"- Egy aktív külpolitikát folytató, kezdeményező Magyarországra van szükség az alkalmazkodó Magyarország helyett - mondta a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a külképviselet-vezetői értekezleten a Külügyminisztérium vezetése, a nagykövetek és a főkonzulok előtt."
"Rendkívül fontosnak nevezte a kormányfő a magyar külpolitika további hangsúlyos jelenlétét Délkelet-Ázsiában, az Oroszországgal kialakított kapcsolatok folytatását, az Egyesült Államokkal fennálló kötelékek, a transzatlanti együttműködés erősítését."
Ez a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc volt 2005 július 14-én. Öt nappal később nyolcnapos délkelet-ázsiai körútra indult Somogyi Ferenc külügy, Kóka János gazdasági miniszter, és több üzletember társaságában. "Az út elsődleges célja a gazdasági kapcsolatok elmélyítése a három délkelet-ázsiai ország és Magyarország között."
Leghíresebb az indonéziai látogatásuk lett, máig keringenek róla a legendák.
Tény, hogy Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök fogadta a Gyurcsány-házaspárt.
Érdekes, hogy a jakartai repülőtéren Ferinél sokkal jobban örültek Dobrev Klárának:
(MTI-Koszticsák Szilárd, lelőhely: NOL)
Több megállapodás is született a két állam között, az egyik a MeH szerint:
"- Indonézia támogatja a magyar befektetési törekvéseket - jelentette ki az indonéz elnök a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón. Susilo Bambang Yudhoyono konkrét példakent megemlítette, hogy Magyarország bekapcsolódhat Dél-Szumátra tartományban induló fejlesztési programokba. Amint azt a magyar kormány képviselői elmondtak, egy 100 millió dolláros nagyságrendű projektről van szó, amelynek keretében Dél-Szumátrán magyar részvétellel folyhat szénbányászat, vasút- és kikötő-korszerűsítés, valamint hőerőmű-építés."
Ugyanez a Világgazdaságban:
"Immár bizonyos, hogy a magyar érdekeltségű Garvox társaság épít fel Dél-Szumátrán egy 300 megawattos hőerőművet, ezenfelül számos energiaipari és infrastruktúra-projektben is részt vesz az indonéziai országrészben – írja Bisnis Indonesia. A lap szerint az erőmű 300 millió euróba kerül. A Garvox beszállna a helyi biodízelgyártásba is, az üzemanyagot pálma- és ricinusolajból állítaná elő.
Az ezekről szóló szándéknyilatkozatok a dél-szumátrai tartományi kormányzó múlt heti magyarországi látogatása során születtek. Ezeket dél-szumátrai részről Syahrial Oesman kormányzó, a Garvox részéről Kern József írta alá."
Akkor most 100 millió dollár vagy 300 millió euró? Vagy mennyi pontosan?
Mert az indonéz lapok megint mást írnak:
"Hungarian companies to invest $4 billion in South Sumatra."
(forrás: Eastcasablanca)
(forrás: Eastcasablanca)
Akkor most 100 millió dollár vagy 300 millió euró vagy 4 milliárd dollár?!
Kóka János persze megmagyarázta az ellentmondást:
"A gazdasági és közlekedési miniszter arra a felvetésre, hogy a Reuters hírügynökség (és később mások is) négymilliárd dollárra tette ezt az összeget, Kóka annyit mondott, ez igen optimista vélemény.A félreértést az okozhatja, hogy egy 4 milliárd dollárra tehető dél-szumátrai fejlesztési projekt egy részében vehetnek részt magyarok, erről is született tegnap szándéklevél.
Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot a Diagon Kft. írta alá arról, hogy nemzetközi partnerekkel együtt részt vesz egy 350 millió dolláros energetikai és infrastrukturális beruházásban."
És ezzel nagyjából el is halt az egész "ügy". Kern József panaszkodott egy kicsit, hogy ázsiai viszontagságok lassítják már egy éve a megaberuházást, más semmi. Egyesek szerint nem volt semmi üzlet, Gyurcsányék egyszerűen kilopták az említett összeget a magyar államkasszából.....
Ezt nem tudom. Csak azt, hogy a magyar részről aláíró Kern József roppant érdekes figura.
