Bajnai Gordon interjú, Heti Válasz, részlet:
- Tud patrióta gazdaságpolitikát folytatni az a kormány, amely a Mol helyett az OMV-t hozza helyzetbe a központi benzintenderen?
- Ennél a kormánynál nincs erősebb támogatója a Molnak.
(...)
Ami a benzintendert illeti, a magyar cég minden pályázati információhoz hozzájutott, csakis rajta múlt, hogy nem tett jobb árajánlatot. Az viszont nem lehet nemzeti érdek, hogy az állam - egy közbeszerzés feltételeit elcsalva - a drágább szolgáltatást vásárolja meg. Amikor láttuk, hogy az OMV nyer, azonnal intézkedtünk, hogy a nemzetbiztonságilag fontos szervek továbbra is a Moltól vegyék a benzint. A gazdasági patriotizmusunkhoz tehát kétség sem férhet.
A kormányzati benzintendert az osztrák OMV nyerte, a 2009-es év végének egyik szép története volt.
Szollár Domokos, kormányszóvivő:
"...csaknem ezer állami szervezet, intézmény idén az OMV-től vásárolhatja meg az üzemanyagot. Az OMV közbeszerzési verseny keretében győzte le a Molt azzal, hogy összességében jobb ajánlatot adott. Ennek köszönhetően idén 100 millió forintnál is többet takaríthat meg a központi költségvetés, ennyit takaríthatnak meg az adófizetők. A 21. század Európájában versenyen dőlnek el a nagy értékű beszerzések, a versenyeket pedig a jobb ajánlatot tevő cég nyeri meg. Jó hír, hogy valamennyi intézmény - a szerződésnek megfelelően - már megkapta az OMV-kártyákat, így minden fennakadás nélkül juthatnak üzemanyaghoz."
De miért az OMV nyert? Illetve hogyan veszíthetett a MOL?
Természetesen 21. századi módon ...
A tender elbírásakor három szempontot vettek figyelembe:
1. szempont: Az ár.
Ezt az OMV nyerte, mert literenként 2,2-2,7 forinttal a Mol árai alá kínált.
2. szempont: Töltőállomások száma.
Ezt a MOL nyerte, mert több töltőállomásuk van (362-345).
Az állás 1-1!
3. szempont: Kutak eloszlása.
Nos, itt válik érdekessé a tender!
"... nem régiónként vették számításba a benzinkutak számát, hanem „egy folyamatos vonalra fel kell fűzni egymás után a töltőállomásokat”, és ezek távolságát kell átlagolni. Ha egy településen több kút van, azokat is figyelembe kell venni. Márpedig a főként nagyobb városokra koncentráló OMV-nek (és a vele együtt induló olasz Agipnak) sok kútja van egy-egy helyen, egymáshoz közel, a Mol viszont sok hazai kistelepülést is ellát benzinnel."
A Mol 238 településen rendelkezik töltőállomásokkal, az OMV pedig csak 175-ön, a már említett számítással az jött ki, hogy a Mol-kutak 15,34 kilométer távolságban vannak egymástól, az OMV-AGIP-töltőállomások pedig 14,68 kilométerre.
Így ezt a pontot az OMV nyerte, a tendert pedig 2-1-re.
A Heti Válasz szerint az OMV még ennél is jobban szerepelt volna, ha mind a 345 kútja az V. kerületben van, mert akkor még kisebb lenne a köztük lévő távolság ...
"Egy folyamatos vonalra fel kell fűzni egymás után a töltőállomásokat" ... ide érzem az izzadságcseppeket, hogy találjanak egy olyan szempontot, amiben az OMV nyer ... tényleg, ilyen ország nincs még egy.
Képzeljük el, hogy a román benzintendert a MOL nyeri, mert egy ilyen nyilvánvaló hülyeséget vesznek számításba.
Most már csak az a kérdés, Gordon, hogy szándékosan így írtátok ki a tendert, hogy az OMV nyerjen, vagy ismét tanújelét adtátok a szakértői hozzá nem értéseteknek. Az előbbi feltételezés a sanszosabb ...
"Versenyben dőlnek el a dolgok" ... mu-ha-ha ... mikor ebben az orszgágban minden le van előre mutyizva, vajazva.
És visszakanyarodva az 1-es szemponthoz, az árhoz! Számítások szerint a literenként 3 forinttal számolva egy hatliteres fogyasztású autóval 100 kilométeren 213 méterrel lehet többet autózni. Igaz, hogy a legközelebbi OMV kút 50 kilométerre van, de semmi baj!
Hiszen - papíron - 100 milliót spóroltak nekünk, nem igaz?
Az utolsó 100 komment: