. A fennmaradó 16 millió forintból elbontják a nyomortelep - víz, gáz, csatorna nélküli, düledező - épületeit, közmunkaprogramot indítanak, és iskolába, szakmát adó tanfolyamra íratják be az aktív korúakat, valamint a családok beilleszkedését segítő mentort alkalmaznak.

A falugyűlésen viszont kiderült, hogy a helyiek ezt ellenzik. Főleg, hogy már járják a falu utcáit, összeírva az eladó házakat ...

Talán az egész szemlétet jól megvilágítja Ürmös mester:

-Ugye itt az összeállításból is kiderült, hogy azért vannak, akiket az zavar, hogy miért kapnak valakik, valamit, ami nekik meg nem jár.

- Erre a kérdés valószínűleg nagyon egyszerűen  úgy adható meg, hogy ők azok, akik az elmúlt évtizedekben semmiféle esélyhez nem jutottak, ők a legszegényebbek ma Magyarországon, ha rajtuk nem segítünk, akkor ezek az emberek nem lesznek adófizető állampolgárok. Valószínűleg az elkövetkező évtizedekben, illetve a gyerekeik nem jutnak normális iskolába, nem kerülnek a munkaerőpiacra. - Ürmös

A dilemma:
Az államnak biztosítani kell-e állampolgárai számára a lakhatást ház/lakás építésével/megvásárlásával?
Igen, vagy nem?

Kaphat-e bármilyen magyar állampolgár ajándékba házat/lakást az államtól? Biztosítania kell-e az államnak az "európai normáknak" megfelelő lakást?

"Az Alkotmánybíróság (AB) határozatában megállapította: a "lakhatáshoz való jog" nem alkotmányos alapjog, így az államnak ebben a tekintetben nincs semmilyen kötelezettsége, felelőssége. Az AB ugyanakkor kimondta, hogy az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni. Az állam pusztán a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítására kötelezhető.

Az Alkotmánybíróság szerint az emberi élethez és méltósághoz való jog védelmében az állam köteles az emberi lét feltételeiről gondoskodni. Ennek megfelelően az állam kötelezhető arra, hogy szállásokat hozzon létre, tartson fenn, amennyiben polgárai életét közvetlen veszély fenyegetné. A szállás biztosítására irányuló állami kötelezettség azonban nem azonos a "lakhatáshoz való jog" megteremtésével. Ugyanis a szállás biztosítására az állam abban az esetben köteles, ha annak hiánya közvetlenül fenyegeti az emberi életet . Az állam tehát csak ebben a végső helyzetben köteles azokról gondoskodni, akik az emberi lét alapfeltételeit önerejükből nem tudják megteremteni."

Vagyis: Az államnak arról kell gondoskodnia, hogy ne haljon éhen az állampolgár, ezért adja a szociális segélyt. Én olyat nem olvastam sehol, hogy aki putriban lakik, annak más (jobb) házat kell biztosítani. Persze lehet skandálni a "Munkát, kenyeret, minőségi oktatást!" a Sándor-palota előtt, jogukban áll bármit és bárhol skandálni. Adózni meg  a gyereket iskolába járatni is a jogukban áll.

Amúgy meg: ha még nem is ajándékba kapja, hanem bérlakásként, akkor hogy fogja fizetni a bérleti díjat, rezsit? Ha pedig van munkája, jövedelme, akkor meg nyugodtan mehet albérletbe.

Hogy fogják a romák megtanulni, hogy a saját lakáshoz való jutásnak a következő, hosszú rögös útja van:
Tanulás -> Tanulás -> Még több tanulás -> Munka -> Még több munka -> Önrész  összespórolása -> Lakáshitel -> Lakás. (copyright by zero)

Kihagyni az összes lépést a lakás előtt súlyos bűn. Mit tanít ez a romáknak és a magyaroknak? Ne is akarj magad erejéből kitörni, próbálkozni, mert akkor nem fog segíteni az állam rajtad. Honnan fogják megtudni a romák, hogy milyen a fele fizetést leadózni, abból lakáshitelt, bérletet, csekkeket, rezsit fizetni, a gyermek menzáját, a tankönyveit ... és még hosszú a sor.

Egy sima albérleti szerződés (kötöttem már párat) is megvan vagy 15 oldal. Ha nem rendeltetésszerűen használom az albérletet, megrongálom vagy kárt okozok  benne, elmaradok a számlák fizetésével, viszont látás, jobb esetben kapok 1 hónapot, hogy elköltözzek. Rosszabb esetben csak 1-2 napot. A bérlakásokra nem vonatkozik ilyen szerződés? Elég hosszú a sor, akik örülnének az ilyen bérlakásoknak, főleg, hogy több ezer családnak árverezték már el a házukat, a bedőlt lakáshitel miatt ...