Tegnap megkezdődött Képíró Sándor pere (egy különösen ízléstelen sárgacsillagos performansszal az elején, jót nevetgéltek a fiatalok), akit az ügyészég háborús bűntett elkövetésével vádol, mégpedig az 1942. január 23-i újvidéki események miatt. Érdekes egy tárgyalás lesz, vajon milyen bizonyítékok alapján fog a bíróság ítéletet hozni a 69 évvel ezelőtt történt eseményekről?
Eközben ugye a volt kommunista belügyminiszter, Biszku Béla még mindig a Rózsadombon lakik, még mindig megkapja minden hónapban a nem kevés nyugdíját ... pedig már 1 éve a kétharmados Fidesz kormány van, de egy tapodtat sem sikerült előrelépni a kommunista bűnök felderítésének és a bűnösök elítélésének irányába. Biszku-ügyben az ügyészség nem üldözi a hivatalból tudomására jutott nemzetközi bűncselekményt, elutasított minden beadványt és fellebbezést.
Sok mindent elárul, hogy ezzel az üggyel (=kommunizmus bűnei) csak egy fiatal nemzetközi jogász, Gellért Ádám "szívózik" ...
Gellért Ádám hosszabban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, ebből egy részlet:
"Egy fél évet szántam eddig az ügyre, de csak „szerelemből” és elképesztő „csöndben”, nem lehet a végtelenségig húzni a dolgot. Erőt ad, hogy rengeteg országban látok arra példát, hogy az ilyen ügyekben a média és a társadalmi nyomás egyszerűen belehajszolja a döntéshozót a változtatásba. Most a törvényalkotón a sor. Pontosan tudom, hogy az ország óriási kihívásokkal néz szembe, s ez messziről sem a legfontosabb probléma. Mégis, már eddig is rengeteg úgymond szimbolikus döntés született. Ez egy lehetne a sorban. Az alaptörvény Nemzeti hitvallás része kimondja, „hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését”. Úgy gondolom, hogy a szavakat tetteknek is követniük kell. Ha ilyen szimbolikus ügyekben nem tesz meg mindent az állam, akkor bízhat-e az állampolgár apró-cseprő ügyei korrekt elintézésében?"
Gellért talán egyik utolsó lépéseként kidolgozott egy 13 oldalas törvényjavaslatot az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről, melyet elküldött a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.
"Tisztelt Frakcióvezető Úr,
Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások elkövetőivel szemben egyetlen büntetőeljárás sem indult. A főbenjáró bűncselekmények még élő kitervelői, végrehajtói mind a mai napig büntetlenséget élveznek.
Az eljárások megindításának nemzetközi jogon alapuló lehetősége fennáll. Sőt, a magyar államot negyven éve nemzetközi jogi kötelezettség is terheli az ilyen jellegű cselekmények elévülhetetlenné nyilvánítására. A mindenkori magyar jogalkotó azonban 1971 óta nem nyilvánította elévülhetetlenné az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett New-York-i egyezményben található crimes against humanity-nek (emberiesség elleni bűncselekmény) nevezett nemzetközi bűncselekményt.
A magyar állam elsőrendű alkotmányos kötelezettsége, hogy felhasználja a rendelkezésére álló összes lehetséges jogi eszközt az 1956-os megtorlások felelőseinek megbüntetéséhez. A jogi felelősségre vonás mellett azonban erkölcsi kötelesség is annak állami szintű kinyilvánítása, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői nem élveznek büntetlenséget, bármilyen rég is követték el tettüket. A törvényjavaslat és szakmai anyag célja e jogi keretek megteremtésének előmozdítása.
A csatolt 13 oldalas szakmai anyag és törvényjavaslat figyelembevételével kérem, hogy fontolja meg az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló javaslat parlamenti előterjesztését.
Tájékoztatom, hogy hasonló tartalmú levelet küldtem ki a többi parlamenti párt frakcióvezetőjének is.
A törvényjavaslat letölthető innen is: http://www.mediafire.com/?23gosi1q9syh16g
Szívélyes üdvözlettel,
Gellért Ádám,
Budapest-Hága"
Sosem fogjuk lezárni a múltat, szélmalomharc az egész ... nincs meg rá a politikai akarat. Ez egy újabb nagy fekete pont a Fidesznek, mivel tőlük azért nem ezt vártuk. Ennyit a 89-es harcos antikommunista hozzáállásról.
A törvényjavaslat szövege:
