Tátrai Miklósnak kemény napja lehetett tegnap, rengeteg kérdést feltehettek neki a nyomozók. Egyelőre csak a sukorói telekcsere ügyében gyanúsítják bűncselekménnyel, rezeg a léc Bábolna kapcsán is, de elképzelhető, hogy ez csak a kezdet.

Tegnap Domokos László újdonsült ÁSZ-elnök már beharangozta, hogy az MNV tavalyi működéséről készült jelentésük további munkát adhat az ügyészeknek, a dokumentumot olvasgatva pedig ez tényleg elég valószínűnek tűnik. Kérdés csak az, hogy hány ügy kötődik a 2009.júliusában menesztett Tátraihoz a sok közül.

Szemelvények a jelentésből:

"A döntéshozók vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedései esetenként nem a vagyontörvény céljait, illetve nem az állam érdekeinek elsődlegességét szolgálták, összességükben nem voltak átláthatók és kellően eredményesek. A döntéselőkészítés
és a döntéshozatal folyamata lehetővé tette a szabályoktól való eltérést, a vagyongazdálkodás prioritásainak figyelmen kívül hagyását. Az RJGY döntések 2009-ben nem az állam érdekei elsődlegességének a vagyontörvény szerinti figyelembevételével születtek. Az első félévben megmaradtak az MNV Zrt. alapításával, az elődszervezetek megszüntetésével kapcsolatos hiányosságok, a döntéseket hatásköri kérdések vitatása miatt elodázták, hatályos középtávú vagyongazdálkodási stratégia nem volt, korábbi döntéseket módosítottak, visszavontak, hatályon kívül helyeztek, a döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte."

"Az átlátható, egyértelmű és felelős véleményalkotás a döntéshozók határozataiban nem jelent meg, ami akadályozta a felelősség megállapítását. A tanácsi
hatáskör átruházása a vezérigazgatóra, illetve továbbruházása az alacsonyabb szintű vezetőkre többlépcsős döntéshozatali rendszert eredményezett. A szabályozás és gyakorlat bonyolultsága, a meghozott határozatok nagyságrendje (számuk több ezer volt), a döntéshozók számára nagy, az ellenőrzés számára pedig kicsi mozgásteret biztosított. Annak ellenére, hogy az MNV Zrt. vezérigazgatója saját hatáskörében a döntések 4%-át hozta meg, a döntéselőkészítés folyamatában hozott határozataival, a tanácsi határozati javaslatokon (a vezérigazgatói határozatok 58%-a) keresztül befolyásolta a Tanács
döntéshozatalát."

"Egyes döntések nem felelős tulajdonosi szemléletben születtek (pl. MVM Zrt. tőkeemelés), illetve azok nem a Magyar Állam elsődleges érdekét (pl. Nemzetközi Vegyépszer Zrt. költségvetési viszontgarancia) és az állami vagyon védelmét (pl. Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kht.) szolgálták. A nem következetes döntések indokolatlan többletkiadást eredményeztek a költségvetésnek (pl. a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. megszüntetése, új társaság megalapítása, majd ennek a határozatnak a
visszavonása; az MNV Zrt. kezelt ingatlanjainak őrzés-védelmére hatástanulmány
és koncepció készítése nélkül kötött szerződés; a Duna Palota Nonprofit
Kft. veszteséges társaság vezérigazgatójának végkielégítését a hibák feltárása
előtt kifizették)."

"Az MNV Zrt. állami vagyonról vezetett nyilvántartása csak korlátozottan volt megbízható."

"Az adatminőségi problémák megoldását célzó adattisztítási tevékenységeket
a problémák teljes körű azonosítása nélkül, irreális teljesítési határidőkkel határozták meg."

