Mit érdemel az, aki árvíz idején zsilipet lop?

Hmmm?

Felteszem máshogy a kérdést:

Ha "terrorizmus" az, ha a szántóföldön "kémiáznak" a gyerekek suli után, ha "terrorizmus" az, ha meggyullad pár lábtörlő, akkor vajon ha embereket, állatokat, ingatlanokat veszélyeztetnek a kibaszott ellopott vas miatt, akkor az mi?

Május 24. pünkösd hétfő. Szolnok

Megrongálták, tönkre tették és részben eltulajdonították az Alcsi szivattyútelep nyomócsövének elzárószerkezetét Szolnokon. Az elzárószerkezet hiányában a mentett oldali területek esetleges elöntését nem lehet megakadályozni. tolvajok a szivattyútelepen található elzárószerkezeten kívül a kerítést és a kapukat is eltulajdonították.

"Másfél millió forintos kárt okoztak tolvajok hétfőn, akik megrongálták Szolnokon az alcsi szivattyútelepet és ellopták az egyik nyomócső elzáró szerkezetét" - mondta keddi tájékoztatóján Kóthay László vízügyi szakállamtitkár. Szerinte akár százmilliós is lehetett volna a kár, ha a rongálás és lopás miatt a környéket nem lehetett volna megvédeni az árvíztől.

A tettest, egy szolnoki fiatalembert amúgy 5 órán belül elfogták, az ócskavasként alig tízezer forintot érő tolózárat visszaszerelték.

Évente átlagosan 10-15 millió forintba kerülnek a pótlások a Kötikövizig-nek, de előfordult már olyan rongálás és lopás is, aminek harminc millióba került a kijavítása, illetve pótlása. A bűnözők szinte mindent lopnak, ami nincs lehegesztve a helyére
 
Május 23. pünkösd vasárnap, Kisszentmárton:

Itt már nem voltak szerencsések a helyi lakosok.
A Kisszentmárton közelében levő Fekete-víz patakról ismeretlen tettesek elloptak egy zsilipet, így fél méter magas víz öntötte el a településre vezető utat. Víz alá került 2-3 hektárnyi erdő és szójaültetvény is. Az utat kétszáz méter hosszan lepte el a víz, ellehetetlenítve a közlekedést a zsákfaluba. A helyi lakosok segítségével közel 6000 homokzsák felhasználásával sikerült elzárni a víz útját. A munkálatok idejére teljes útzárat kellett elrendelni.

A katasztrófavédelem a siklósi tűzoltók segítségét kérték, ők készítették a fotókat:

A vadnai polgármester, Bencze Péter is kifakadt a nyomtatott Magyar Nemzetben:
"Tavaly a romák úgy jártak csoportosan a vasúti töltéshez, hogy azt hittük, a MÁV küldte őket oda. Ám nem dolgozni mentek az ott található zsilip fém alkatrészeit gyűjtögették. Feljelentést tettek a rendőrségen, de a tettesek nem kerültek kézre."

A Népszabadságnál körüljárták, hogy miért pont Borsod megyét viselte meg ennyire az eső és az áradás:

1. csapadékos tél
A baj tavaly december 25-én kezdődött, amikor jelentős hó esett mind a szlovák, mind a hazai területeken. Az enyhe időjárás miatt ez a hó gyorsan elolvadt, s már az idei év első napjaiban áradásokat okozott. Azóta, a csapadékos időjárásnak köszönhetően szinte minden hónapban levonult egy olyan árhullám, amely miatt harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. A meglévő gátak átáztak, a magas parti településeket és a nyílt ártéri területeket is többször elöntötte a víz, miközben a belvíz is gondot okozott. A földek már nem tudtak több csapadékot elnyelni.

2. Hatalmas mennyiségű májusi csapadék
A szlovák területeken nagy mennyiségű csapadék esett, amely a folyókon keresztül hamar ideért. A medrek megteltek.

3. Hiányos védművek
Könnyebb lett volna a védekezés, ha már kész lenne a Sajóecseg melletti új töltés: a 800 millió forintos beruházáshoz elkészültek a tervek, a pénzt is megnyerték, most a vízjogi engedélyekre várnak, s a tervek szerint itt két év múlva már stabil gát védi a falut. A Bódva mellett viszont egyáltalán nincs szabályos töltés, mindössze hatvan kilométer hosszan úgynevezett depónia védi a településeket. Ezt rendszerint a mederből kikotort hordalékból emelik a part mellett, szerkezete, szélessége meg sem közelíti a valódi védvonalakat.

4. Bürokrácia
Boldva például 200 millió forintot nyert el arra, hogy egy százezer köbméternyi vizet befogadó tározót alakítson ki a község melletti mezőgazdasági földeken, ám eddig nem tudták elkezdeni a munkát, mert a területek átminősítése hosszadalmas és bürokratikus.
"Előfordult, hogy egy bagolyköpet miatt kellett elhalasztani egy milliárdos tározói beruházást. A természetvédők a köpetben egy ritka egérfaj koponyamaradványait találták meg. Ez nem vicc, hanem maga a valóság!" -  nyilatkozta a vízügyi szakember.
A legtöbb vízügyi beruházás azért csúszik évekig, mert a húsz évvel ezelőtti kárpótláskor a földterületeket elaprózták, s megesik, hogy két-három hektárnyi területnek százötven tulajdonosa van.

5. Vízügyi szakma válsága
"Az elmúlt évtizedben a vízügyes lobbi ereje szétesett, a jövővel ma senki nem foglalkozik. Amikor egy szakmai konferencián felvetődött, hogy harminc-negyven évre előre meg kellene határozni, milyen legyen a tározói kapacitás a hazai folyóvizek mellett, sokan értetlenül néztek, hiszen ebben az országban még öt-hat évre sem lehet előre tervezni. A vízügyimérnök-képzés elsorvadt, ez a pálya manapság nem vonzó. Közben az elmúlt években a vízügyi igazgatóságok létszámát folyamatosan csökkentették, a következő ciklusban már saját minisztériuma sem lesz ennek az ágazatnak, mert beolvasztják a vidékfejlesztési tárcába. Ott vajon melyik lobbi lesz az erősebb?" - mondta a vízügyi szakember
 
6. Illegális fakitermelés
"A hullámterek egy részét már rég elvette a mezőgazdaság, de ha elönti a vetést a víz, a gazda azonnal a vízügyet hibáztatja, amiért nem védte meg a földjét. Baj van most az ország északi részében? Lábon tűntek el ott az illegálisan kivágott erdők, s a hegyoldalakból akadálytalanul zúdulhat le a víz. Ha van fa, akkor a levél előbb felfogja az esőcseppeket, utána az avar is megállítja a víz egy részét, majd a gyökérzet is magába szív valamennyit. Ez lassítja a továbbáramlást, elosztja a terheket. Az ellopott fa erre nem képes." -  mondta a vízügyi szakember

Na, vajon melyik megyében a legnépszerűbb a falopás?
Nem Borsodban?