Majdnem két napig volt kint az Index címlapján az a videó, melyen a cigány önkormányzati képviselők szapulják Lakatos Attilát a borsodi cigányvajdát. Félreértések elkerülése végett ezzel véletlenül sem azt akarom mondani, hogy az Index pálcát törne bármelyik oldal mellett! A képviselők szerint Lakatos nem a cigányok érdekeit nézi, hanem csak a hatalmat akarja megkaparintani.
Tök logikus, hogy Lakatos középpontba kerülésével azonnal meg is indult a támadás felé. Mint ahogy az is világos, hogy a fehérgalléros bűnözés jeles képviselőinek savanyú a szőlő, hisz ha a vajda hatalomra kerül, akkor a nép (ezesetben a romák), tőlük is elvárja majd, hogy a zsebtömésen, a másikra mutogatáson (ez amúgy minden roma politikus és vajda sajátja) és az önajnározáson kívül csináljanak mást is. Azt is hajtogatják az urak, hogy Lakatos nem legitim vezető, hiszen nem is a nép választotta meg. Felavatásán mégis ezrek ünnepeltek, és ma már az internetes hírportálok fórumain elismerően emlegetik a borsodi vajdát cigányok és magyarok egyaránt. Mindez nem is csoda hisz ő eddig az egyetlen, ki ferdítések nélkül beszél a honi cigányhelyzetről és mi kb. minden szavával egyetértünk. Úgy gondolom, hogy az iskoláztatásnak és a munkához jutásnak kell a középpontban lenni, ha cigányok felzárkóztatásáról van szó. Az olyan szavakat meg, hogy polgárháború vagy népirtás sürgősen el kell felejteni, mert ezek semmilyen körülmények között nem lehetnek megoldásai a cigánykérdésnek.
Aki nem látta volna annak itt a videó utána pedig idézzük a Mikom és Kőrösi Viktor Dávid interjúját a vajdával.
– Egy interjújában mondta, hogy a romák alá sokszor a roma szervezetek is adják a lovat. Mi kell ahhoz, hogy ezek a roma szervezetek rájöjjenek, hogy a cigányságon is múlik a közös jövő, nem csak a többségi, nem roma társadalmon?
– Úgy látom, hogy 18 éves lemaradás van, ezért tart most itt ez a társadalom. Kezdjük el nagyon sürgősen taníttatni – ez nagyon-nagyon fontos –, és munkához juttatni őket. Azt mondják, hogy van egy generáció, amelyik nem tanítható, mert úgy nőtt fel, hogy nem tanult. Ez rendben van. Azonban ő se halhat éhen! Olyan nincs, hogy a buta ember ne tudjon munkához jutni: kaszáltassuk akkor! Ültetéseken, fakivágásokon dolgozzon! A cigányokhoz el kell menni a kisebbségi vezetőknek. Megmondtam én is: amikor azt kérték tőlem, hogy ne bántsuk egymást, azt mondtam, hogy ez nem rólunk szól, ez nem politika, itt nincs mit beszélnünk, nekünk annyit kell tenni, hogy odamegyünk és közösen segítjük a családot.
– Maga az oktatás mentőöv lehet? Éppen Dancs Mihály nyilatkozta nekünk nem régen, hogy ha a roma fiatalok el is végzik az iskolát, nem mennek vissza a sajátjaikhoz példát mutatni, hogy lám, ki lehet emelkedni. Mintha kellene a fejekben is változás.
– Az mindenképpen kell! No, de hol lett elszúrva? Elmentem Zsolcára, ahol pofon vágta a tanárnőt egy 12 éves gyerek. Ott várt a polgármester asszony, az igazgató úr, meg tanárnők, s elkezdtünk beszélgetni. Kérdeztem tőlük a helyzetet, s elmondták: kineveltek két cigánygyereket, s amikor diplomáztak, elmenekültek Nyíregyházára tanítani. Oda jutottunk, hogy a saját fajtánk menekül előlünk. Misikének [Dancs Mihály – K. V. D.] ezt is meg kéne érteni. Nagyon régóta poszton vannak, s nem négyévente kéne meglátogatni a cigányságot, amikor szavazni kell. Ne négyévente öleljük meg őket, hogy „testvér, rám szavazz”. Ilyen testvér nem kell. A cigányságot pedig akkor is taníttassuk ki! Ha idősebbek lesznek, úgyis visszamennek a saját fajtájukat tanítani. Azt én nagyon jól tudom, hogy ez így van. Engem például cigány ügyvédek, tanárok, romológusok segítenek a munkámban. Felnőtt két generáció, amelyik nem tanult, s ők azok, akik most se istent, sem embert nem félnek, ütnek, vágnak. Miért? Mert az apjuk elvesztette a munkáját, elvesztette a tiszteletet a családban, otthon ült, s amikor azt mondta a gyereknek, hogy „fiam, 17 éves vagy, menj el dolgozni!”, akkor a fia azt válaszolta, hogy „miért menjek, ha te is itthon ülsz 10 éve?”.
– Hogyan lehet rávezetni arra a fiatalokat arra, hogy akkor is tanuljanak, ha éppen mást látnak otthon?
– Pont ezért mondtam, hogy az általunk megválasztott vezetőknek nem négyévente kell meglátogatniuk a cigánytelepeket, hanem jóval sűrűbben. Össze kell hívni a cigányságot, tartani bennük a lelket, biztatni őket, s mondani, hogy ha nem tanulnak, akkor soha nem lesz belőlük semmi, mert tanulás nélkül nem lehet előre jutni. Nem cigánynapokat kell csinálni 2-300 ezer forintért, hanem a tehetséges cigánygyerekeket felfedezni a cigánytelepeken, s kiemelni, segíteni őket.
