Geryék videójával kezdődött minden: Magyarország számokban 2002-2010
A most Pulitzer-emlékdíjassá lett Bodoky volt olyan provokatív, hogy belinkelte a videót a szakértő pénzügyminiszter, Oszkó Petya blogjára. (Eddig nem is tudtuk, hogy van neki, talán jobb is)
Bodoky számítása bejött, Oszkó kifejtette véleményét a 8 év "eredményeiről", szerinte igenis remekül állunk:
"Oszkó Péter:
2010. 03. 11., 10:44
Tamás, remélem ezt a 2002-2010-es időszakot nem nekem címezted, szívesen látok egy 2009-2010-et megint más országokkal való összehasonlításban, mindjárt kiderülne, hogy adósságnövekedésben, munkanélküliségben, adóterhelésbeli illetve versenyképességbeli változásban bőven megállja a helyét a teljesítményünk a régióban.
Valaki egyébként sok energiát szánt erre az anyagra, nagy kár ezért, hogy több helyen rossz számok vannak benne. Az ilyesmire érzékeny vagyok, mert az elmúlt egy évben nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy mindig a precíz, tényszerű adatokat tegyük közzé, és nem igér sok jót, ha a látszik, hogy aki most a hatalomra készül, az a hatalom megszerzése érdekében ugyanúgy manipulálja a számokat. És most nem csak arról beszélek, hogy az olyan számok, minszerint hány magyarnak nincs barátja, igen csak szubjektívek. Vagy, hogy amikor a magyar adatokat hasonlítják másokhoz, akkor azok a példák mindig kimaradnak, akiknél jobban vagyunk, ahelyett, hogy a korrekség kedvéért minden mutató tekintetében ugyanahhoz az országcsoporthoz mérnénk magunkat. De ezen túl még durvább “trükközés”, hogy ahol mondjuk 2008-ról 2010-re jelentősen javultunk (pl. az átlagbéren az adóék 54%-ról 9%-ponttal 45%-ra csökkent), ott egész véletlenül a 2008-as és nem a 2010-es adatot tüntetik fel. Szóval csak bízzunk benne, hogy a választások után nem az adatmanipuláció tér vissza, hiszen én magam sok energiát fektettem abba, hogy annak a gyanújától is megszabaduljunk."
Geryék mellett egyik törzskommentelőnk is reagált erre az eszmefuttatásra:
" derelyegrádi szellem 2010.03.11. 17:59:50
adóssságnövekedésben? Te Péter a környéken ki vett még fel 2009-2010 viszonylatában 23 milliárd euro kölcsönt? Mert ezt a feriék kérték (meg azt is ők csinálták, hogy kellett) de ti költöttétek el majdnem hiánytalanul.
Munkanélküliségben? Az most itt 2010-ben épp 20 éves csúcson van.
Adóterhelésbeli kérdésekben? Péter, lehet hogy az utóbbi egy évben máshol JOBBAN nöttek az adók (ebben sem vagyok biztos), de itt azért nem nőttek tovább (csak pl az ÁFA 5 %-al), mert már nincs hova. Nálunk nagyobb adóterhelés csak Belgiumban van.
Versenyképességben? Lehagyott bennünket már Szíria, meg egy afrikai ország is, most nem ugrik be a neve, de szerencsére biztosan nem Szomália az, ahol még államhatalom sincs. Meg semmi se.
Meg azt is meg kell értened Péter, hogy 2010 április 11.-én elsősorban nem 2009-2010 kármentő akcióiról fogunk véleményt mondani, hanem arról is, ami odavezetett. Az államcsőd szélére.
Meg egy kicsit a Deloitte-ról is, meg tudod arról perről is, amit az PM szándéksan elbukott, ha nem haragszol meg ezért...."
Mivel az internet fertőz, terjed és hallatlanul pofátlan, a postunkat valaki belinkelte, Szellem eme terjedelmes és Misikeh rövidámvelős kommentjét pedig bemásolta Oszkónak.
Hát hihetetlen, mennyire nyughattalanok ezek az állampolgárok! De Péter megint nem hagyta annyiban.
Válaszolt rá ott rögtön kommentben, majd külön blogbejegyzést is szentelt neki. A bevezető valami unalmas ömlengés arról, hogy az ellenzék most mindenrossz-kampányt folytat, hogy ezzel már előre is mentse a Zorbánt, illetve szó van még arról is, hogy Járai Zsigmond bunkó. Ezután jön a lényeg, az offshore-szakértő felkonferálja Szellemék kommentjeit ("legkevésbé sem finomkodó párbeszéd"), majd következik a konkrét válasz/cáfolat.
"Oszkó Péter:
2010. 03. 11., 23:20 editAmi ezekből a kérdésekből még értelmezhető és kihámozható, arra még próbálok válaszolni, bár jobb szeretném, ha több hely marada az értelmes beszélgetésnek.Az átlagbérre rakódó adóék a 2009-es 54%-ról (ez volt Belgium után a világon a második legmagasabb), 2010-re 45%-ra csökkent. A különbség 9 százalékpont. Ezt a jelenlegi kormány terjesztette be javaslatként és a Parlament tavaly nyáron fogadta el. Ennél közérthetőbben nem tudom elmagyarázni.
