Skip to content


       Szűrés lista

Nagykövetet a Népszabadságból

Majdnem elsikkadt egy remek sztori a nagy nyári uborkaszezon közepén ....

A Külügyminisztériumban új bukaresti nagykövetet kerestek. Mondani sem kell, minden olyan államban, ahol nagy számú magyar lakik (Szerbia, Szlovákia, Románia, Ukrajna), vagy meghatározó világhatalom az ország (USA, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország), ez eléggé kulcspozíció. Szóval, ha Bukarestbe keresnék nagykövetet, biztosan a legdörzsöltebb, legjobb emberemet nevezném ki, aki kőkeményen képviseli az erdélyi magyarság jogait is, az ország érdekei mellett.

A nagyköveteket a külügyminiszter szakmai előterjesztése alapján, a kormányfő egyetértésével az államfő nevezi ki. Ezt megelőzően még a parlament külügyi bizottsága, illetve uniós országok esetében az Európai Ügyek Bizottsága is meghallgatja a jelölteket, ugyanakkor állásfoglalásaik nem kötelezőek. A kinevezéshez a fogadó ország beleegyezése is szükséges.

Nézzük, ki lett a legmegfelelőbb ember erre fontos posztra:


Kérem szépen, a szerencsés úriember Füzes Oszkár, a Népszabadság újságírója ... az új bukaresti nagykövet. A képhez sok hozzáfűznivalóm nincsen, a külképviseleti vezetők értekezletén készült, és valami bődületes taplóság egy értekezleten az asztalra ülni. Remek belépő, Oszkár!
De hogyan lesz egy (majdnem árokásóból) akarom mondani újságíróból nagykövet? A Népszabadság, mint a baloldal pártatlan és minőségi sajtófellegvára már olyan kiváló embert adott az országnak, mint Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, most már egy nagykövetet is kitermelt. Ha folytatja ezt a remek teljesítményt, előbb-utóbb egy miniszteri állást is megcsíp a Népszabi ...

„A Népszabadság ... értékorientációját tekintve baloldali-liberális, a nemzet mint kulturális közösség mellett elkötelezett, pártoktól független referencialap.” (Vörös T. Károly főszerkesztő, 2007) 

Oszkár amúgy egy igazi europeer demokrata, hiszen végigküzdötte az elmúlt 30 évet az EU és Nato tagságért, ezért végezte el anno a moszkvai egyetem diplomácia karát, majd húzott le a Népszabadságnál 30 évet, többek közt mint hanoi, washingtoni, majd brüsszeli tudósító.
Hmmm ... vajon Oszkárnak, az ízig-vérig ellenzéki demokratának, hogy sikerült az "átkosban" megcsípnie a washingtoni tudosítói állást? Ez bizalmi állás volt, a Párt mindig a legjobb és legmegbízhatóbb emberét küldte a gaz imperialisták közé. Vajon körmölte rendszeresen a jelentéseket Oszkár? A jutalomra sajnos több évtizedet kellett várnia szegény Oszkárnak, kivárta a rendszerváltást (amúgy dolgozott gőzerővel tovább), a Nato-csatlakozást (dolgozott gőzerővel tovább) és az EU-csatlakozást (dolgozott gőzerővel tovább), míg végül eszébe jutott a hű apparátcsik újságíró neve a Köztársaság téren.

Ha egy népszabadságos újságírót kineveznek, azt támadni fogják. A  nagykövet nem pártkatona, a külügyi bizottsági meghallgatást követően a köztársasági elnök nevezi ki. - Füzesi 

Füzesi szerint előnyére vállhat, hogy belülről ismeri az újságírói szakmát, és ennek köszönhetően a román média talán nyitottabb iránta. A hátrányok közt említette viszont, hogy mégiscsak az államigazgatáson kívül töltött 28 évet, így "még sokat kell tanulnia" jogszabályokról és a lehetséges buktatókról.  (Hosszabb interjú vele erre).

Kozma József, a bizottság szocialista elnöke minden szempontból alkalmas jelöltnek nevezte Füzes Oszkárt a nagyköveti posztra. Emlékeztetett arra: ebben a ciklusban nem először fordul elő, hogy újságíróból lesz nagykövet. Horvát János televíziós újságíró, a Sport1 televízió volt elnöke 2006 decemberében lett havannai nagykövet, a 2003-ig újságíróként dolgozó Merényi Miklóst, a Figyelő és az MTV volt főszerkesztőjét pedig tavaly Rómába nevezték ki misszióvezetőnek.

Tehát van egy nagykövetünk, aki ismeri az újságírói szakmát (biztos minden nap kamatoztathatja eme csodálatos képességét Bukarestben), de beismeri, hogy fogalma sincs a diplomáciáról. De 30 éve Moszkvában e tárgyban végzett. Ez legalább olyan, mintha a 2003-ban megszerzett -és soha nem használt- történelem diplomámmal 2033-ban becsengetnék a Fazekas Gimnáziumban, hogy jónapot, jönnék ide tanítani történelmet...

Remek háttérinformációt ad a kinevezési mechanizmusról Horvát János volt televíziós, akit 2006-ban kubai nagykövetté neveztek ki. (Biztos eszméletlen sok dolga lehet, izgulhat, hogy 2 Cuba Libre koktél között ne hagyja el Medgyessy vagy Bárdos András az útlevelét).
Horvát szerint két csoportba lehet sorolni azokat, akik nem karrierdiplomaták, vagyis nem járják végig fokról fokra a diplomáciai ranglétrát: egyrészt vannak a politikai kinevezettek, akik egyértelműen valamiért cserébe kapják posztjukat, mintegy fizetségképp. A kívülről érkező diplomaták másik csoportjánál Horvát szerint is "belejátszhat a hálakategória", de úgy véli, ők is olyanok, akik más szempontból ideális választásnak bizonyulhatnak. A volt tévés saját magát is ebbe az utóbbi kategóriába sorolja. 

A Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa, Magyarics Tamás véleménye szerint nincs olyan ország, ahol a követségek egy részét ne politikai kinevezettek irányítanák karrierdiplomaták helyett. "Az valóban szokatlan, hogy egy újságírót nevezzenek ki nagykövetnek, hiszen a politikai kinevezettek elsősorban üzletemberek vagy a kampányok irányítói, esetleg a külügyi elemzők közül kerülnek ki." - mondta
Pár példa:
- Czakó Borbála az Ernst and Young vezérigazgatójából lett londoni nagykövet. Véletlen faktor: Czakó Borbála köztudottan jó barátja Dobrev Klárának.
- Merényi Miklós a Figyelő gazdasági hetilap főszerkesztőjéből lett római nagykövet.