Az idén 52 éves üzletember "hirtelen jött ötlet miatt" alapított céget 1989-ben:
"A mérföldkövet egy érettségi találkozó jelentette. „Összefutottam egykori osztálytársammal, aki a gyulai kórházban dolgozott, s éppen azt mesélte, hogy hematológiai oldatot gyárt, s ezzel félmillió forintot spórolt a munkahelyének. Felvetettem, gyártsuk mi az oldatot” – emlékszik vissza, s ezzel az ötlettel megalapozta a jelenleg már hatmilliárd forintos forgalmat lebonyolító Diagon Kft. jövőjét."
Vagyis már ekkor (1989!) meglátta a lehetőséget, hogy milyen jó üzlet egy tevékenységnek a kórházból való kiszervezése, majd a készterméknek ugyancsak a kórházaknak való értékesítése. Ej, de szemfüles!
Ráadásul ebből a szövegből az jön le, hogy nem is olyan hűdebonyolult a hematológiai oldatok gyártása, szinte nem is ész, hanem csak elhatározás kérdése...
Kernt azóta Gyurcsány Ferenchez közel álló üzletemberként tartják számon, ezt az indonéziai üzlet is alátámasztja. 1989-ben alapította a laboratóriumokban használatos anyagokat (reagenseket) gyártó Diagon Kft.-t másodmagával. Az első évben 80 ezer forint árbevételt könyvelhetett el a cég, egy évvel később viszont már egymilliósat, 2007-ben pedig a magyar piacon 5,5 milliárd forgalmat bonyolított le. Magyarországon kívül gyártóüzemük található Indonéziában és Brazíliában, kiszerelő üzemet pedig Kínában és Szaúd-Arábiában létesítettek.
2008-ban elcsíptek egy jó kis állami megrendelést:
"3,2 milliárd a Diagonnak
Kern József cége egyedül indult a közbeszerzésen, és nyert
2008. július 31. 00:00Az utóbbi idők egyik legnagyobb értékű állami egészségügyi beszerzését nyerte el a szocialista holdudvarhoz tartozó Kern József cége, a Diagon Kft. A cég az Országos Vérellátó Szolgálattól (OVSZ) kapott több mint 3,2 milliárdos megrendelést vírusszűrő tesztek szállítására.
Lapunk kérdésére Miskovits Eszter, az OVSZ főigazgatója elmondta: a megbízás 2008 júniusa és 2011 decembere közötti időszakra vonatkozik. A közbeszerzés kiírása szerint ez idő alatt körülbelül másfél millió vizsgálathoz elegendő vírusszűrő tesztet kell leszállítania a nyertesnek.
A főigazgató hozzátette, csak néhány olyan társaság található világszerte, amely a vérellátásban használt rendkívül érzékeny teszteket nagy mennyiségben gyártja.– Európában az Abbott elnevezésű cég termékeit használják a leggyakrabban, így Magyarországon is ezek beszerzésére írtunk ki tendert – hangsúlyozta.
A pályáztatás során azonban egyértelműen felmerül a gyanú, hogy a pályázatot a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz közel álló szűk üzletemberi kör egyik tagjának, Kern Józsefnek a cégére szabottan írták ki. A kiírás feltételei miatt ugyanis azon csak a Diagon Kft. indult el, amelyik így természetesen megnyerte a megrendelést. Miskovits Eszter felvetésünkre úgy felelt: miután az Abbottnak nincs hazánkban kiskereskedelmi engedélye, ezért mindig egy beszállítóval köt megállapodást. Ez a cég ezúttal Kern József Diagon Kft.-je lett." - MNO
A Diagon persze nem persze nem csak más cégek termékeinek eladásával foglalkozik. Tavaly nyáron óriási médiakampány közepette mutatta be saját fejlesztésű tesztjét, ami a H1N1-influenza vírusát 100 százalékos pontossággal és kétórás rekordidő alatt mutatja ki – legalábbis szerintük.
(fotó: Magócsi Márton, Hírszerző)
Kern sajtótájékoztatón dicsekedett a termékkel, és hangoztatta, hogy tesztjük azon kívül, hogy két óra alatt képes eredményt hozni, más eljárásokkal szemben egy lépésben kimutatja a H1N1 vírust. Továbbá - magyar termékről lévén szó - olcsóbb, mint a külföldről beszerzett termékek.
De volt egy furcsaság:
"A sajtótájékoztatóra a cég meghívója szerint hivatalos lett volna Bujdosó László, a pandémiás bizottság elnöke is, ám ő nem jelent meg. Kérdés kapcsán Kern József közölte: "Bujdosó úr elnézést kér, nem tudott eljönni".
Az ÁNTSZ az MTI-vel ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy hozzájuk nem érkezett hivatalos megkeresés Bujdosó László részvételével kapcsolatban."
Mi lehetett a probléma?
A Magyar Nemzet megírta:
Kern József óriási megrendelésre számított az államtól, amely azonban elmaradt, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által elvégzett vizsgálat során kiderült, hogy a teszt a hangoztatottakkal ellentétben alkalmatlan a H1N1 kimutatására. Ennek ellenére ma is használják az egészségügyben.
Hogy hogy lehetséges ez? Csavaros ügy, figyelem!
A Diagonon kívül Kerné még a Medisyst Kft. is, amely a HospInvestből vált ki, s ahhoz hasonlóan kórházak privatizációjával, üzemeltetésével foglalkozik.
"Kern József és Kollányi Gábor vállalkozók domináns tulajdonlásával, Gászpor Jenő jelenlegi vezérigazgató részvételével 2000-ben alapították a Hospinvest társaságot. Elsőként a körmendi kórház üzemeltetésére kiírt pályázatot nyerték el, 2004-ben pedig a kiskunhalasi intézményt vehették át. A két fő tulajdonos 2006 márciusában „kettéosztotta” a céget, Kern József érdekköre Medisyst Kft. néven kivált a Hospinvestből, és a körmendi kórház üzemeltetését is magával vitte."
2007-ben pályázaton nyerte el a mezőtúri és a tapolcai kórház üzemeltetési jogát. Amikor a gyöngyösi kórházat meghirdették, arra is pályázott, de ott a HospInvest győzött.
Persze a kórházasdit merő szívjóságból csinálta, mert mint mondta, teljesen ráfizetéses az egész, ő is csak úgy tudta teljesíteni a vállalásait, hogy több lábon áll, egyéb cégei nyereségéből kompenzálta a veszteséget.
- Őrült vagy parttalanul szórhatja a pénzét, aki most a hazai egészségügyben működtetőnek jelentkezik - summázta a véleményét.
2010 januárjában aztán elege lett az egészből, és bejelentette, hogy visszaadja az irányítása alatt hatalmas adósságot felhalmozó intézményeket.
Mezőtúron simán ment minden:
"A mezőtúri önkormányzat hárommillió forintért vásárolta meg a város kórházát üzemeltető Mezőtúr Városi Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. tulajdonjogát a korábbi működtetőtől, a Medisyst Kft.-től. Az immár városi tulajdonba került kft. átvette a kórház közel százharmincmillió forintos kintlévőségét is...
megegyeztek a Medisyst Kft.-vel abban is, hogy a magáncég által az elmúlt három évben végrehajtott, közel hetvenmillió forintos beruházás ellenértékét a kórház mostani működtetője egy összegben átutalja a Medisystnek: ehhez az önkormányzat kezességvállalásával banki hitelt vett fel a kft." - NOL
Tapolcán is sikerült megegyezni, bár Kern konkrétan a kórház bezárásával, és a 260 dolgozó kirúgásával fenyegetőzött, mert anyagi vita volt közte és az önkormányzat között.
"a Medisyst két éve egy vadonatúj szakrendelőt épített fel a kórház területén, a műszerbeszerzésekkel együtt pedig a nettó 400 millió forintot is eléri a beruházások összértéke....
Császár László, Tapolca fideszes polgármestere szerint egyelőre elég messze esnek egymástól az álláspontok, mivel a nettó 400 millió forintos követelés helyett a város szerint legfeljebb 150–200 millió forint járna a távozó Medisystnek." - NOL
Körmenden csúnya vita kerekedett az átadás-átvételből, mert Kern szerint az önkormányzat egy olyan, pár hete alapított cégre kívánja bízni február elsejétől a kórház működtetését, mely sem az ehhez szükséges eszközökkel, sem a kötelező engedélyekkel nem rendelkezik így a kórház február 1-jétől nem működhet tovább. Az ÁNTSZ engedély aztán meglett, de Kern az ügyészségen és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál is tett bejelentést emiatt.Természetesen a pénzen ment a vita, mert Kernék hat év alatt több százmilliós befektetéssel felújították a kórházat, gépeket vásároltak, VIP-részleget alakítottak ki, és ezt ki akarták fizettetni az önkormányzattal, Bebes István fideszes polgármester (aki 2004-ben az országban elsőként adta magánkézbe a körmendi kórházat, szembemenve ezzel az egészségügyi privatizáció ellen kampányoló pártjával) viszont szakértőket, pénzügyi átvilágítást helyezett kilátásba, és hogy csak a jogos követeléseket fizetik ki.
