Ezen már sokat gondolkoztam. Mi a ráknak kell nekünk mindent ennyire túlbonyolítani? Miért kell minden erőforrást szétaprózni, és olyan komplikált, saját magát felemésztő rendszert létrehozni, amit még az sem ért, aki kitalálta? Miért van szükségünk a Nagy Rendszer sóhivatalaira, és körbélyegzős Jucinénijeire?

Mire gondolok? Vegyük például a sok különböző támogatást. Azt, a szociálisat.

Alacsony keresetű a család? Nem baj, kapjon gázártámogatást. Mert az jó lesz neki. A gázra kap támogatást, és csak a gázra. Mert az állam azt mondta. Nem az energiahordozók piaci ára, nem a logika, nem a környezettudatosság, hanem az állam mondja meg a frankót. Az államnak pedig köztudottan kiváló érzéke van az üzlethez, és a hatékony működtetéshez. Elég csak a MÁV-ra gondolni.

És ha a gáz drága, akkor se jusson eszébe senkinek olcsóbb energiára váltani, mert a gáz az gáz, az állam tudja, hogy az jó lesz neked. Ha alacsony a jövedelmed (vagy keveset vallasz be), akkor olyan mértékű támogatást kapsz gázra, hogy öröm nézni.

Nem gondolkozik, fogyaszt! Nem pofázik, kussol a sarokban, és örül, hogy ilyen szolidáris ez a kurva ország. (Ezt az utóbbi jelzős szerkezetet valami nagytudásútól koppintottam, kéretik nem rám haragudni.)

No, lássuk mi mindenre fussa még a nagy szolidaritásból. (Halkan kérdezem, hogy a szolidaritás mint olyan nem önkéntességre épít-e...) A kiskeresetű család kapja az ilyen-olyan támogatásokat az önkormányzattól, és az önkormányzati lakást is jelképes összegért bérelheti. Természetesen kapja a munkanélküli segélyt is, ha netán munkanélkülivé válik.

És hogy el is tudjanak helyezkedni, ingyenes (=más fizeti) szakképzésen vehetnek részt, tanfolyamra járhatnak, ésatöbbi. A Munkaügyi Központ még segít is neki állást keresni.

Jé, és gyerekek is vannak a családban. Nahát, akkor kapnak gyedet gyeset, s mi jó falat, meg családi pótlékot, és anyasági támogatást, meg még ki tudja mit. Aztán a napköziben a gyerek az ebédre is megkapja a támogatást, vagy akár ingyen (=más fizeti) is ehet, mert rászorult. Tankönyv detto, csak azt nem eszi meg.

Satöbbi.

És én ezeket a támogatásokat és segélyeket nem sajnálom senkitől, aki ténylegesen rászorult. Emberek vagyunk, nem hagyhatjuk, hogy másoknak önhibájukon kívüli körülmények miatt ne legyenek meg az alapvető életvitelhez szükséges feltételei. Viszont az egész rendszerrel két nagy gond van.

Ád 1) Ugye nem kell ecsetelnem, hogy nem feltétlenül az a rászorultabb, akinek alacsonyabb a jövedelme (papíron). Sokkal igazságosabb mérce lenne egy tulajdon alapú kategorizálás, vagy esetleg a kettő kombinációja.

Ád 2) Mi a gányért kell minden szir-szar támogatást külön kezelni? Miért kell ehhez irdatlan mértékű bürokrácia? Miért nem lehet az egész támogatást egyben odaadni annak, aki rászorult? Felnőttek lennénk, vagy mi.

És majd ha saját magának kell beosztani a pénzt, akkor lehet, hogy kétszer is meggondolja, hogy bevezesse-e egyáltalán a gázt.