Vajon van ma Magyarországon diplomata képzés? Remek motivácós tényező a hallgatók, vagy a karrierjüket megkezdők számára, hogy lehet, hogy előbb lesz egy külsős újságíróból nagykövet, mint belőlük, akik végigjárták a ranglétrát...

Bár tökmindegy, amikor a Főnök meg pszichiáter volt ...


 

 

 

 

 


(forrás, kép:
origio.hu, fn.hu)


Címkék: politika népszabadság pofátlan

A bejegyzés trackback címe:

https://vastagbor.blog.hu/api/trackback/id/tr55609592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

br · http://www.szalaiannamaria.net 2008.08.11. 08:59:25

„A Népszabadság ... értékorientációját tekintve baloldali-liberális, a nemzet mint kulturális közösség mellett elkötelezett, pártoktól független referencialap.” (Vörös T. Károly főszerkesztő, 2007)

A kurva anyjukat ezeknek - független a francokat.

26.7%-os résztulajdona van a lapban a Szabad Sajtó Alapítványnak aminek az vezetőségében ott ül az MSZP vezetősége, olyanok mint Lendvai Ildikó.

Nem baj ha párttulajdonban van részben a népszabi, de akkor mindenki tudja, hogy honnan közelítsék meg a kérdést - nem kell függetlennek hazudni magukat.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 09:00:52

br

Én nem is a "független" szón akadtam fenn, hanem a "referencialap" -on ...:-)

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.08.11. 09:03:18

Van, aki szerint a forradalom a megoldás, ha már '90-ben nem sikerült kipaterolni a komcsikat a közéletből.
Én mondom, angol helyett inkább Szlovákul kéne tanulni és lelépni innen a francba.
Nem azért, mert a bal oldal seggnyalói közül választottak ki kegyenceket, fenét, (Kékessy kinevezése sem volt semmi Orbánék alatt.) hanem mert a szakmaiság kizáró indok lassan bármely területen és ez nem jó az országnak.
Helmeczy-ből mi lesz? Főbíró?

Eötvös Pál, úristen, az az ember...mekkora gáz.

br · http://www.szalaiannamaria.net 2008.08.11. 09:03:33

Ja, odáig még nem jutottam el az olvasásban :)

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 09:24:59

Dr.Stein

Igen, sajnos mindig is jellemző volt, hogy nem a szakértelem vagy a végzettség számított egy politikai állásnál, hanem a pártkötődés ('a mi kutyánk kölyke legyen!'), de a Gyurcsány kormány alatt eme téren is elszabadult a ló. Magyar Bálint for EU Innovációs Központ vezető például.

Ezek után a következő kormány ugyanezt fogja csinálni, hiszen ha most lehet, akkor lehet majd 2011-ben is ...

Combi a ballibes Ferkófan 2008.08.11. 10:06:24

Hjajj micsoda országban élünk, nem volt ma Kolompár Orbán a Mokkában, hogy ostorozza a Móriczka náci szerkesztőit.

Combi a ballibes Ferkófan 2008.08.11. 10:10:12

Szeretnék Burundi nagykövete lenni amúgy, minden jutattással és kiváltsággal együtt. Nem értek ugyan hozzá, az államigazgatáson kívül töltöttem 26 évet, így "még sokat kell tanulnom" jogszabályokról és a lehetséges buktatókról.

Dr. Stein (törölt) 2008.08.11. 10:14:42

Tudod szalonnáci, azért egy közéleti szereplőnek a doktori disszertációjára is fordítani kell egy kis időt, sőt, szegény cigánygyerekek korrepetálására is differenciál egyenletekből, nem lehet mindig mokkázni...

Bit Rot 2008.08.11. 10:38:08

Az a Népszabadság lenne független, ahol belül komcsizzák egymást az "elvtársak", a Magyar Nemzetet pedig "nácigyárnak" becézik? :-)

Bence1 2008.08.11. 12:16:54

hmmm jó hogy oda lett téve a külügymiszterasszony képe a végére, már szinte el is feljettem hogy van. Sőt azt hittem hogy a külügyminsztériumot is összevonták valamivel olyan rég nem hallalni róluk egy büdös mukkot sem. Egyébként meg hülye aki nem tudja hogy a követségi kinevezések hogy mennek itt, az összes haveri alapon kapja a helyeket, attól függetlenül hogy épp milyen országba küldenék,olyan aki megmássza a ranglétrát és úgy lesz mondjuk nagykövet nagyon kevés van.
Sőt ebben az országban állami vezetői posztot kiérdemelni nem lehet, csak kinyalni,kivsárolni,kibulizni.A legkirivóbb eset maga a miniszterelnök úr példája. Mit gondoltok gyucsány mivel bizonyitott a magyar sportéletben/sportdiplomáciában hogy (helyből) sportminiszternek nevezték ki. Az azért kevés szerintem hogy reggelente körbekocogja a rózsadombot.
Ezért nincsenek itt lekiismeretes, elkötelezett vezetők , helyettük vannak azok akik most is trónolnak. (istenem ha belegondolok az mlsz es "ügyvédbe" aki beszélni se tud...na az hogy kerülhetett oda..és még hány ilyen van)
Az meg hogy most egy független népszabist neveztek ki, hát istenem, belefér nem? mi az ami nem férne bele? Itt mindent meglehet csinálni. úgyis rájuk fognak szavazni....

more 2008.08.11. 12:21:09

ki szavaz meg rajuk? de telleg?

more 2008.08.11. 12:25:29

jovan, tudom, h naiv vagyok, nagyon sok szavazo telibef****ssa h micsinalnak, csak buntetoszavazat megy a fideszre akik mint tudjuk nacik

Eltiron72 · http://haragszom.blog.hu/ 2008.08.11. 12:36:38

Na EZ vastagbőr, tényleg.
Mivel meg lettem gyanusítva, h Fideszes vagyok, néhány pofátlan példa (v. példátlanul pofátlan?) a magyar kinevezési gyakorlatból: Pintér belügyminiszter(közismert maffiózó), Simicska apeh főnök; a sort még lehetne folytatni.

Külügyminiszterek: Jeszenszky (A Mélypont), Göncz Kinga (apuci kicsi lánya) Martonyi (cukibajusz).

Szekeres, mint honvédelmi miniszter. Besorolása: HET (Háború Esetén Túsz).

Mengelica. (Nókomment.)

Soroljam még?
Ilyen ország nincs.

