Múlt hétfőn benyújtották az új médiatörvény-tervezetet, melyben még csak az szerepelt, hogy a magyar rádiókban "a zenei művek közzétételére szánt műsoridő huszonöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani."
Pálffy Istvánéknak ez nem volt elég, vagy a zenei lobbi kevesellte, mert egy módosító indítvánnyal ezt a 25%-ot 40%-ra szeretnék feltolni.
Ilyen finomságok vannak a tervezetben:
- a törvényben meghatározott arányoknak "az egyes médiaszolgáltatások 5 óra és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell".
- a rádiók által játszott magyar zenei műsorszámok huszonöt százaléka "három évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy három évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon".
- tematikus rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók" indokolt esetben a fenti arányoktól eltérhetnek, illetve a kvótát öt évnél régebben készült zeneművekkel is teljesíthetik.
A 25% hallatán csalódottan nyilatkozott Czutor Zoltán, a SZERZŐK elnöke:
"Az általuk kívánatosnak tartott negyven helyetti huszonöt százalékkal szerinte még éppen teljesíthető lenne a magyar zeneipar védelme, de mint mondta, "rezeg a léc"."
Most biztos nagyon örülnek, hogy megkapják az általuk kért 40%-os kvótát.
A Neo és a Class amúgy a szerződésükben már eleve 35%-os magyar zenei arányt vállalt, így ez a törvénytervezet nem érinti őket nagy mértékben.
Neo FM főszerkesztője, Hegyi György:
"Érdekes tévhit, hogy a magyar zenének jót tesz, ha a rádiók kötelesek magasabb arányban magyar dalokat sugározni. Ebben a tévhitben megvan az igazság magja, de a valóság az, hogy ezzel legalább két évtizedes késében vagyunk: ma már nem a rádiók és nem is a televíziók vezetik be vagy teszik népszerűvé az előadókat. A rádiós játszásoknak a véltnél ma már sokkal kevesebb hatásuk van a zenei piacra."
Machán Frigyes, a Radio Café:
"2010-ben egy ilyen törvény teljesen túlhaladott, a zenehallgatási szokások ugyanis mára teljesen megváltoztak. Fordítva ülünk a lovon. A popzene piacfüggő, nem gondolom, hogy Elvis vagy a Coldplay azért kezdett játszani, hogy jogdíjakat kapjon a rádióktól. Döntsön a verseny, egy ilyen kvóta viszont a megélhetési zenészeknek kedvez."
Egyetértek Véleményvezérrel, hogy ez egy átgondolatlan lépés.
VV szerint "a tervezet mögött meghúzódó szándék ugyanis nemes és fontos. Tekintettel arra, hogy a szórakoztatóipart mindössze néhány nemzetközi vállalat uralja, minden kisebb ország elementáris érdeke ezekkel szemben saját kultúráját megvédeni. A védekezés egyik fontos bástyája pedig pont az anyanyelv és minden hazai kultúrtermék védelme, beleértve a hazai zenét is."
De biztos, hogy eme nemes szándék van a 25%-os, majd a hirtelen módosított 40%-os kvóta ötlete mögött?
Az Artisjus évente 13 milliárd forint "jogdíjat" szed be, és ebből 9,8 milliárd forintot oszt ki, 2,8 milliárdot pedig magára költ.
"Az Artisjus felosztása mindig valós felhasználási adatokra épül, így a kifizetett jogdíjakban is ez tükröződik vissza. Ma az arány körülbelül 40–60 százalék a külföld javára, de mivel a magyar zene az utóbbi években visszaszorulóban van, talán pontosabb a 35–65 százalék. Én azt gondolom, hogy a nemzeti identitáshoz nagyon fontos lenne, hogy még több igényes magyar zene legyen elérhető – de az Artisjus jogkezelésében semmilyen eltérést nem engedhetünk meg a külföldiek rovására." - írja az Artisjus.
Hogyan lehet ezen a 35-65 százalékos arányon úgy módosítani, hogy az adott nagyságú tortából több jusson nekünk, és kevesebb menjen külföldre?
Legyen kvóta a rádiókban, és ez legyen minél magasabb.
Mondjuk 40%%
Miért is kell a kvóta?
Az Artisjus apparátusa monitorozza az összes rádió összes adást, és ez alapján minden előadó megkapja a jogdíjat:
Rádiós elhangzások: "Ebben a kategóriában osztjuk fel az országos és körzeti rádiókban sugárzott zenei felhasználások után beszedett jogdíjakat. A feldolgozott rádiók műsorát teljes egészében figyelembe vesszük: az év minden napján, 0-24 óra között elhangzott összes mű adatait feldolgozzuk."
2009-ben a rádiós sugárzás tekintetében 21,39% volt a magyar zene és 78,61% a külföldi zene aránya.
Több magyar szám -> több jogdíj a magyar zenészeknek.
De mi a helyzet írható CD-k, DVD-k, pendrive-ok, mp3-as lejátszók után beszedett jogdíjakkal? Nem találjátok ki, de ezt részben szintén a rádiós játszási lista alapján osztják fel, vagyis akinek többet játssza a számát a rádió, többet kap "matrica-adóból".
Üres hanghordozó: "Ebben a kategóriában osztjuk fel az ún. üres (írható) hanghordozók gyártóitól és importőreitől a magáncéli másolásra tekintettel beszedett jogdíjakat (üres hangkazetta, CD, DVD, stb.). A felosztás alapját a belföldi mechanikai hanghordozók eladási és gyártási példányszámai ÉS a rádió műsorok adják."
2009-ben a hanghordozó eladás tekintetében 56,51% volt a magyar zene és 43,49% a külföldi zene aránya.
Kérdez az olvasó:
Miért pont így számolják a jogdíjakat, amikor nyilvánvaló, hogy az ilyen módon kijött sorrendnek majdhogynem köze sincs a valósághoz?”
Válaszol az Artisjus:
A kérdés az üres hordozói díjak zeneszerzői részének Artisjus általi felosztására vonatkozik. Nos, a számítás módját az érintett szerzők állapítják meg, ők döntöttek úgy, hogy ezek az adatok viszonylag pontosan tükrözik az egyes zeneművek népszerűségét. Szerzői oldalról gyakran jönnek új ötletek, elképzelések arra, hogyan lehetne módosítani a felosztás rendjén. Ezek a javaslatok végighaladnak a demokratikus döntési úton, és ténylegesen történnek változások a szabályzatban. A többi közös jogkezelő szervezet a saját belső szabályai szerint osztja fel a rájuk eső jogdíjrészt, eltérő elvek szerint.
Az Artisjus 10 tagú vezetősége dönti el, hogy hogyan osszák fel a pénzt. Milliárdokat.
Szerintetek a magyar zene és a magyar nyelv védelme áll a 40%-os kvóta mögött, vagy egyszerűen csak a zenészek felső 10-20%-a, akiknek a számaikat már most is orrba-szájba játsszák a rádiók, még több lovettát szeretnének?
Remélem most már mindenki érti, hogy miért akarják kicsinálni a Petőfi Rádiót?
Játszik a Petőfi Presszert, Bródyt, Ákost, Tankcsapdát? Nem játszanak, és így "torztíják" a rádiós játszási listát.
Elég csak összevetni a Petőfi Rádió Top30-as listáját a Mahasz rádiós Top40-es listájával és a Mahasz Top40-es eladási listájával.
Az utolsó 100 komment: