Megkezdődött az Országgyűlésben a a szerzői jogokról szóló törvény módosításának vitája. A kormány javaslata alapján, a jövőben a szerzők a könyvtári kölcsönzések után is kapnának jogdíjat.

Ami jár az jár, gondolhatnánk. De!

"A kormány nem szeretné az olvasókkal kifizettetni a jogdíjat, és a könyvtárakra is nehéz terhet rakna ennek előteremtése, ezért a költségvetés fogja átvállalni a díjfizetést terveik szerint 2012-től." 
Sőt az MSZP és a KDNP már 2010-tól fizetné a jogdíjat!

Anyátokat, már megint a közösből? Már megint a mi adónkból? Meddig akarják még mindenféle szir-szarral nyúzni a 1,5 millió rendes adófizetőt?

Miről is lenne szó?
A nyilvános haszonkölcsönzések után, mint amilyen a közkönyvtári kölcsönbe adás, "méltányos díjazás" jár a szerző számára. Ezt a díjfizetési kötelezettséget a magyar jogrend is átvette, de kissé túlbuzgón olyan széles körben szabta meg a kivételeket, hogy ugyanazzal a lendülettel sikerült kiüresítenie a jogintézményt. Felmentést kapott ugyanis valamennyi "nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár", magyarán az összes bibliotéka, ahol "elvitelre" kölcsönözni lehet.

Természetes minden Európai Uniós szerzőnek jár majd a jogdíj. Vagyis egy sarkalatos példát vizsgálva, a magyar költségvetésből fog jogdíjat kapni J. K. Rowling, aki gazdagabb Erzsébet királynőnél, mert sok iskolás kikölcsönözte a Harry Potter könyveket?

Az, hogy Magyarországon a szerzők végül mennyit kapnak, attól függ, mennyi pénz jut rá a könyvtárak költségvetésében. Elvben a kölcsönzések után a felhasználó is fizethetne, de könyvtári szolgáltatásokat főként tanulók és nyugdíjasok vesznek igénybe, ezért igazságtalan lenne, ha a jogdíjat beépítenék a tagdíjukba. Az európai többségi gyakorlatnak megfelelően így nálunk is a könyvtáraknak kell helytállniuk: magyarán az állami költségvetésnek.

Két éve mást sem hallunk, mint hogy nincs "ingyenebéd", véget ért a szocializmus.
Akkor Károly bácsi nyugdíjas helyett, aki minden héten kivesz egy Lőrincz L. László könyvet, miért MI fizessünk? Az fizessen, aki igénybe veszi a szolgáltatást. Ha pedig nem tudja megfizetni, akkor nem kölcsönzi ki a könyvet! Bár nem hiszem, hogy olyan óriási  nagy összeg lenne, amit nem lehetne kifizetni...

A minisztériumi főtanácsos elmondása szerint az évi 36 millió kölcsönzés mintegy hatodához kapcsolódna jogdíjfizetési kötelezettség. Ennyi körülbelül azoknak a kölcsönzéseknek a száma, melyek a kortárs, magyar szerzők műveit érintik. Az OKM azt szeretné elérni, hogy 2008-ban körülbelül 200 millió forintot szánhasson erre a célra, amiből mintegy 120 millió jutna tisztán a jogdíjakra, a többi a rendszer fenntartására. Vagyis 30%-a menne el a rendszer működtetésére! Gratulálok, igazán hatékony! Végül is ha nem a mi pénzünk, akkor szabadon lehet gazdálkodni ....

Budai szerint az egy főre eső átlagösszeg az első évben 26 ezer forint körül jönne ki, mintegy ötezer szerzővel számolva. Orbán Vikor 2003-ban 18 millió forintot kapott a könyvéért. Vajon rászorul-e erre a 26 000 forintra? Vicces vagy nem, de Orbán is Gyurcsány is fog jogdíjat kapni az államtól...

A jogosultak regisztrálását és a jogdíjak elszámolását egy közös, egyesületi formában működő jogkezelő szervezet végezné szoros állami törvényességi felügyelet mellett. Erre a célra az érintettek új szervezetet alakíthatnak, vagy egy már meglévőhöz delegálhatják a feladatot. Az utóbbi nyilván olcsóbb lenne, de erről a szándékról se a reprográfiai (Magyar Reprográfiai Szövetség), se a zenei (Artisjus), se a vizuális (Hungart) jogokat kezelő szervezetek nem hallottak. Bár a Magyar Szak- és Szépírók és Kiadók Reprográfiai Egyesületet (Maszre) szintén nem keresték meg ilyen ügyben, Zentai Péter László igazgató (aki egyben a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületét is vezeti) logikusnak nevezte a felvetést - csak ez nyilván az egyesület költségvetését is befolyásolná.

Hölgyeim és Uraim! Egy új Artisjus fog születni. A fenti szervezetek, amelyik gondolom szintén 30%-os működtetéssel működnek, nem elegek. Hozzunk létre egy újat, igazgatóval, titkárnővel, igazgatótanáccsal, Audikkal, székházzal, bútorral, munkatársakkal, számítógépes rendszerrel, jogászokkal, sajtóssal. Úgy az egész bagázst a semmiből, mindezt állami pénzen, csak azért, hogy még több állami pénzt szétoszthasson!

De ha azt gondolnánk, hogy a szegény írók idáig nem kaptak semmi jogdíjat, akkor azt kell mondanom, a számok mást mutatnak:
A jogkezelő szervezeteken keresztül már így is jelentős bevétel jut a szépíróknak: a reprográfiai jogokat kezelő Maszre 2005-ben 72,6 millió forintot utalt át az irodalmi műhelyeknek, 111 milliót kaptak a kiadók és 63 milliót a szakírók. A műveik digitális felhasználásáért a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) fizet havi 262 ezer forintot 36, még élő irodalmi szerzőnek.

Persze ezek a számok eltörpülnek az Artisjus által beszedett 12-13 milliárd forinthoz képest...

Tehát, leegyszerűsítve: ki fizesse a jogdíjat a kölcsönzés után? Aki kikölcsönzi, vagy közösen MI így együtt?

(forrás: Magyar Narancs, Lánchíd Rádió, Litera.hu)