Meglepetést keltett Magyarországon, mikor Bajnai Gordon tavaly decemberben washingtoni látogatása alkalmával amerikai segítséget kért a roma integrációs programhoz.
"A kormányfő azt kérte, utazzanak amerikai szakértők Magyarországra a roma integrációs program segítésére. Utalt arra, hogy a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra - számolt be a találkozóról magyar újságíróknak Szollár Domokos kormányszóvivő."
Négy hónap elteltével kiderültek a konkrétumok.
A New Yorkban sikeres módszer, a Harlem's Children Zone (HCZ) adaptációjáról tárgyal a magyar kormány a HCZ atyjával, Geoffrey Canadával.
A korábban is jótékonysági szervezetet vezető, bronxi születésű férfi a 2000-es évek elején alapította meg a HCZ-t, amely kezdetben Harlem 24 épületblokkjára terjedt ki, és azt tűzte ki célul, hogy az ott élő problémás gyerekek közül az összeset egy sűrű védőháló alá vonja, mert "egy gyerek akkor teljesít igazán jól, ha a körülötte élő összes gyerek jól teljesít".
A HCZ nem csak iskola, hanem társadalmi és egészségügyi szervezet is. A gyerekkel a születésük idején elkezd foglalkozni a szervezet a különféle programokon keresztül, és a felsőokatásig követi őket. Egy kilenchetes képzés már a gyereket váró vagy tervező szülőket is segíti. Képzéseket tartanak a fiatal szülőknek a kicsik nevelésére, vannak bölcsődei, óvodai és iskolai programjaik is. Sokszor házról-házra járnak Harlemben, hogy minél több gyereket találjanak, és akár ajándékokkal (mozibérlet, egyhavi albérletpénz) is rávegyék a szüleiket arra, hogy beírassák őket a HCZ óvodáiba és iskoláiba.
A HCZ és az ennek keretein belül működő Promise Academy (A Remény Akadémiája) iskola gyakorlatilag születésüktől a felsőoktatásig neveli a legszegényebb családok gyerekeit (100 harlemi blokkét!). Ma 500 egykori diákjuk jár főiskolára, és a középiskolai képzés utáni programjaikban részt vevők 90 százaléka később továbbtanul.
Hasonló volt Canada célkitűzése is: "Azt akarjuk bebizonyítani, hogy szegény gyerekek ezrei képesek éppolyan magas színvonalon tanulni, mint a középosztály gyerekei, ha megkapják erre az esélyt."
A HCZ kitalálójával, Geoffrey Canadával a washingtoni magyar nagykövetség vette fel a kapcsolatot, miután a nagykövetnek, Szombati Bélának az az ötlete támadt, hogy a harlemi modell a magyar cigánytelepeken is működhetne. Júniusban Washingtonban kétnapos konferencián találkozik egy magyar kutatócsoport az amerikaiakkal, hogy végiggondolják, vajon a cigány gyerekek nevelésére alkalmas-e a módszer, vagy túl nagyok a különbségek a két közeg között.
"Amikor megkerestük őket, a HCZ vezetői csak nagyon keveset tudtak a cigányságról és Magyarországról, de "nagyon lelkesek voltak" - mondta Szombati az [origo]-nak. A nagykövet szerint az együttműködést a magyaron kívül az amerikai kormány is támogatja, és jó lenne elérni, hogy valamilyen formában a Fehér Ház is megjelenjen a konferencián. Ez azért is jó lenne, mert a publicitás amerikai szponzorokat is vonzhatna a későbbi folytatáshoz. A HCZ ugyanis nagyon drága projekt, Szombati szerint évente több tízmillió dollárba kerül, ezért "az lenne az igazi", ha nem csak magyarországi kormányzati pénzből valósulhatna meg a jövőben, hanem részben alapítványi forrásokból."
Nem tudom, mióta ügyködnek egyébként ezen, de természetesen bizottság már van. A HCZ hazai átültetésének előkészítésére alakult munkacsoport vezetője Szalai Júlia (az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója és a CEU tanára) reméli, hogy a következő kormány is támogatja majd az ötletet, de szerinte erre lehet következtetni abból, hogy Járóka Lívia, a Fidesz cigány származású európai parlamenti képviselője melléjük állt. Ha minden jól alakul, egy borsodi vagy nyírségi városban fognak majd kísérletezni a módszerrel, de az előkészítő szakasz akár két évig is tarthatna, ezután indulna csak el a program a kiválasztott terepen.
Tudja valaki, hogy ez hányadik integrációs program lesz?
Tudja valaki, hogy mennyi pénz ment már el ilyesmire?
Tudjátok mit? Szinte már nem is érdekel (bár fájón felszisszentem az "évi több 10 millió dollár" olvastán), csak legyen már valami eredmény.
Legyenek tanult, civilizált, szakképzett, érettségizett, diplomás cigányok.
Legyen szakmájuk, munkájuk, adóbefizetésük.
Legyen vége a leszakadásnak, gettósodásnak, primitívségnek.
Lássák be maguk a cigányok is, hogy nincs más lehetőségük a kitörésre, változásra, csak a tanulás, tanulás, tanulás.
A feltételek (ingyenes oktatás), támogatások (kedvezményes ebéd, tankönyv) adottak, a kívánt hatás mégis elmarad.
Ahogy Szakcsi Lakatos Béla mondta a minap: "A mennyben örömujjongás zeng, ha egyetlen ember visszatalál az Istenhez. Itt nálunk az ad okot végtelen örömre, ha egyetlen cigány fiatal leérettségizik."
