A holokauszt-tagadásról szóló törvény kapcsán, 2010 március:
"A büntetőjogi beavatkozás ellenzői egyszerűen nem vesznek tudomást a becsmérlő, gyűlölködő beszéd személyiségtorzító hatásáról és arról, hogy az emberszámba sem vett csoportok elleni gyűlöletkeltés miképp járul hozzá a velük szembeni agresszió igazolásához
(...)
A gyűlölet elleni fellépést büntetőjogszabályok útján is támogatók ellenfelei arról beszélnek, hogy a gondolat nem büntethető, csak a tett. Ez igaz, de a nyilvánosság előtti beszéd vagy írás már nem csupán gondolat, hanem tett. Olyan tett, amelynek célja van. A gyűlöletbeszéd célja, hogy a hallgatók gondolkodását befolyásolja, bennük indulatokat, megvetést, lenézést hozzon létre a gyűlölt embercsoporttal szemben. A holokauszt tagadása esetében ezen álláspont nyilvános hangoztatása nem a múltról szól, hanem a jelenről és a jövőről.
(...)
Szögezzük le, a büntetőjognak nem lehet reálisan kitűzött célja az adott jelenség megszüntetése. A büntetőjogi büntetéssel az állam morális mércét állít, vonalat húz a rossz és a kevésbé rossz, a rossz és a nem rossz, a rossz és a jó közé. Amikor az állam egy bizonyos magatartást büntetni rendel, akkor ezzel azt mondja ki, hogy azt a magatartást olyan mértékben rossznak, a társadalomra olyan mértékben veszélyesnek tartja, hogy rosszallását azzal juttatja kifejezésre, hogy azokat, akik a tilalom ellenére mégis elkövetik ezt a cselekményt, megbünteti oly módon, hogy végső soron személyes szabadságuktól is megfosztja őket.
A Biszku Béla elleni feljelentés és nyomozás kapcsán (erről bővebben itt):
"Hack Péter jogász, egyetemi oktató a feljelentés kapcsán úgy vélekedett az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában: önmagában azzal, hogy valaki nem érzi magát felelősnek, még nem valósít meg bűncselekményt, és azzal sem, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja. „A demokráciában a véleménynyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy embereknek joguk van olyan véleményt képviselni, ami valótlan, vagy visszatetsző, ellenszenves, taszító, de ettől még nem lesz önmagában büntetendő az ellenszenves, vagy számunkra elfogadhatatlan vélemény” – fogalmazott.
Hack Péter hozzátette: elfogadhatóbbnak tartaná, ha az embereket – akár Biszku Bélát is – a tettei alapján vonnának felelősségre, semmint a véleménye alapján. „A népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények döntő többsége nem elévülő bűncselekmény. Ha volt ilyen szerepe, akkor ezért indokoltabb lett volna a felelősségre vonás” – jegyezte meg. A jogász hozzáfűzte: az ártatlan civil lakosságra, tüntetőkre, fegyvertelen demonstrálókra leadott sortüzek a Genfi Egyezménybe ütköző háborús bűncselekmények, és azokért felelősségre is vontak embereket.
Hack Péter kifejtette: a nyomozóhatóságnak most azt kell megállapítania, hogy megtörtént-e a népirtás tényének tagadása. A jogász utalt rá: a jogszabályi megfogalmazások alapján népirtásnak minősül például, hogy a sztálini időkben a Gulágon emberek százezreit gyilkolták meg."
Hack Péter ó ... hogy az a ... na most majdnem kimondtam.
Szóval a vén komcsi "véleménye" a demokrácia szabadsága.
Kettős mérce, a kedvencetek, igaz Péter?
A helyes megfejtés: "holokausztot csak tagadni lehet, bármi másról meg csak véleményt mondasz..." (Köszi Rettegő!)
Az utolsó 100 komment: