Egy egész sorozatot lehetne írni biszkubéláról és az utóbbi napok eseményeiről, amely mindenesetre elérte a célját: mindenki erről beszél.
És ez jó. Mert erről beszélni kell. Mind biszkubéláról, mind az elmúlt napok eseményeiről.

Hadd szögezzünk le valamit: a Rózsadombon, jólétben, nyugalomban és szép nyugdíjból élő biszkubéla nekem nem "Béla bácsi", hanem egy utolsó rohadék kommunista patkány, aki remélem minden nap hálát ad az égnek, hogy úgy tudta megérni ezt a szép kort (89 év), hogy soha, senki szólt be neki, nem vonták felelősségre, nem hurcolták bíróság elé.

"Bársonyos forradalom", köszönjük szépen ezt is ...
 
De ki is az a biszkubéla?

"A szerszámlakatosként dolgozó Biszku 1938-ban csatlakozott az ifjúkommunista mozgalomhoz, majd 1944-ben a kommunista pártba is belépett. 1946-tól a budapesti pártbizottságban dolgozott, 1949-ben egy rövid ideig a párt fővárosi káderosztályát is vezette. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A párt 1956-os átszervezése után Kádár bizalmas embere, az MSZMP vezetőségének tagja lett, 1957 májusától 1961 szeptemberéig belügyminiszter volt.

Biszku a forradalom idején a proletárkerületként számon tartott Angyalföld párttitkára volt, majd a megtorlás legkeményebb időszakában ő felügyelte az állambiztonsági szerveket és a rendőrséget, amelyet "kézi vezérléssel irányított". 300 kivégzés és 20 000 bírósági ítélet született.

1962-től a Központi Bizottság titkára, de a Kádár és a közte kialakult konfliktusok miatt fokozatosan kiszorult a hatalomból, annak ellenére, hogy Moszkva támogatását élvezte. 1978-ban nyugdíjazták, 1989 óta visszavonultan él." - origo.hu

Biszku belügyminiszter elvtárnak nem nagyon tetszettek az "enyhe ítéletek" és ennek hangot is adott:

Az eddigi ügyekben lefolytatott bírósági eljárásokat, a kiszabott ítéleteket értékelve megállapítható, hogy esetenként nem állnak arányban az elkövetett bűncselekményekkel, azok társadalmi veszélyességével, egyes személyeknél túl enyhék, több esetben nem vették figyelembe a vádlott osztályhelyzetét, korábbi magatartását, esetleg bűntetett előéletét, de történt olyan eset is, amikor a tárgyalást vezető bíró részéről szabályos mentési akció mutatkozott egyrészt a tárgyalás vezetésében, másrészt a kiszabott ítéletetknél.”

„Mi Nezvál elvtárssal kaptunk korábban a Politikai Bizottságtól megbízást a jelentés elkészítésére. A kérdés azért merült fel mert egyrészt túlzsúfoltság van a börtönökben. A másik ok, amiért ezt a jelentést be kellett hozni a Politikai Bizottság elé, hogy az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.”

A Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség címmel készített dokumentumfilmet Biszkuról, és sikerült megszólaltatniuk az amúgy 21 éve nem nyilatkozó Biszkut. Novákéknak ez úgy sikerült, hogy azt hazudták, hogy Márokpapiból, a szülőfalujából jöttünk és Márok híres szülötteiről szeretnénk filmet készíteni. (Részletesebben  arról, hogy készült a film, itt olvashattok.) Ezt  a módszert amúgy fedett újságírásnak hívják, és teljesen elfogadott dolog - Nyugat-Európában.

Biszku aláírta a nyilatkozatot, hogy a vele készült interjú felhasználható.

A dokumentumfilm több évnyi kitartó munka árán elkészült, és ma, Nagy Imre újratemetésének a 21. évfordulóján lett volna a díszbemutató az Uránia Nemzeti Filmszínházban.



Csakhogy a múlt héten Biszku lánya egyszerűen besétált az Urániába:
"Eljött Biszku Béla lánya, és azt kérte, hogy miután nem járulnak hozzá a film bemutatásához, azt ne tűzzem műsorra, mert bírósághoz fordulnak, és abban az esetben már én is bűnrészes vagyok" - mondta Bakos Edit, az Uránia igazgatója.

Az egykori belügyminiszter lánya Bakosnak azt mondta, ha a család engedélye nélkül mutatja be a filmet az Uránia, személyiségi jogaik megsértése miatt pert indítanak. Az igazgatónő kikérte egy jogász véleményét, aki figyelmeztette, ha úgy mutatja be a filmet, hogy egy folyamatban lévő perről tud, akkor jogsértést követ el, ezért a mozi nem tűzi műsorra a Bűn és büntetlenség-et. 

A mozi nem vállalta a film vetítését, így a "illegálisan" lesz bemutatva ma este, a "Menta terasz" nevű helyen, ahol én is megtekintem a filmet.

21 évvel a rendszerváltás után, illegálisan kell bemutatni egy kommunista vezetőről készített dokumentumfilmet? És hogy mennyire bonyolult a helyzet, azt jól mutatja a hosszú jogi szakvélemény a helyzetről.

Ilyenkor gondolkozik el az ember, ha vajon Kádár nem hal meg 1989, akkor ő is szépen éldegélt volna 1990 után a Rózsadombon, teljes nyugalomban, magas nyugdíjjal?

Mi akarjuk számon kérni, meg elszámoltatni Gyurcsányt meg a társait, mikor még a szocialista diktatúra prominens alakjaival sem sikerült dűlőre jutni? Mikor nem sikerült 21 év alatt rendezni az ügynökkérdést? Németországban már 1,7 millió ember nézhette meg a róla szóló Stasi-aktákat. És nálunk? Szégyen ...

A Biszku-botrány végül tegnap elért a parlamentbe is, ahol a Kulturális Bizottság meghallgatta a film készítőit, az Uránia mozi vezetőjét, és Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének elnökét.

A bizottság végül úgy döntött, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, melyben azt kezdeményezi, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen betiltani egy történelmi dokumentumfilm vetítését.

És ne higgyük, hogy biszkubéla az egyedüli köztünk élő szocialista vezető. Vannak még páran, nem is kevesen. 

Kíváncsian várnám egy jogász véleményét, hogy meg vajon meg lehetne fogni valahogy Biszkut büntetőügyileg? Nem lenne példa nélküli, hogy idős emberek állnak bíróság elé, a múltban elkövetett cselekedeteik miatt. 

Igen, lehetséges, hogy semmit sem lehet Biszku ellen tenni, de járjon a bíróságra, hurcolják meg, szenvedjen, és az a legkevesebb, hogy ne nézze a legnagyobb nyugalomban a labdarúgó-világbajnokságot ...