Gyurcsány Ferenc 2005 júliusában nyolcnapos délkelet-ázsiai körútra indult Somogyi Ferenc külügy, Kóka János gazdasági miniszter, és több üzletember társaságában. Leghíresebb az indonéziai látogatásuk lett, máig keringenek róla a legendák.

Magyarország és Indonézia pedig azóta is két jóbarát, és az utóbbi két évben különösen megerősödött a szimpátia, több testvérvárosi kapcsolat is született a két ország között.

2008. január 27-én Indonézia képekben címmel nyílt tárlat Szegeden (170.000 lakos) a Regionális Összművészeti Központban (REÖK), az indonéz nagykövet részvételével. Tőle megtudhattuk, hogy a magyar kormány 2008-at a Látogasd meg Indonéziát évének nyilvánította. Mangasi Sihombing beszélt arról is, hogy tárgyalt Solymos László (MSZP-SZDSZ) szegedi alpolgármesterrel (polgármester Botka László, MSZP) és arról is szó volt, hogy testvérvárosi megállapodás szülessen a magyar város és az indonéziai Surabaya (3 millió lakos) között. Kicsit nagy ugyan a távolság, de sebaj.

Gödöllőn 2008.május 2-án felavatták a Világbéke Gongot, amely 2 méter átmérőjű, 150 kiló. A Bali szigetén 2002-ben elkövetett robbantásos merénylet áldozatainak emlékére az indonéz Világbéke Bizottság hozta létre, és azóta több példányát állították fel a Föld különböző pontján. Európában elsőként Gödöllőn, mert a város aktívan részt vállalt a 2004-es cunami utáni magyar mentő- és orvoscsoportok által nyújtott segítségben.
Hazánkat az avatóünnepségen Gémesi György (független, korábban MDF) Gödöllő polgármestere, Szili Katalin házelnökasszony és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök képviselte. Egy nappal később Gémesi György polgármester és Mangasi Sihombing indonéz nagykövet együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá Gödöllő és a 900.000 lakosú indonéz város, Bogor között. Kicsit nagy ugyan a távolság, de sebaj.

2009. február 2-án testvérvárosi megállapodást írt alá Demszky Gábor budapesti főpolgármester (SZDSZ) az indonéz fővárosban Fauzi Bowóval, a 8,5 millió lakosú Jakarta kormányzójával. - erről a jakartai magyar nagykövetség tájékoztatta az MTI-t. (A jakartai újság azt is írja, hogy Fauzi nagyon érdeklődött a négyes metró iránt, amin Indonézia korrupciós listán elfoglalt előkelő helyét ismerve nem lehet csodálkozni.) Közleménye szerint Demszky Gábor Fauzi Bowo tavalyi budapesti látogatását viszonozta. Az akkor aláírt megállapodás szerint a jövőben Jakarta és Budapest segíti egymást a várostervezés(!), a környezetvédelem(!) és a tömegközlekedés(!) területén, mindent megtesznek a két város közötti turizmus élénkítéséért, továbbá a kulturális és tudományos kapcsolatok szorosabbra fűzéséért. Kicsit nagy ugyan a távolság, de sebaj.

2009. szeptemberében az indonéziai Malang város (1,2 millió lakos) küldöttsége érkezett Pécsre (157.000 lakos). A 11 fős indonéz küldöttség tájékoztatást kapott az EKF, a Science Building és a Pólus projektek alakulásáról és felvetették az együttműködés lehetőségét a kulturális turizmus terén. Páva Zsolt (FIDESZ) polgármester és Peni Suparno, Malang polgármestere megbeszélték a testvérvárosi megállapodást is, szerintük a két város hasonlít egymásra, így nem lesz nehéz dolguk. Kicsit nagy ugyan a távolság, de sebaj.

Most pedig következzenek a legérdekesebb kapcsolatok:

2009. május 9-én Békés megye testvértartományi kapcsolatot kötött Észak- Szumátra Tartománnyal. Az aláírók szerint a kapcsolatfelvétel elején világossá vált, hogy Békés megye és Észak-Szumátra Tartomány között az oktatás (felsőoktatás), a szakképzés, a kultúra, az idegenforgalom, a kereskedelem, az ipar, az információcsere és a sport területén lehetséges az együttműködés, amelyen már régóta dolgoztak.

Domokos László (FIDESZ), a békés megyei önkormányzat elnöke kiemelte, bár távolinak tűnik a partner ország, a kommunikáció lehetőségeinek köszönhetően a világ összezsugorodott. A XXI. században nagyon jó együttműködések alakulhatnak ki még ilyen távolságból is, az informatika és a kutatás-fejlesztés területén.
Gatot Pujo Nugroho alkormányzó arról beszélt, nagyon fontos számukra az együttműködés, úgy érzi a két területnek hasonlóak a természeti adottságai, így nagyon jó kapcsolatot építhetnek ki.

Macsári József (MSZP) már 2008. júniusában is érdeklődött, hogy  az általános takarékoskodás jegyében vajon milyen előnyöket remélhet Békés megye az indonéz Észak-Szumátra tartománnyal való kapcsolatfelvételtől. Domokos László (FIDESZ), a megyei önkormányzat elnöke akkor azt válaszolta, hogy "Magyarország Indonéziába delegált nagykövete gyulai származású, és az ő révén keresett meg minket az ázsiai tartomány. Együttműködés a felsőoktatás és a halászati kutatás terén várható, egyelőre azonban nem igényelt forrás a közeledés."

Csak egy kis utazási költséget. Az utóbbi másfél évben két békési delegáció járt Észak-Szumátrán, alkalmanként 5-6 fővel. A vendéglátók az ottani költségeket állták (a megyei képviselők -oly sok minden más mellett- Észak-Szumátra egyik előkelő golfpályájáját is kipróbálhatták), viszont az indonéz küldöttség itteni tartózkodását a megyei önkormányzat fizette. Kicsit nagy a távolság, és minuszos a mérleg, de sebaj.

Az értetlenkedő Macsárit egyébként szintén delegálni akarták az Észak-Szumátrára látogató csapatba, hogy mindent a saját szemével lásson, és ne kérdezzen hülyeségeket a közgyűlésen, de ő ezt saját elmondása szerint elvi és erkölcsi okok miatt visszautasította. Így a megyei fideszes vezetés egy másik szocialistát vitt helyette a 168óra értesülése szerint.

"„Itt a pénzkidobáson kívül gyakorlatilag semmi másról nincs szó. Másrészt nemhogy érdemi, hanem egyáltalán, semmilyen valós információval nem rendelkezem az együttműködésről, de azt hiszem, a közgyűlés sem” – nyilatkozta a 168ora.hu-nak Macsári József."

2009. augusztus 24-én a Csendes-óceán partján fekvő, kínai Wushi településsel (5 millió lakos) kötött testvérvárosi megállapodást Szarvas (18.000 lakos). Babák Mihály (FIDESZ) polgármester elmondta: gazdasági és kulturális téren egyaránt szeretnék szorosra fűzni a szálakat. Wushi vezetői részéről nagy érdeklődés mutatkozott az itteni kultúra iránt, ezért keresik a lehetőséget arra, hogy kiállításokat rendezzenek a kínai városban, illetve művészeti csoportok (néptáncosok) is kiutazzanak. A dokumentumot Kínában aláíró Babákkal utazó szarvasi küldöttségben helyet kapott a város szocialista országgyűlési képviselője, Földesi Zoltán is, aki Babákhoz hasonlóan listáról került be a törvényhozásba. Földesi a 168óra érdeklődésére fontos nyitásnak nevezte, hogy kínai testvérvárosa van Szarvasnak, és nem találta aggályosnak, hogy egy kicsit messze van, s hogy óriásiak a méretbeli különbségek. Meglátása szerint a világ leendő első számú szuperhatalmára nagyon figyelni kell.

A 342.000 lakosú Cuernavacával kötött kapcsolatra rá lehet húzni, hogy "egyedülálló", Perejaszlavval azért szerződtek, mert régi múzeumvároska, Kyriatban biztos élnek magyar zsidók (Mezei András író aktív közbenjárásával, Kertész Péter jelenlétében tárgyaltak), de vajon a 600.000 lakosú kínai Zhuozhou (ugyanis így kell írni helyesen, Zourgou nem létezik) város esetében mi volt a szempont? Kicsit nagy a távolság, nem?

Jellemző a magyar sajtó munkájára, hogy a 168 óra csak Szarvas kínai testvérvárosi szerződéséról írt, mint valami példa nélküli dologról, pedig rövid keresés után előjön a Kínai Népi Testvérvárosi Szövetség Európai Részlegének igazgatójának, He JiFeng úrnak a beszéde, amely 2008.február 18-án hangzott el a Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciáján.

"1993-ban a kínai Szecsuan tartomány és a magyarországi Tolna megye között létesített testvérvárosi kapcsolattól 2007-ig Kína 8 tartománya-autonóm területe valamint közvetlen irányítású területe-és 5 városa létesített 13 testvérvárosi kapcsolatot Magyarország 7 megyéjével és 5 városával. Ez a szám azon 38 európai város között, amelyek testvérvárosi kapcsolatot létesítettek Kínával, Lengyelországgal a 13-ik helyet foglalja el. 15 év óta a kínai-magyar testvértelepülések között nemcsak folyamatos látogatások voltak, hanem a kereskedelem, a képzés, a kulturális és környezetvédelem, a városépítészet, a művészet, a tudományos kutatások, turizmus, oktatás, a fiatalok helyzete és más területeken rengeteg gazdag és eredményes együttműködést értek el."

 

Néhány testvérkapcsolat a teljesség igénye nélkül:

• Debrecen (206 ezer) és Tongliao (3 millió)
• Győr (131 ezer) és Wuhan (9,1 millió)
• Komárom megye és Henan tartomány
• Nyíregyháza (118 ezer) és Harbin (4,8 millió)
• Orosháza (30 ezer) és Panjin (1,2 millió)
• Somogy megye és Gansu tartomány
• Szarvas (18 ezer) és Wushi (5 millió)
• Szeged (170 ezer) és Weinan (5,3 millió)
• Szentendre (25.000) és Zhuozhou (600 ezer)
• Szombathely (80 ezer) és Yantai (6,5 millió)
• Veszprém megye és Taoyuan

Ezekre az együttműködéseket csak-csak lehet magyarázni a sok Magyarországon élő kínaival, illetve lehet mondani, hogy esetleg gazdasági előny származik belőlük, hisz Kína világhatalom, bár egy kicsit nagy a távolság.

De vajon mit szeretnek a magyar politikusok Indonéziában?