Egy négynapos hosszú hétvégét sikerült eltöltenem Salzburgban és a környékén. Mindenkinek csak ajánlani tudom Salzburgot, Budapesttől végig autópályán csak 549 kilométer, kb. annyi, mint Prága.
Kellemes és hasznos kikapcsolódás volt itt hagyni pár napra Abszurdisztánt, pár napot eltöltve a sógoroknál is elég volt, hogy rádöbbenjen az ember, milyen súlyos az elmaradásunk Ausztriához képest. Magyarország is milyen takaros, pöpec kis ország lehetne, ha ... De sajnos fényévekre vagyunk a sógoroktól. És most nem arról van szó, hogy az osztrákok jobban élnek, hogy 1000 euró a minimálbér, hogy egy osztrák az éves 20 000 eurós fizetéséből csak 1199 eurót fizet be adóba (ugyanennyi forintból a "csóró" magyar 1,6 millió adót fizet be.) Miközben mondjuk az osztrák boltokban nem estem hasra az áraktól, egy pizzériába beülve 6 eurót fizettem a pizzáért, a Mekiben egy csirkeburger 1 euró volt. Biztos nagyon földhöz vágja ez az ár a sógorokat...
És ugye Ausztria nem az iparáról vagy az óriási nagy búzamezőiről híres. Salzburgban például minden harmadik ember a turizmusból él. A turizmus pedig nem csökkent a válság hatására sem, így Salzburgban nem is érzik a válságot. Salzburg óvárosa a világörökség része, a vár pedig a schönbrunni kastély után Ausztria második leglátogatottabb turisztika célpontja. Na meg ugye Mozart szülővárosa ...
Pár dolog, amit nagyon szívesen el tudnék képzelni itthon is:
1. Nyilvános mosdók
Ugye turistaként nem is kell hangsúlyozni, mennyire fontos. Ennyi nyilvános mosdót életemben nem láttam. Akárhol álltunk meg, kezdve a kis faluval az Alpok közepén egészen Linzig, Salzburgig, ez első dolog, amivel találkoztunk az ingyenes (!) nyilvános mosdó. Amiben akár műteni is lehetne ...
2.
Vidéken teljesen természetesen módon fával fűtenek. Ehhez pedig sok-sok fa kell. Minden ház mellett szépen felstócolva ott álllnak a megfelelő méretűre hasogatott farakások. Elzárva nincs. Kerítés természetes nincs sehol. (1. kép: Hallstatt, a világörökség része)
3. Közlekedés.
Linzben az alacsony-padlós villamosok üzemelnek. (Linz idén Európa Kulturális Fővárosa).
A sétálóutcán elbambulva észre sem vettem, hogy a macskakövek között sínek vannak, így amikor hátam mögül rám dudált a villamos, majdnem szívrohamot kaptam. Sétálóutca és villamospálya egyben, zseniális.
Salzburgban a környezetvédelemre helyezték a hangsúlyt. Rengeteg kerékpárút, és kerékpártároló, és csak trolik. Se busz, se villamos, csak trolik.
Most jön amitől egy pillanatra lepetéztem, eszembe jutott a rengeteg BKV-tender, az utastájékoztatás javítására szolgáló tanulmányok, a 86-os busz vonalára kitett 4 db intelligens tábla, ami jelzi, mikor jön a busz. Nos, Salzburgban ez teljesen alap, az összes trolit kijelzi, hogy hány perc múlva fog megérkezni.
Fel is merült bennem, hogy ha én is el tudtam jutni Salzburgba, akkor a kedves Demszky úr és Kocsis úrnak meg a többi döntéshozónak vajon miért esik ez nehezére? Elutaznak, megnézik, látják, hogy működik, hazajönnek és csendben, sallangmentesen megvalósítják. De hát ugye a mentalitásbeli különbségek ...
4. Vendéglátás.
Döbbenetes különbség. Mindenki kedves, pontos, érezzük, hogy "törődnek" velünk, mert ők is tudják, mi is tudjuk, hogy belőlünk, turistákból élnek. A kedvencem egy enciánpálinkafőző üzem és bolt az osztrák-német határon. (Encián egy vastag gyökerű alpesi virág, melyből alkoholt készítenek). Az üzemrészben (ingyen) megmutatták, hogy készítik az italt, majd 15 perces DVD-filmet is levetítettek róla, a magyar feliratos DVD-t kiválasztva, mivel ugye magyar csoport voltunk (még egyszer, az osztrák-német határon!). Ezután a boltrészben meg is kóstolhattuk az italt, kitoltak két ilyen zsúrkocsit, és mindenki annyit ihatott, amennyit csak bírt. Után a persze lehetett vásárolni is ...
5. Vasárnapi újságok kihelyezve a trolimegállókba ... becsületkasszás megoldással. Ha nem dobod bele a pénzt, akkor is kiveheted az újságot.
6. Városkép.
Ámultunk és bámultunk, mikor két fiatal grafikus egy Photoshoppal megmutatta, hogy az ocsmány Kossuth Lajos utca a Ferenciek tere és az Astoria között milyen is lehetne. Nálunk még csak fel sem merült, hogy a város vezetése, a kerület vezetése vagy akárki is beleszólhatna, vagy előírná, hogy milyen legyen a bolt/üzlet külseje. Pedig a városképbe ez is beletartozik.
Salzburgban ez is másképpen van. Íme, a híres Cégérek utcája. A Mcdonalds és egy kínai büfé cégére.
7. Hangulat.
Van még egy olyan város, ahol megfér egymás mellett az adventi hangulat és a húsvéti nyuszi?