Eltiron72 · http://haragszom.blog.hu/ 2008.08.11. 12:59:35

Sry, ez a komment kicsit szétszórt lett, de közben a kisfiam rágja a fülem:)

VonPerez "kapus vagyok, nem csatár" 2008.08.11. 13:04:25

Srácok, tényleg, de tényleg nincs egy olyan társulat, akiknek a segítségével, be lehetne perelni ezeket az embereket hűtlen kezelés, lopás, megtévesztés, nagyértékű sikkasztás stb. miatt? Most itt összefoglalva az utóbbi évek, hónapok híreire gondolok. Autópályák, pályázatok, támogatások, stb. Vajon, ha tudatosan gyenge a külpolitikánk, az tényleg kimeríti (ezt az általam utálatos szót) hazaárulás fogalmát?

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 13:09:34

VonPerez

Sajnos rossz hírt közölnöm: mivel a törvényeket pont a fent nevezettek alkotják, minden teljesen törvényes volt.

Lásd:Közbeszerzés kormanyszovivo.hu vagy autópálya.

Lásd: a színesfém-kereskedő / áfa-csaló pénzügyminisztere esete.

Bezuhov. 2008.08.11. 13:14:24

"Vajon, ha tudatosan gyenge a külpolitikánk, az tényleg kimeríti (ezt az általam utálatos szót) hazaárulás fogalmát?"

mi az hogy?! Söt, en tudatos hazavesztesnek neveznem! :DD

VonPerez "kapus vagyok, nem csatár" 2008.08.11. 13:21:24

Oké, de akkor mit lehet tenni? EU bíróság? Nem jó, belügybe nem sólhatnak bele. Kivéve, ha tücsök ügy. Netán vöröscsillagos kitüző.
29 éves vagyok, eddig nagyívben tettem a politikára ill. ezekre a dolgokra. most, hogy saját életem élem, belevágtam egy lakáskölcsönbe, netán "játszadozom" a házasság és gyerek gondolatával, napról-napra szembesülök, ezeknek a dolgoknak az ihenycsak negatív hatásával. Dűhít az emberek birkasága (köztük, az enyém is), már nem nyugtat meg, ha itt, máshol, baráti társaságban, megbeszéljük a dolgokat és egyet is értünk. Hiányzik a cselekvés! Sajnos nem vagyok jogász, közgazdász, még csak diplomám sincs egyelőre. Nagyon várnék, egy olyan embert-pártot, aki mögé fel lehetne sorakozni. még mindig hiszem, hogy vannak olyanok, akik még nem félnek kimondani azt, hogy ami itt folyik az egy borzasztó dolog és az ország rövidtávú romlásához vezet!

more 2008.08.11. 13:23:44

hosszutavu nem rovidtavu az a romlas

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.08.11. 13:39:26

VonPerez · tokfa.blog.hu

Szerintem a Jobbik lesz az, nem pedig Kalapos Ibolya vagy Fontosabb az SZDSZ Gábor pártja.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 13:49:24

VonPerez

Így vagyok ezzel én: amíg nem a saját bőrödön érzékeled a vezetőink dillettantizmusát, addig valahogy nem érdekel a dolog ....

Mióta dolgozok, több a szopás ..visszasírom a nyugis kolis éveket ...

Egy dolgot tehetsz csak: olvasd a Vastagbőrt, a leghűségesebb olvasóink között erős lónyugtatót sorsolunk ki !

VonPerez "kapus vagyok, nem csatár" 2008.08.11. 13:59:07

Áhh, egy kis I-por! Aztán mehetek a keceli diszkóba, hogy rámcsodálkozzon a Tapló stábja, két rokis parkolás, meg egy rúzsamagdiutasiárpideszegényekfelkarultukmintakiskutyátamenyhelyen riport között?

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 14:17:09

Állítólag nem is ketamin lónyugtató, hanem a "Gina" kódnevű csak-becserkésző drog .

De hogy került az 5 fiúba???

Combi a ballibes Ferkófan 2008.08.11. 15:00:45

Dr. Stein · republicator.blog.hu/ 2008.08.11. 10:14:42
Én is valami hasonlóra tippeltem volna :D

Combi a ballibes Ferkófan 2008.08.11. 15:02:04

Bezuhov · provokativ.blog.hu/ 2008.08.11. 13:14:24

Oh alig vártam már hogy idetévedj te kis europeener :D

Tassadar 2008.08.11. 15:30:46

Sztem Bezuhov Berlini nagykövet címére hajt:P

more 2008.08.11. 15:43:59

sztem meg mar o az:))

Bezuhov. 2008.08.11. 16:06:33

Azon gondolkodék, hogy mi lesz veletek majd a társaságom nélkül :-)

külképviselet · http://mission.blog.hu/ 2008.08.11. 16:15:40

Tudnátok hány seggfej nagykövet van széles e világban...
A karrierdiplomaták amúgy épp ezért általában nem is nagyon kívánkoznak nagyköveti pozíciókba, max valami teljesen apolitikus helyre. Nem kívánnak a legközelebbi kormányváltáskor egy lábnyommal a fenekükön kirepülni a nagyköveti irodából. A haveroknál meg ez benne van a pakliban.
Belőlem se lesz sose nagykövet... :P

more 2008.08.11. 16:20:09

jaj neeeee bezuhov, hova keszulsz??? ugye nem hagysz itt bennunket foni egyedul a naci levunkben??

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 16:44:13

Szerintem Bezu jön a Szigetre és offline lesz :)

Bezuhov. 2008.08.11. 17:04:14

jah, bezu offline lesz.... kell neki egy kis szünet! :|

Horizont 2008.08.11. 17:11:05

Bayer Zsoltnak kellett volna adni a posztot???!Ő is újságíró.(tán..)
zero úgy teszel mintha az elmúlt 20 év alatt nem ez lett volna a kitaposott úton a menetrend!!
Mármint,hogy "sajátember",
haver, barát,lekötelezett, seggnyaló
minden fontos helyre! Szakértelem minek? Úgyis szar minden.Állítólag.
Minden kormány így csinálta,csinálja!
Ez most persze súlyosabb,mert Gyurcsány csinálja!
Tényleg miért folyik diplomataképzés?

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 18:02:00

"Optimista
zero úgy teszel mintha az elmúlt 20 év alatt nem ez lett volna a kitaposott úton a menetrend!!"

Ugyanezt írtam. Csak most még durvábban nyomják, mint régebben.

Horizont 2008.08.11. 18:07:27

Régen is durva volt hidd el,csak most a Gyurcsány nyomja attól durvább....

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 18:29:10

Optimista

Ha jól emlékszem, Antall, Horn és Boross sem nevezett ki hű csatlós újságírót ... de itt a Google, nosza, cáfolj meg!