A 20 milliárdos EU/IMF kölcsönből Magyarország végül összesen 14 milliárdot hívott le, nagyrészt még a korábbi kormány időszaka alatt, az új kormány alatt az IMFtől csak a Nemzeti Bank hívott le egy részletet, és azzal a devizatartalékait növelte, a kormány már nem használt fel újabb részleteket. A korábbi lehívások is egyébként a meglévő államadósság refinanszírozását szolgálták, tehát ettől nem nőtt önmagában az adósságállomány, mert lejáró korábbi tartozásokat váltott ki az új kölcsön (egy kis részéből kaptak kölcsönt egyes bankok, de azt nagyrészt már vissza is fizették). Ami általában az adósságnövekedést illeti, miután Magyarországon a 2010-es költségvetési hiány lényegesen alacsonyabb volt, mint az országok legtöbbjében, ebben az időszakban az adósságállomány is lényegesen lassabban nőtt, mint máshol (lásd Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, de akár nyugatabbra is Írország, Egyesült Királyság, Olaszország és még hosszan sorolhatnánk). Szerintem ez is viszonylag közérthető.
Egy 6,3%-os gazdasági visszaesés idején nyilván nem az a kérdés, hogy nőtt-e a munkanélküliség (most valamivel több, mint 10%-os), hanem, hogy mennyivel, illetve sikerült-e lassítani a növekedést. Például Szlovákiával összevetve, ahol a tavalyi gazdasági visszaesés “csak” 5,7%, a munkanélküliség viszont 13% felett van. Vagy szélsőségesebb példák kedvéért említhetnénk a 20%-os spanyol munkanélküliséget. A hazai munkanélküliség pillanatnyilag az EU átlagnak felel meg, miközben a gazdasági visszaesésünkben jóval nagyobb sokkhatást szenvedtünk el, mint az EU átlag.
Versenyképességben (lásd legutóbbi OECD jelentést a javuló folyamatokról), különösen munkaerő költség és munkaerő hatékonyság tekintetében (lásd az Economic Inteligence Unit legutóbbi jelentését) Magyaroszág az elmúlt egy évben olyan mértékben javuló tendenciát mutatott, hogy az utóbbi jelentés szerint a visegrádi országok között, ha kis arányban is, de már a legkedvezőbb pozícióba került (hangsúlyozom, nem saját vélemény, hanem külső elemzés).
Az adócsökkentésről és az adóék változásáról már írtam. Összességében adócentralizációban egyébként megint csak az EU átlag szintjén vagyunk, bár kétségtelenül némileg magasabban, mint a régiós átlag, lényeges különbség azonban, hogy nálunk már 2009-ben és 2010-ben is csökken az adócentralizáció, míg másoknál növekszik.
A Postabank perre pedig nem hiszem, hogy érdemes sok szót vesztegetni, azt az állam érdemben jóval azelőtt elvesztette, hogy én egyáltalán a minisztérium közelébe kerültem volna, utána ez a kormány már csak tisztességből vitte tovább a Legfelsőbb Bíróságig, hogy fel se merülhessen a direkt pervesztés gyanúja. Persze az a közéleti viták színvonalát jelzi, hogy ennek ellenére felmerült, de a tényszerűség kedvéért rögzítsük, hogy amint én miniszter lettem, a Pénzügyminisztérium átadta a pert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, bár mint mondtam, ekkor már csak formális jogorvoslati lépések voltak hátra, érdemi cselekményekre már nem volt jogi lehetőség. De egyébként is furcsa ebben a kérdésben védekeznem, miközben a Deloitte-tal pillanatnyilag a legkevésbé sem ápolok jó viszonyt.
Szívesen beszélgetek tovább egyébként ezekről a kérdésekről (bár nem tudom, a Postabank perről van-e értelme), de ez csak úgy megy, hogy aki vitázni vagy kérdezni akar, az el is olvassa, amit írtam, meg is próbálja érteni, és ha valamivel esetleg nem ért egyet, akkor azt kifejtve vitázik tovább."
Vagyis a MindenSZuperPuszi-propagandát belebújtatta abba a köntösbe, hogy milyen arcátlan stílusuk van egyes kommentelőknek, és jól leírta mégegyszer. Ügyes!
De ha már ilyen büszke Oszkó az eredményekre, akkor nézzünk pár színes ábrát az Adókalauzból (komcsiknak sok szeretettel ajánlom a 12. oldalon található, Svédországról szóló leírást, ott elolvashatják, hogy egyáltalán nem bányarobot a svéd nyugdíjmodell), a tanulságot mindenki vonja le maga.
Megemlíteném még a vergődő Görögországról szóló legfrissebb, "kellemes" kis hírt:
"Kiderült, hogy a Wall Street „versenyképes” pénzügyi köreinek keze nagyban közrejátszott abban, hogy idáig fajultak a dolgok. A görög kormányok ugyanis úgy tudták eltüntetni a költségvetési hiány nagy részét, hogy trükkös (de törvényes!) swap-ügyletek révén szimpla adásvételnek álcázták a hitelfelvételt. A Wall Street nagyjai jövőbeli ellenszolgáltatásra, pl. a reptéri illetékek, vagy a szerencsejátékból származó bevételek terhére készpénzt utaltak a szorult helyzetben lévő államkasszába, ahol az tartozás helyett bevételként jelentkezett. Mint arról több forrás is beszámol, ilyen „modern üzleti megoldásra” vonatkozó ajánlatot az új Papandreu kormány is kapott 2009 novemberében a Goldman Sachstől." - NOL
Vagyis a korábbi görög kormányok hitelt vettek fel, és fedezetként az ország jövőbeli bevételeit ajánlották fel, természetesen mindezt titokban.
Ismerős ez? A trükkök százai?
Ha Görögország EU-tagállamként meg tudta csinálni, hogy évekig titkolózik, akkor mi a helyzet vajon nálunk? Mik lehetnek a pontos számok? Mik lehetnek zaciban?