A Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége összesen 390 millió forint - opcionálisan pedig további 30 százaléknyi - hús- és hentesárura írt ki nyílt közbeszerzést. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, de a felhívásban megjelölt 2010. december 6. délelőtt 9 órakor nem tudták azokat felbontani, mert az ajánlatkérő székhelyén ebben az időpontban katonai delegációt fogadtak, és a biztonsági szolgálat korlátozta az objektum épületeiben és udvarán a mozgást. Az ajánlatkérő faxon értesítette az ajánlattevőket, a bontást délután 3 órára halasztotta. A bontás rendben le is zajlott, de utána az egyik ajánlattevő mégis a KDB-hez fordult: a bontás idejét csak a felhívás módosításával lehet eltolni, ez pedig elmaradt. A KDB megállapította a formális jogsértést, és a teljes eljárást - bele értve a bontást is - megsemmisítette.
LL írt nekünk ezzel kapcsolatban:
"Namost egyrészről adott a HM LOGISZTIKAI Ügynöksége, akik a 2011-es EU elnökség idejére - amikor egymás seggébe érnek a díszdelegációk meg az attasék - sikeresen a saját székhelyüket jelölik meg egy közbeszerzésen bontási helyszínként, ami egy szép nagy ojjektum. Ha nincs épp parádés felvonulás vagy dísszemle, akkor is igazoltatnak boldog-boldogtalant, az emberfia nem sétafikál összevissza még egy kaszárnyában sem. Gondolom, egy honvédelmi logisztikai ügynökség ezzel talán tisztában van. Ha egyvalakitől kérnek egy otthonhagyott személyit, akkor ennek alapján is mehet a levegőbe a tender, amit nemkevés pénzért előkészítettek, meghirdettek, adminisztráltak, stb. Többek között ezért célszerű saját vagy külső céget bevonni, amelyik csak ilyen közbeszerzésekkel foglalkozik, és az ilyen malőr esete szinte kizárt.
Másrészről, micsoda jófejség a t. ajánlattevőtől, hogy egy ilyen helyzetben gondol egy vidámat, meghekkeli a rendszert, mert az egész világ egy nagy Disneyland, és a Kbt. benne a ringlispíl. Lényeges, hogy a cikk szerint az illető szépen csendben maga is elment egy szó nélkül a 9 óra helyett a 3 órás bontásra, és utána nyomta fel a bagázst a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KBD). Nem kell hozzá álmoskönyv, hogy ennek megfejtése a közbeszerzési törvény (Kbt.) 80.§ (3) bekezdésében keresendő, amely ugyanis úgy hangzik, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Namost hogyha a később értékelendő, főbb számszerűsíthető adatok ismertetésre kerülnek, és a t. ajánlattevők szépen végighallgatják egymás ajánlatainak főbb számait akkor ugye mindenki kb. be tudja lőni, hogy széna-e vagy szalma. Ezután nyugodtan lehet nekiugrani a KBD-nek, hogy a bontás nem volt szabályszerű.
Egy kis adalék: A hatályos magyar Kbt. büszke 404 §-ból áll; míg a sokszor hivatkozott finneké mindössze 17-ből.
Kérdés, melyik országban kisebb a korrupció, illetve melyik kezeli átláthatóbban a közpénzeket. Én tudom a választ."