Lacibetyár 2008.08.11. 19:08:03

A külügyi bizottság véleménye mi volt ????
"...A magyar Országgyűlés külügyi bizottsága március 4-i, zárt ülésén hagyta jóvá Füzes Oszkár kinevezését a madridi, a szófiai és a minszki nagykövetjelölttel együtt. A többi diplomatajelöltet egyhangúlag támogatta a testület, Füzes Oszkár esetében három ellenzéki képviselő tartózkodott...."
Tartózkodott, nem pedig NEM-el szavazott!!!
A pontosság érdekében!!
Szóval egy kis cirkusz a népnek, a fentiek pedig jót röhögnek a markukban.
Mi vagyunk hülyék, hogy ilyeneken pörgünk, pedig valljuk be, mit is ér egy nagykövet? Semmit. A funkciója csak annyi, hogy a kormányának megszervezi az adott országba történő látogatást. Nem kell túlértékelni a pozíciót!

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.11. 21:53:56

Lacibetyár

Azért ennél több a dolga.

Példáulhazahozatni Equadorból a magyarrá lett drogcsempészt :)))

Kisangyal 2008.08.12. 00:31:24

Hehe. Mint egy jollakott ovodás...

Kopolya 2008.08.12. 06:49:00

Ahogy látom, Füzes elvtárs sem egy alföldi parasztcsaládból származik.

Tharkun 2008.08.12. 10:01:55

Füzes egy balfasz csicskageci

Tharkun 2008.08.12. 10:04:25

Amúgy a képen a balra ülő ember Füzestől(Kopasz) asszem ő az orosz nagykövet vagy gyurcsány vmelyik ember aki mindig az oroszokkal meg arabokkal tárgyal. Ő intézte asszem a Nabucco-s ügyeit is.

JámborAndrás · http://magyarinfo.blog.hu/ 2008.08.12. 14:13:41

Füzse Oszkár diplomatából lett újságíró, de lehet, hogy keverem.
Szerintem, ért hozá és jó diplomata lész.
Mellesleg pedig kár, hogy elmegy a 3 író közé tartozott akit a népszabibanolvasni tudtam.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.12. 14:19:53

weisz manfréd huba

Elvégezte a moszkvai egyetem diplomata karát 1978-ban,de utána egyből újságíró lett, és 1 percig sem volt diplomata.

Lehet hogy jó lesz, lehet hogy nem.

De a párt tulajdonrészét képező országos napilapból akkor se nevezzünk már ki nagykövetet. Mind a 2 oldalra igaz!

Giggsy · http://sgtgiggsy.blogspot.hu 2008.08.13. 10:38:07

Most komolyan. Hihetetlen, hogy egy nagykövet kinevezése így ki tudja egyeseknél csapni a biztosítékot. Az segítene bármit az ország jelen helyzetén, ha egy gyakorlott diplomatát, vagy nem pártközeli embert neveznének ki a posztra? A nagykövetek mindigis az adott rendszer "barátai" voltak.
Amúgy meg épp a külpolitika aminek a terén Magyarország egyáltalán nem áll borzalmasan. Romániával meg olyan rossz a viszonyunk, hogy azon már nem ronthat Füzes sem.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.13. 12:25:04

Giggsy

Tejet a Media Marktból, nagykövetet meg a Népszabadságból, nem?

Szerintem teljesen jogos, hogy "kicsapta a biztosítékot" ...

Giggsy · http://sgtgiggsy.blogspot.hu 2008.08.14. 15:40:25

Nem, nem az. Egy normálisan működő korrekt társadalomban az lenne, de a magyarban még egy cseppnek is kevés a tengerben.
Mikor kormányciklusról kormányciklusra lopják szét az országot a politikusok, szítják a gyűlöletet a másik oldal és annak szavazói ellen, adnak milliárdos állami beruházásokat sógor-koma-jóbarátnak, vagy nagy cégnek némi juttatásért cserébe, valahogy nem érzem azt, hogy azon kellene mérgelődnöm, hogy kit helyeztek egy ilyen relatíve látszatpozícióba.
Igazából ez semmit nem változtat. Maximum arra jó, hogy a magatokfajta bloggerek tudjanak akkor is megbotránkoztatót írni, ha épp nem történik semmi érdekes.

Horizont 2008.08.14. 18:20:44

Giggsy 15:40

Sok kicsi sokra megy és ezekből áll össze ez a nagy rakás sz.r.
Mi meg dagonyázhatunk benne.
Pártállástól függetlenül!

athenee 2008.08.25. 14:20:36

látom ez már régi poszt, de azért megkérdezném: ha a Népszabadságot pártorientáltnak tartjátok, akkor a Magyar Nemzet mi???? Maga a száraz objektív valóság? :D

athenee 2008.08.25. 14:25:35

Az asztalon ülni egyébként tényleg nagy taplóság, ebben igazad van zero.
De azért látott ennél cifrább dolgokat is már a világ:

bkmarcus.com/blog/images/prez/BushFlagFinger.jpg
img.photobucket.com/albums/v174/rednecktexan/2007/CheneyFinger.jpg
scarfaccio.files.wordpress.com/2007/11/berlusconi5.jpg

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.25. 15:41:35

ariadne 2008.08.25. 14:25:35

xDDD

Nálad Bush, Cheney és Berlusconi egy kategória Füzes Oszkárral :-))) ???

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.25. 15:42:25

ariadne 2008.08.25. 14:20:36

Nem mondtuk, hogy a Magyar Nemzet pártatlan.....

De onnan most nem neveztek ki nagykövetet ....

athenee 2008.08.25. 20:43:24

pont ez a lényeg. :) nála nagyobb emberek nagyobb pofátlanságokat is megtettek már.

nem védem, nagy paraszt a lelkem.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.08.29. 11:21:51

öööö...izé 2008.08.29. 10:35:37

Micsoda közhelyparádé :)

öööö...izé 2008.08.29. 11:48:02

hiperaktív a külügy manapság...érzem a bizsergető változást...valamivel csak meg kell indokolni azt a 20 milliós reklámköltséget...ez a cikk megért vagy tizenötöt:), a meteorológus buli meg ötöt...

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.11.03. 09:59:04

ERDÉLY ÉS RÉSZEINEK ( A PARTIUMNAK ) TRAGÉDIÁJA


A trianoni békediktátum aláírása, kényszerelfogadása (l920.VI. 4.) idején Magyarország szerves részében: Erdélyben és részeiben, un. Partiumban* ( továbbiakban: Partium ) három nemzet élt: a magyar, a székely-magyar, a szász (német) és a nemzetnek nem tekintett román.

