MÁV vonalon (sínen ehhe) maradva előkapartunk egy rég megjelenésre váró képet a budaörsi vonatállomásról. De kicsit pontosítanék is rögtön, mert ez nem maga az állomás, hanem a mellette lévő késdobáló (és MÁV raktár). Az állomás épületét nem mertük lefotózni, sőt még a közelébe menni sem, mert szemmel láthatólag már csak a festék tartja össze a kéglit.
Na viszont a kocsma épülete fel lett újítva faszára. Kapott új tetőt, meg kis meszet a falakra, és még egy használt parabolát is, hogy lehessen nézni az EB-t meg a BK-t a Junoszton.
Valószínűleg azonban túlköltekezhettek, mert röviddel ezután a jegyárusító nénit kirúgták, és a kocsma oldalába helyezték át a pénztárat. Itt csöngetés után az erősen alkoholistának tetsző, de becsületes és udvarias pultos bácsi szolgál ki. Persze nem kell mindenáron a kisablaknál csöngetni, be lehet menni a könyöklőshöz is tickettért.
Megjegyzem Budaörs nem egy borsodi kétszáz lakosú porfészek hanem az ország egyik leggazdagabb települése. Íme egy többszörösen díjnyertes épület: a Városháza.
Említést érdemel még a "nagyfeszültség" feliratú sárga szalag, melyről jómagam azt gondoltam, hogy a járólapok fogságából kitörő gaz védelmére szolgál, amolyan adhoc kerítésként. De a "büféből" fényre kóválygó törzsvendégek elmondták, hogy a helyzet kicsit izgalmasabb, és az a sárga biszbasz bizony arra van, hogy megmentse a "szaros életem". Tudniillik, az alá keresztbe fektetett vasbeton gerenda(?) seggében egy nagyfeszültségű kábel húzódik, mely már agyoncsapta a kutyát is. Szegény.
Őszintén szólva nem tudjuk, hogy higgyünk-e az alkoholista öregeknek, vagy csak pakoljuk be a storyt az urbanlegend polcra, de tény: a szalag ki van feszítve, a kutya sehol, ez Magyarország, a MÁV meg egy nemtörődöm, szemét cég...
zeronak meg köszi a csodás betűtípust és a ragyogó színeket :D
Na viszont a kocsma épülete fel lett újítva faszára. Kapott új tetőt, meg kis meszet a falakra, és még egy használt parabolát is, hogy lehessen nézni az EB-t meg a BK-t a Junoszton.
Valószínűleg azonban túlköltekezhettek, mert röviddel ezután a jegyárusító nénit kirúgták, és a kocsma oldalába helyezték át a pénztárat. Itt csöngetés után az erősen alkoholistának tetsző, de becsületes és udvarias pultos bácsi szolgál ki. Persze nem kell mindenáron a kisablaknál csöngetni, be lehet menni a könyöklőshöz is tickettért.
Megjegyzem Budaörs nem egy borsodi kétszáz lakosú porfészek hanem az ország egyik leggazdagabb települése. Íme egy többszörösen díjnyertes épület: a Városháza.
Említést érdemel még a "nagyfeszültség" feliratú sárga szalag, melyről jómagam azt gondoltam, hogy a járólapok fogságából kitörő gaz védelmére szolgál, amolyan adhoc kerítésként. De a "büféből" fényre kóválygó törzsvendégek elmondták, hogy a helyzet kicsit izgalmasabb, és az a sárga biszbasz bizony arra van, hogy megmentse a "szaros életem". Tudniillik, az alá keresztbe fektetett vasbeton gerenda(?) seggében egy nagyfeszültségű kábel húzódik, mely már agyoncsapta a kutyát is. Szegény.
Őszintén szólva nem tudjuk, hogy higgyünk-e az alkoholista öregeknek, vagy csak pakoljuk be a storyt az urbanlegend polcra, de tény: a szalag ki van feszítve, a kutya sehol, ez Magyarország, a MÁV meg egy nemtörődöm, szemét cég...
zeronak meg köszi a csodás betűtípust és a ragyogó színeket :D