"Az egységes vagyon-nyilvántartást támogató informatikai rendszer (Everest)
kialakítását az elődrendszerek hiányosságai és a vagyon-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi előírások változása indokolta. A rendszerfejlesztési projekt előkészítését és lebonyolítását szabálytalanságok és szakmai hibák jellemezték. A projekttámogatási szolgáltatásokban, a projektvezetési, illetve minőségbiztosítási feladatok ellátásában szerződés nélküli foglalkoztatás volt, a kapcsolódó beszerzési eljárásokat a versenyeztetés hiánya jellemezte. Az Everest rendszer beszerzési eljárásában az ajánlati felhívás műszaki specifikációjának összeállítására megkötött szakmai tanácsadói szerződéssel kapcsolatban
az MNV Zrt. a teljes vállalkozói díjat kifizette. A szerződésben a teljes vállalkozói díj kifizetéséhez meghatározott követelmények az eredetileg előírt határidőben nem teljesültek. A munka elvégzése előtt igazolták a vállalkozó szerződésszerű teljesítését és elmulasztották a szerződés módosításának kezdeményezését. Az MNV Zrt.-nek az Everest projekt indításakor nem volt elegendő, megbízható információja a feladat nagyságáról, kockázatairól. Az informatikai rendszer fejlesztésére és az üzemeltetés támogatására megkötött szerződés több pontja átgondolatlan és az MNV Zrt. szempontjából hátrányos volt. A követelménytámasztás hiányosságai, a feladatok és felelősségek nem egyértelmű meghatározása, az irreális feladattervek, az erőforrások kontrolljának hiánya, valamint
az előnytelen vállalkozói szerződés az MNV Zrt.-t kiszolgáltatott helyzetbe hozta. Az üzemeltetési, támogatási szerződésektől való elállás szankcionálása az MNV Zrt. szempontjából olyan mértékben hátrányos, hogy az MNV Zrt. a szállító lényeges szerződésszegése (60 napot meghaladó késedelem) mellett sem tudott elállni a teljes szerződéstől, mivel a kötbérnél magasabb összeget kellett volna fizetnie a szállítónak. Az előnytelen szerződés, illetve a szerződésmódosítás kezdeményezésének elmulasztása az MNV Zrt.-nek 72 M Ft vagyoni hátrányt okozott. A projekt lebonyolítását több ponton (pl. ütemezés, kockázatmenedzsment, változáskezelés) projektmendzsment hiányosságok jellemezték. A projekt a kitűzött célokat nem érte el, a vagyon-nyilvántartási modul alacsony készültségi foka, a projekt kontrollpontok hiánya miatt a projekt – vállalkozó által ígért – 2010. évi befejezése nagyfokú kockázatokkal terhelt."

"Az MNV Zrt. ellenőrzési rendszere (EB, NFA EB, Belső Ellenőrzési Iroda, Kontrolling Igazgatóság) – az együttműködés szabályozásának és gyakorlatának hiánya, az ellenőrzési feladat lefedettségének elégtelensége miatt – csak részben segítette a vagyonkezelés átláthatóságát. Az ellenőrzések több esetben – például az NFA tevékenység ellenőrzése – párhuzamosan folytak, míg egyes területeket egyáltalán nem ellenőriztek."

"A korábban privatizált Fradi Pálya értékesítési szerződésében vállalt kötelezettségét a vevő nem teljesítette. A szerződést az FTC és a befektető az MNV Zrt. kihagyásával az állam számára hátrányosan módosította."

"A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti ingatlancsere folyamata nem volt átlátható, végrehajtása elhúzódott, az együttműködési nehézségek miatt többletkiadást eredményezett."

"A határozott idejű haszonbérleti szerződések – lejárati idő előtti – újrahasznosítási pályáztatási folyamatában két pályázat elfogadása nem volt megalapozott. Ugyanis a haszonbérleti szerződések átlagterületét jelentősen meghaladó két pályázat kiírása nem volt indokolt, mert a szerződések lejártáig még több mint öt év volt hátra. A pályázati kiírás – a területek összevonása miatt – nem tette lehetővé a helyi piaci versenyt, mert a területnagyság (több település külterülete) miatt szükséges tőkeerővel a helyi gazdák nem, csak az eredeti haszonbérlők rendelkeztek. A pályázatokat (egy-egy pályázó volt csak) az eredeti bérlők nyerték, akikkel a szerződést az új erdőtörvény hatályba lépése
előtt egy, illetve négy nappal meg is kötötték. Az eredeti haszonbérlők az új szerződéssel húsz évre határozott idejű bérleti jogot szereztek."

"A Bábolna Zrt. a nyilvántartások hiányossága miatt nem tudott elszámolni a használatába adott földterület nagyságával."

"Termőföldért Életjáradékot Program: A 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján 2003-tól megkötött életjáradéki szerződések azt mutatják, hogy a kormányzati szabályzás alapján megállapítottm járadék fizetés számítási metodikájából adódóan a járadékszerződésben rögzített termőföld értékének (legfeljebb 3 M Ft lehetett) többszöröse is kifizetésre kerülhet járadék formájában. A kormányrendelet a járadék kiszámításánál a felajánlott termőföld értékének kétszeresét tekintette a járadék alapjának, illetve az életkortól függően további korrekciós szorzót határozott meg."

"Az MNV Zrt. szakértői díjakra, szakfordításokra, ügyvédi, könyvvizsgálói szolgáltatásokra 93 M Ft-ot költött. Az elkészített tanulmányok, szakmai anyagok a vizsgált esetekben nem voltak gazdaságosak, a díjazás és az elvégzett munka közötti összhang hiánya miatt, pl. a Telkes Kft.-vel munkaerő toborzásra, karrier tanácsadási szolgáltatásra kötött, illetve a Consact Kft.-vel elégedettség felmérésére kötött szerződés. Nem volt szükség azokra a megbízásokra, ahol a szerződésben rögzített feladat belső munkaerővel is elvégezhető volt, pl. a gazdasági igazgatói munkakör átadásával kapcsolatos tanácsadói feladatok ellátása, az átadás-átvétel szakmai koordinálása."

Természetesen lehet ellenérvelni azzal, hogy "fideszes leszámolási kampány", "trükkös Domokos", de alighanem ez most kevés lesz.