Az 1910. évi magyar népszámlálás adatai szerint, az egyes anyanyelvekhez tartozók száma Erdélyben:

— magyar 1.661.805 31,6 %

— szász/német 564.789 10,8%

— román 2.829.453 53,8 %

— szlovák,cseh 42.000 0,8%

— rutén/ruszin 20.482 0,4%

— szerb, horvát 54.055 1,0%

— egyéb 84.882 1,6 %

Összesen: 5.257.467 fő. 100 %


A magyarságot, ideértve a székely-magyarságot is, kitevő 31,6 % közvetlenül az I. világháború (1914-1918) előtt és után, magasabb volt. 1910-től a trianoni békediktátum kényszeraláírásáig eltelt 10 év. Ez alatt az idő alatt Erdélyben és a Pártiumban ahol a magyarság természetes szaporulata mindég magasabb arányú volt, és a belső és a külső vándorlások alakulása is elő -

1/ Partium, Erdély különállása idején az erdélyi szabadság nagy vonzerőt gyakorolt a vele határos magyar vármegyékre s több - kevesebb rnagyarorsz terület az erdélyi fejedelemséghez csatlakozott. Mivel az erdélyi fejedelem a Principes Transylvaniae dominus címet használta, az ő tényleges uralma alatt levő magyar területeket Partiumnak kezdték nevezni. A Partium neve később állandósult s Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék Kővár vidéke és Zilah városa tartoztak hozzá. Az 1848-as VI. t.c. ezt a területet visszacsatolta Magyarországhoz. Az 1849-et követő osztrák abszolutizmus ismét egyesítette Erdéllyel. Csak 1861-ben csatolták újból vissza Magyarországhoz.

segítette a magyarság számbeli gyarapodását, a románság számaránya nem lehetett több 48,5—49,5 %-nál, mivel az I. világháború kitörésétől (1914 ) 1910-ig visszamenőleg, majd Romániának az I. világháborúba való belépése (1916) után, a románság tömegesen hagyta el Erdélyt és a Partiumot s telepedett meg akkori Ó-Romániában, az un. Regátban (Királyságban). Csak 1900 és 1914 között, l4 év alatt, 143.000 román nemzetiségtiségű vánderolt ki Erdélyből és a Partiumból Ó-Romániába. 1916 őszén, amikor az Ezdélybe betört román hadsereget a központi hatalmak haderői tönkreverték és kiszorították onnan, a határmenti román lakosság tömegesen hagyta el Erdélyt és a Partiumot. Ennek a helyzetnek a következményeként 1918-ban, majd 1920-ban, a békediktátum aláirásakor Erdélyben és a Partiumban, a románság nem lehetett abszolút többségben. A békediktátumot megalkotó nagyhatalmak, nem fogadták el a magyarságnak népszavazás elrendelésére előterjesztett javslatát, igényét. Ezzel a békediktátum alkotói elkövették azt a hibát, hogy Erdély és a Partium románságát, a statisztikatudomány elvével ellentétben, nem arányították Magyarország összlakosságához, súlyosan vétve ezzel az un. többségi lakossághoz való viszonyítás elve, törvénye ellen.

Románia kizárólag az Erdélyben és a Partiumban élő csupán vélt többségre alapozott trianoni békediktátum alapján, a történelmi – a tényleges - Erdélynél, amelynek területe 57.000 km2 volt, 46.000 km többet, összesen 103.000 km2 területet kapott ajándékul, elrabolva ezzel Magyarországtól a nagy magyar alföld csak magyarság által lakott keleti részét.

A magyar honfoglaláskor (895) Erdélyben román népesség nem volt. Hogy 1910-re mégis honnan ás hogyan került Erdélybe és a Partiumba annyi román, hogy számaránya - kétségtelenül 53,8 százalék lett, szolgáljanak a következő történelmi tények:

A magyar, honalapitó Árpádházi királyok uralkodása alatt (l000-1301) — okleveles források szerint — Erdélyben csak XIII. században jelennek meg. Magyarországon a róluk szóló első okleveles említés 1210-ből való.

III. Endre király (1290 — 1301) 1293-ban tudni akarta, hogy országában, annak keleti részében, Erdélyben hány vlach (olacos) él. Ezért ezeket Székes nevü birtokára telepíttette. Ez a birtok 36.000 katasztrális hold (kh) volt. Egy család 10 kh-t kapott. Egy családot az általánosan elfogadott számítási mód szerint 4,5-5 főnek véve, 3600 család 16-18.000 fő lehetett. Ennek az adatnak a helyességét bizonyítja a mindössze 30 évvel későbbi pápai tizedszedő lajstrom is, amely szerint Magyarország Erdélynek nevezett területén:

— 310.000 magyar és székely-magyar katolikus,

— 21.000 szász /német/ katolikus, és

— 18.000 vlach /olacos/, azaz román ortodox (görögkeleti) lakos élt.

Több mint egy évszázad multán, a Hunyadiak idejében - 1446 ás 1490 között - az egyre növekvő adóterhek és rabszolga sorsuk miatt, állandósult a két szomszéd román vajdaságból: Havasalföldről és Moldvából a. románok menekülése, beszivárgása, betelepedése Erdélybe. Így Mátyás király (1458—1490) halála után Erdélyben, a már bemutatott vallási megoszlás szerinti népesség összetétel nagymértékben megváltozott: a magyar és a székely—magyar elem mintegy 100.000 fővel csökkent, a szász /német/ viszont 79.000, a román 82.000 fővel gyarapodott. A magyar és székely—magyar elem száma csökkent, mivel midkettő országos terhet is viselt: katonáskodott, háborút viselt és adót fizetett. Így, ilyen körülmények között folyton fogyott. A román akkor még nem volt hadra fogható elem, a szász‚ (német) elem az országrész gondjainak rendezésében pedig olyan rnértéklettel vett részt kiváltságokkal gazdagon ellátott életében (szász autonómia)‚hogy magyer, székely-magyar fogyással szemben csak gyarapodhatott és számarányában emelkedhetett.


A mohácsi vész (1526) után, az önálló Erdélyi Fejedelemség szervezésekor - 1541 után - Verancsics Antal (1504—1573) tudós, bíbornok, esztergomi érsek szerint is, románok lélekszáma “akkora lehetett, mint bármelyiké a másik három nemzet közül. Erdély lakosságának tehát mintegy ¼-e lehetett román.