Nem tudni, hogy mire jutottak, de érdekes véletlen, hogy néhány napja Kern pénzt kapott a már leadott körmendi kórház után.
"az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tévesen, kétszer utalta el a körmendi kórház egyhavi finanszírozását. Így a 112,9 millió forintot nemcsak a jelenlegi üzemeltető önkormányzati cég, hanem az intézmény működtetéséből nemrég kiszállt magánvállalkozás is megkapta. A biztosító sajtóosztályán megerősítették lapunk információját, s azt állították: ügyvitel-technikai hiba történt, ezért a pénz visszafizetésére szólították fel az ágazatban ismert vállalkozó, Kern József érdekeltségébe tartozó céget, ám az ezt megtagadta."
Úgy tűnik, mégsem olyan rossz üzlet ez a kórházasdi... Főleg így:
A Magyar Nemzet szerint Kern Józsefé a Corden Kft. is, amely Magyarország számos közkórházának privatizált laboratóriumait működteti. Kezében vannak a sümegi, a szentendrei, a mezőtúri, a tapolcai kórház laborjai, a fővárosi Szent Ferenc Kórházé, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, a Péterfy utcai kórházhoz tartozó Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet mikrobiológiája, de hozzá tartozott a körmendié és a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky-kórház mikrobiológiája is.
Kern állítja, hogy a laboratóriumi cuccokat gyártó Diagonnal, és a kórházbizniszes Medisysttel szép háromszöget bezáró Cordenhez nincs köze, és ezt az állítását akkor is fenntartja, ha a saját vállalatai és a Corden cégadatai között nagyon sok jelentős személyi és egyéb átfedés található.
Naná, hogy tagad, mert ha kiderülne/bevallaná, hogy az állammal kapcsolatban lévő mindhárom cég az övé, akkor az nagyon súlyos összeférhetetlenség lenne. Elvégre milyen már, hogy gyártok valamit, amit eladok a közkórházakban működő saját laboratóriumomnak? Necces.
De Kern ügyesen kihasználja a helyzetet. Emlékszünk még a H1N1-tesztre?
Az ÁNTSZ-bukás ellenére a minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) egy regisztrációs eljárás során tavaly november 6-án kiadta a teszt forgalmazásához szükséges igazolást. A hivatal elnöke, Paphalmi Rita állítólag nem tudott róla, hogy megbukott a teszt, mert erről nem tájékoztatta őt sem az országos tiszti főorvos, sem a miniszter.
Tehát a teszt nem jó, de van forgalmazási engedélye. Azért vizsgálták-e? Igen. Vajon melyik labor végezte a nemzetközileg elfogadott teszttel összehasonlító referenciavizsgálatokat?
Nos, két intézmény adott ki a Diagonnak igazolást a H1N1-teszt megbízhatóságáról, az egyik a Bajcsy-Zsilinszky-kórház, ami referenciaigazolás kiadására nem alkalmas, ráadásul csak tavaly és az idén több száz millió forint értékű labordiagnosztikai anyagot vásárolt a Diagontól. Az igazolást aláíró Kálmán Zsuzsát, a központi laboratórium osztályvezető főorvosát pedig privát üzleti kapcsolatok fűzik Kernhez.
A H1N1-teszt másik igazolása még ennél is érdekesebb:
(forrás: Magyar Nemzet)
A Rijád II. ipari város kerületében az Al Karadzs utcában található Laboratory Medical Supplies (LMS) Co. székhelyén egy gyógyszerraktár található, s a cég orvosi eszközök kereskedelmével foglalkozik. A H1N1 tesztről általa január 5-én kiállított igazolást egy mérnök írta alá: Nael Al Masri. A minisztériumi adatok között az LMS Co. vezetőit azonban másként hívják. A céget Omar Ali Omar Babatin képviseli, az igazgató neve pedig Munir Bin Mohamed Bin Adullah Al Rouili.A Magyar Nemzet próbálta elérni őket, de egyszer sem sikerült, ami a többi információt is figyelembe véve elég komoly kétségeket vet fel az igazolás komolyságával kapcsolatban.
A tesztet viszont mindezek ellenére ma is használják a magyar kórházakban. Ugye emlékszünk még a laboros Corden Kft.-re?
És arra, hogy az egészségügyben utazó Kern József akart Szumátrán vasutat, hőerőművet és szénbányát építeni? Elég vicces...