Báthori Endre (András) fejedelem (1598 – 1599) fölött az 1599. évi schellenberki (schellenbergi) csatában győztes Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi vajdának (1593 - 1601 (11 hónapig tartott Erdély fölötti uralma alatt nem volt “csekély” sem a magyar, sem a székely-magyar elmenekültek száma.


Mihály vajdát Básta osztrák császári hadvezér 1601-ben Erdélyben megölette. Bástát viszont Székely Mózes kiűzte Erdélyből ből s átvette fölötte e hatalmat. Básta ezért Erdélybe hívta Radu Serban havasalföldi vajdát, aki valóságos emberirtást végzett a magyar és székely-magyar — elsősorban előkelők között, nem kímélve ezek tömegeit sem. Erdély összlakossága így l600-as évek elején alig lehetett több 5-600.000 főnél.


A schellenberki (schellenbergi) vereség és Básta bukása között eltelt időszak (1599.X.31-l604) alatt Erdély megyar parssztsága és székely-magyar parasztsága annyira megfogyatkozott, hogy összefüggő tömegből kisebb-nagyobb népszigetekké változott. Szamosközy István (?—l612), a gyulafehérvári magyar római katolikus káptalan levéltárnoka szerint: A Habsburg ura lom (Basta uralma) idején Gyulafehérváron, a volt gazdag városban, csak koldusszegény nép, városok helyett falvak, megművelt földek helyett pusztaságok, emberek helyett vlachok, falvak helyett sövénykerítések, épületek helyett kalyibák, állam helyet rút barbárság volt található. (Szamosközy István: Erdély története l598-l599, l603. Magyar Helikon II.Kiadás, l977. 260. o.)


Az l597-1598. évi tatárjárás nyitotta meg a Körösök és a Szamos völgyében a nagyszabású román betelepedést. Bihar és Csongrád vármegyékről tudott, hogy Ősi Árpádkori magyarságukat ezek a tatárjárások ölték meg, vitték örök rabságba.


Erdély magyarságának és székely-magyarságának helyzetét súlyosbította a „cuius regio, eius religio” elve. A volt római katolikusok egy része, nem fogadta el az új hit, a reformáció puritánizmusától áthatott istentiszteleti rendjét. Átpártoltak a helységük román görögkeleti (ortodox), később görögkatolikus egyházába. Ha ők maguk, az átpártoltak, esetleg nem is, de utódai szinte kivétel nélkül mind románok lettek örökre!...


A magyar Erdélyben az egész középkorban és ezt követően is‚ érvényesült a hűbérbirtokok adományozásának a gyekorlata, havasalföldi és moldvai vajdák megsegítésére, oltalmazására. Magyarország és a két román vajdaság között ugyanis már a XII—XIII. századba visszanyaló un. hűbéri-hűbéresi viszony alakult ki. Ebben a viszonyban a magyar királyok és olykor-olyker erdélyi magyar fejedelmek voltak a hűbérurak, a román vajdák pedig a hitbéresek, a vazallusok. Ez a viszony a magyar királyok és az erdélyi magyar fejedelmek hatalmasságának, Magyarország gazdasági-szellemi-társadalmi és politikai fejlettségének, különösen katonai erejének az elismerésén alapult védekezés gyanánt azzal a veszéllyel szemben, amely az akkor hatalmas török birodalom terjedésének következményeként alakult ki a két román vajdaság kötvetlen közelében. Ugyanakkor ez a viszony közel öt évszázadon át Erdélyben és a Partiumban is hozzájárult a zavartalan román beszivárgás, bemenekülés és megtelepedés elősegítéséhez és a gazdasági megalapozásához is, minthogy e bejöttek és megtelepedettek nagy kiterjedésű birtokokhoz jutottak hozzá.Az ezeken a birtokokon létesült román egyházak hajszálgyökerek lettek Erdély, valamint a Partium és a vajdaságok románsága között.


Az Erdélybe és a Partiumba való bemenekülés, beszivárgás, de behívás is folytatódott az alatt a több mint száz évig tartó korszak alatt sem (Havasalföld 1714-1821, Moldva 1709-1821), sőt akkor volt a legnagyobb arányú, amelyben a két román vajdaság élén a Porta által súlyos pénzösszegek ellenében küldött görögök lehettek vajdák.


Az 1718. évi pozsareváci békében a Magyarországnak visszaszerzett, volt színmagyar lakosságú Temesi Bánságban - az 1723. évi népszámlálás adatai szerint — 25.000 beszivárgott, odabujdosott, ott letelepedett román és szerb lakost találtak.


Egy kormányhatósági becslés (1713-1714) szerint Erdély népességének 47 %-a magyar (és székely-magyar), 19 %-a szász (német) és 34 %-a volt román. Ezt követően, mindössze 14 év multán — Acsády Ignác egy 1821-ban végzett adóösszeirás adatai alapján a románság arányát 48 %—ra tette.


Az 1738-ban Magyarországra betört török hadsereggel együtt nagyszámú románság is betelepedett Erdélybe ás a Partiumba.


II. József Császár uralkodása (1780—1790) idején, l784 és 1787 között népszámlálást vágeztek. Ennek adatai szerint Erdélynek és a Partiumnak 1.411.000 lakosa volt. Az Erdélyben és a Partiumban lakó románok száma 880.000 fő volt. Ezeknek ez a magas száma a két román vajdaság már említett fanariota korszaka alatt onnan kimenekült és Erdélyben és a Partiumban megtelepedett románok nagy számának tudható be. Alig több mint 80 év alatt Erdélyben ás a Partiumban a román szaporulat 400 %-os volt.


Erdélyben 1784-ben volt a románok Horia-Closca-Crisán parasztlázadása. Horia és társai föllázadt paraszti tömegeikkel

23 magyar birtokost öltek meg és 389 magyar falut dúltak föl irtva egész vidékek magyarságát. Ennek a román parasztfölkelésnek következményeként csappant meg Erdély és a Partium déli részének a magyarsága olyan mértékben, hogy új erőre többé nen tudott kapni.


A szomszédos román vajdaságokban 1821-ben — éppen a fanarioták uralmától való megszabadulás érdekében — forradalom tört ki a Tudor Vladimirescu-féle forradalom. A forradalom elől a Havasalföldről menekülők Brassóban és Szebenben húzódtak meg, a Moldvából menekülők pedig Bukovinában és Erdély észak keleti részében. Ezeknek a menekülteknek egy része is Erdélybe maradt‚örökre.


Az osztrák (habsburg) politika rettegett egy a Keleti Kárpátoktól a Lajtáig terjedő erős Magyarország létrejöttétől, s mintegy két évszázadon át, az 1848/49-es magyar szabadságharcot követő 1867. évi osztrák-magyar kiegyezésig “sikeresen” használta föl az erdélyi és a partiumi románokat‚ valójában Magyarország minden hozzá bemenekülő nemzetiségét, a magyarság ellen. Minden úton-módon igyekezett a hozzá bemenekülő és megtelepedő, megtelepedett nemzetiségeket a határszélekről az ország belső részeibe segíteni.


Az erdélyi országgyűlés az 1848. évi IV. törvénycikke alapján a jobbágyság 1.615.576 kh föld birtokába jutott. Ennek a földnek mintegy 80 %-a azokra a területekre esett, amelyeken a románok éltek túlnyomó többségben. Ezzel fclytatódott egy már eddig sem szegény román kisgazda társadalmi réteg gazdasági erősödése, a magyar közép-, és nagybirtok egyidejű elaprózódása, az erdélyi magyarság és székely-magyarság gyöngülése, fogyása, térvesztése, a románok számának továbbemelkedése, a románság térnyerése.


A magyar szabadságharc után, mind az erdélyi, mind a két volt román vajdaságból 1859.január 24-vel létrejött romániai politikusok, az összes románok közös államának a tervét, azaz Nagy Románia létrehozását tűzték elsődleges céljukul. Ennek érdekében a bukaresti Liga Culturala (Kulturegyesület) figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki. Emellett 1872-ben, az erdélyi Nagyszebenben megalakult a román Albina bank (Banca Albina). Ez, más pénzintézetekkel együtt, az erdélyi magyar és székely-magysr földnek román kézre juttatását és az erdélyi románság minden irányú további térnyerését tűzte céljául. Ezeknek a bankoknak a száma 1914-re 152-re emelkedett, s 1914 végén már 263,4 milliónyi tőkét forgattak. Ilyen körülmények között nem lehetett véletlen, hogy az erdélyi románság lélekszáma 1880 és 1910 között, azaz 30 év slatt, abszolút számban népszámlálásról népszámlálásra, az egész Magyarországen növekvő arányt mutgtott.


Tisza István (1861-1918) gróf‚ miniszterelnök 1918 október 17-én a magyar képviselőházban bejelentette az I. világháború elvesztését.1918 december l-én az erdélyi románok, s budapesti kormány megbízottaival Aradon folytatott sikertelen tárgyalás után, s az Erdélybe benyomuló román hadsereg fegyvereinek árnyékában kimondották Erdély föltétel nélküli egyesülését Romániával. A román csapatok megszállták az egész Erdélyt.


1918 és 1919 között, 74.503, majd trianoni békeparancs előtt és után, 1920 és 1924 között, 113.561, összesen 188.064 magyar és székely-magyar kényszerült elmenekülni Erdélyből a román uralom elől.


A románok az I. világháború után először 1930-ban végeztek népszámlálást. Ennek adatai szerint Erdély magyarsága és székely-magyarsága az l910. évi 1.661.805 főről 181.093 fővel, 1.480.7l2 főre apadt. Ezzel szemben a románok száma a 2,829.454 főről, 404.762 fővel, 3.233.2l6 főre emelkedett.

1918-1920 óta Észak-Erdélyben a II. bécsi döntésig (l940.VIlI. 30.)‚ Dél-Erdélyben pedig ezt az időpontot követően is folyt a magyarság erőszakos beolvasztása, elrománosítása. Közvetlenül a döntés után, a magyar minisztertanács 1943. Január 7-i jegyzőkönyve szerint, l940. augusztus 30-a és 1943 január 7-e között 150.000 magyart üldöztek el a Romániánál maradt Dél-Erdélyből.

Észak-Erdélynek a Romániához való “visszakerülése” után 1944 és 1948 között, közel 200.000 magyar és székely-magyar kényszerült elhagyni Erdélyt. Ebből közvetlenül a II. világháború után l50.000 fő. Közel 100.000 főt elhurcoltak és internáltak.


Főleg a Székelyföldön folytatódott az 1940-es bécsi döntéssel megszakadt gyarmatosítás. Magyar és székely-magyar tömegeket hurcoltak “fogolytáboroknak” nevezett vesztőhelyekre. Megkezdték működésüket a hírhedt magyarirtó un. Maniu-gárdisták.


1944 őszén a szovjet hadsereg háta mögött a Maniu-gárdisták Észak-Erdélyben gyilkoltak, rsboltak, fosztogattsk, gyujtogattak. Tömegesen szedték össze a magyarokat, válogatás nélkül fiatalokat és időseket, s behajtották őket az időközben létesített internáló táborokba, valójában vesztőhelyekre. Erdély fővárosából Kolozsvárról 5.000, Maros-Torda vármegyéből 4.000 magyar nemzetiségű lakost hurcoltak el. Egyedül a focsani táborba 35.000 magyart internáltak, akik közül naponta 20-30 főt temettek el az éhínséggel és a tífuszjárvánnyal összefüggésben. Mohács után ez a román város lett a magyarság legszomorúbb kényszer-halállelő helye.


Az 1948. évi román népszámlálás szerint Romániában 1.499.851 magyar és székely-magyar élt, az ország lakosságának 9,4 %-a.


Romániában a Román Munkás Párt (RMP) elkészítette “A szocializmus épitésének alkotmánya” című tervezetét. (1952.11.24). Eszerint a Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartományt szervez. Meg is szervezték! Ezen a területen azonban a romániai magyarságnak csak l/3”a élt, tulajdonképpen csak a szorosan vett székely-magyar lakosság. Népessége 730.318 fő volt, ebből magyar 539.669 fő. Következésképpen Románia 1.499.851 magyar nemzetiségű lakosából 960.182 fő, tehát közel 1 millió fő kimaradt ebből az autonómnak nevezett tartományból. Így a romániai-erdélyi magyarság magyar nyelvhasználata e tartomány területére korlátozódott.


Az 1966. évi román népszámlálás adatai csak kisebb eltérést mutatnak az l960. évi népszámlálás adataitól.


A román rendszerváltozás előtti utolsó lakószámbavétel 1977-ben volt. Akkor 1.714.000 magyart számláltak Romániában.

Az 1992-es román népszámlálás adatai szerint Erdély magyar lakossága: 1.624.959 fő, 20,5%. A csökkenés 89.041 fő. Erdélyi magyar adatok szerint az erdélyi magyarság elvándorlási vesztesége 1960 és 1994 között 150-200.000 főre tehető. (Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság lélekszáma. Szabadság (Kolozsvár) VI. évf. 62. sz. 5. o.-l994. III.30.)


A 2oo2-es román népszámlálás adatai szerint Romániában 1.436.000 fő a magyar lakosság, azaz közel 200.000 fővel kevesebb, mint az 1992-es népszámlálás adatai szerint volt. Tíz év alatt tehát 200.000 magyar és székely-magyar hagyta el Romániát.


Bizonyított, cáfolhatatlan tény viszont, hogy Erdély román lakosságának száma 80 év alatt - állami és román egyházi intézkedések alapján - közel 3 millió betelepített románnal emelkedett.


A román állam előbb Erdély középső részét és a magyar határ melletti nagy többségükben magyarlakta területek népességi összetételét igyekezett megváltoztatni, románná tenni. Ennek következményeként a magyarság minden erdélyi városa — kivétel nélkül —, de különösen kulturális központjai: Kolozsvár (Erdély fővárosa), Nagyvárad, Nagybánya, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár, Torda, Zilah, nemkülönben a székelyfőváros: Marosvásárhely, stb. többségükben románok által lakott városokká lettek. Magyar tömbök lakosságát töltötték föl románokkal, rendszerint magyar lakosok elüldözésével, (bántalmazás, munkahely megszünés, áthelyezés, stb.). Tette és teszi ezt Románia annak ellenére, hogy a trianoni békeszerződés (1920.VI.4.) III. részének az Európára vonatkozó politikai rendelkezések Romániáról szóló III. címében (47. cikk) kimondja: „Románia Magyarországgal szemben elismeri és megerősíti azt a kötelezettségét, hogy a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésbe oly rendelkezéseknek fölvételéhez, amelyeket ezek a hatalmak szükségeseknek ítéltek abból a célból, hogy Romániában a népesség többségét eltérő fajú nyelvű és vallású lakók érdekei méltányos szabályozása védelemben részesüljenek.”


A bemutatott adatok ismeretében Románia súlyosan szembehelyezkedett és szembehelyezkedik vállalt fenti kötelezettségével! Ezért Romániát erről nemzetközileg el kellene számoltatni!


Szolgáljon példaképp e tekintetben a székely főváros: Marosvásárhely.


Az 1966.ávi román népszámlálás adatai szerint Msrosvásárhely:


összlekossága: 104.937 fő. Ebből:

— magyar: 71.206 fő (67,8 %),

— román: 32.030 fő (30,5 %);


Mindössze 11 év után, 1977. évi népszámlálás adatai szerint Msrosvásárhely:

Összlskossága: 120.051 fő. Ebből:

— magyar: 81.151 fő (62,4 %),

— román: 46.558 fő (35,8 %);


Tíz-tizenegy év alatt tehát, a magyarság lélekszáma 5,4 %-al csökkent, a románságé 5,3 %-al emelkedett.


A városnak 1985-ben Összesen 154.904 lakosa volt. Ebből:

— msgyar: 85.176 fő (55,9 %)‚

— román: 66.420 fő (42,9 %)


Ujabb 8 év alatt tehát a magyarság száma 6,5 %al csökkent, s románságé újsbb 7,1 %-al emelkedett.


Ceausescu diktátor idején — 1965 és 1989 között — 23 év alatt Marosvásárhely román lakosságának száma 55.306 fővel lett magasabb.


A városnak 1992-ben Összesen:

— 85.744 magyar és

— 76.799 román lakosa volt.


A vázolt folyamat és az ismertetett adatok nem kívánnak magyarázatot. Elvitathatatlan tehát: Románia kiemelt föladatának tartotta és tartja ez idő szerint is, az erdélyi városok nemzetiségi összetételének a gyors megváltoztatását. Ebből a célból megalkották, az un. ”zárt városok”-ról szóló rendelkezésüket, amelynek értelmében a jelentős erdélyi városokba való betelepülést, csak “népgazdasági érdekből” engedélyezték. Így a nemzeti kisebbségeknek az ezekbe a városokba való letelepedését szinte lehetetlenné tették. Ez azzal a következménnyel járt, hogy csak 1956 és 1977 között Erdély 8 legjelentősebb nagyvárosában 5-17 %-kal csökkent a magyar lakosság aránya. Az ezekbe a magyar városokba a betelepítés jórészt a Keleti és Déli Kárpátokon túl azaz a volt óromániai területekről történt. A románságnak Erdélybe való betelepítésével egyidejűleg — szervezetten ! — folyt a magyar értelmiség és szakmunkásság behelyezése, betelepítése a volt Óromániába. Így, ha már az I. világháború (1914 – 1918) előtt — 1902-ben 250.000 magyrok lélekszámát “...valak félmillióra emeli, azt sem tudnók megcáfolni és nem mernők meghazudtolni.” Írja ezt Nagy Sándor: A regáti magyarság c.munkájában már 1931-1935 között. A munka ugyanezen c.alatt. Diaszpóra Könyvek-Bethlen könyvek‚ Kolzsvár-Sopron, 2000. 111. o. Az I. világháború után és a II. világháborút követően napjainkig ez a lélekszám az említett román rendelkezések és intézkedések következtében emelkedett. Ennek tudható be, hogy egyesek pl. a román főváros Bukarest magyar lakosságának számát 200-300.000 főre teszi.


Romániában a magyar-román, vagy román-magyar vegyes házasságok a román népszámlálás rendszere szerint egytől-egyig románnak számítanak. Az utódok is román nemzetiségűeknek számítanak. Egyébként a román népszámlálási „fogások” következtében igazán senki sem tudja, hogy Románia lakosságán belül hány román, vagy nem román él.


Megállapítható tehát: a trianoni (1920.VI.4.) és az ezen alapuló párizsi (1947.február) diktátumok alapján a keleti világhoz került az a magyar Erdély, amely a magyar államalapítástól kezdve a nyugati kereszténység és politikai kultúra égöve alatt építette föl a maga életét. Először a magyar királyság (1001)‚ majd az önálló Erdélyi Fejedelemség (1541-1711), végül a Habsburg Monarchia (1711-1918) keretei között, történetében nyugatiasabb Politikai kultúrát hozott létre, mint tőle sok, tőle nyugatabbra fekvő ország és tartomány. John Paget angol orvos 1839-ben így joggal állapíthatta meg a Hungary and Transylvania (Magyarország ás Erdély) c. művében: “Ez az ország az európai civilizáció legszélén helyezkedik el, de olyan intézményekkel és jogrendszerrel rendelkezik, amilyenekre még legfejlettebb népeket sem ítéltek mind ez ideig elég érettnek uralkodóik.”


Európának is tudnia kellene ezt?...


Budapest‚ 2004. november

Dr. Kosztin Árpád

süti beállítások módosítása