A vendégek szórakoztatása egy szállodában nem olcsó mulatság.

Először is: a leadózott jövedelmemből/adózás utáni nyereségből vesznek minden szobába egy tévékészüléket (lecserélik a régit), illetve igény szerint az aulába is egyet.

Másodszor: fizetik havonta a kábelszolgáltatónak az előfizetési díjat

Harmadszor: a szálláshely szobaszámától és a csillagbesorolástól függően 108-10.797,- Ft közötti szerzői jogdíjat fizetnek havonta az Artisjusnak a továbbközvetítésért

Negyedszer pedig fizetik a tévék után az úgynevezett üzembentartási díjat, ami egy roppant érdekes dolog...

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szabályozza, mégpedig a következőképpen:

"79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió-készülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e törvény másként nem rendelkezik - televízió-készülékenként fizetendő.

(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televízió-készülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni

a) a magánszemély - és a vele közös háztartásban élő személyek - által üzemben tartott második és minden további,
b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közművelődési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,
c) a bérelt,
d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,
e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetője, illetőleg a Testület vagy a Nemzeti Hírközlési Hatóság által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenőrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,
g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerződés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett televízió-készülék után.

(2) Aki
a) televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,
b) televízió-készülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem eső jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden televízió-készülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.

(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.

81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:

a) az egyedül élő hetven éven felüli személy,
b) az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
d) a hadirokkant és hadiözvegy,
e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
 

(...)"

A befizetett összeg a Műsorszolgáltatási Alaphoz kerül, negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -; egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. Vagyis az egyéb bevételekből is gazdálkodó Alap beszedi a pénzt, és támogatja a kultúrát, az önállóan életképtelen adókat, műsorokat. Épp ezért egy csöppet érdekes, hogy dr.Dömény Péter 2005-től az Alap igazgatója, ugyanakkor 2004-től a Magyar Televízió Rt. vezető jogtanácsosa is, ami mondjuk nem olyan húdenagyon durva dolog, de mégis.....rossz üzenete van.

Részletesen leírja a jogszabály, hogy az üzembentartási díj adónak minősül, a befizetésre kötelezetteket nyilvántartásba veszik, és irgumburgum ha nem fizetnek.....Tehát alapos, aprólékos törvény, de majdhogynem teljesen felesleges, ugyanis csak pár sort alkalmaznak belőle, és azt is nagylelkűen.

Talán emlékszik még rá valaki, hogy 1997 és 2002 között mindenkinek kellett fizetnie ezt az üzembentartási díjat. Aztán jött Medgyessy, aki a választási ígéretekhez híven átvállalta minden üzemeltetőtől.

"Az MSZP sem szakmailag, sem politikailag nem tartja elfogadhatónak az üzemben tartási díj visszaállítását - mondta Újhelyi István, a párt elnökségi tagja.

A médiapolitikus szerint a televíziókészülékek üzemben tartási díjának ismételt bevezetése újabb adó lenne. Az MSZP pedig nem fog újabb terhet róni a családokra. "Az üzemben tartási díj eltörlése a szocialista párt választási programjában szerepelt, az idei évtől kezdve ezt az összeget már nem kellett az embereknek befizetniük" - mondta Újhelyi István. Ha a többi párt továbbra sem hajlandó az üzemben tartási díjnak a médiatörvényből való kiiktatására, akkor javasolni fogja, hogy az állam jövőre is vállalja át a befizetését. "Kár, hogy a pártok nem érzékelik, hogy havi közel ezerforintos pluszkiadás már elviselhetetlenné tenné a közterheket" - hangsúlyozta az MSZP-s politikus.

A Magyar Televízió Közalapítvány két, SZDSZ által delegált kuratóriumi elnökségi tagja, Haraszti Miklós és Kozák Márton vetette fel a napokban a televíziókészülékek üzemben tartási díjának újbóli bevezetését. "Az általunk javasolt megoldás alkalmazása esetén csak a szegény, alacsony jövedelmű családok helyett fizetne a költségvetés" - mondta Kozák Márton. Hozzátette: ha a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is tízből mintegy hat televízió-tulajdonos róná le a díjat, azzal 21 milliárd forintot takaríthatna meg a költségvetés."

A Gyurcsány-kormány 2007-ben némileg csökkentette a kedvezményeket: a lakosság díjmentessége megmaradt, viszont a a vendéglátósoknak és más kereskedelmi vállalkozóknak április közepétől ki kellett fizetniük az egy tévére eső havi 2.901,- forint (vagyis háromszor 967,-Ft alapdíj) 60%-át. A kedvezmény azért járt, mert a szállodák kihasználtsága átlagosan 60 százalékos volt, így csak a vendégek által valóban használt tévék után kellett díjat fizetni egészen mostanáig. 

Azonban kevesellték az így befolyó összeget ("Az ORTT egy évvel ezelőtti számításai szerint lényegesen nagyobb befizetés lenne az indokolt a kereskedelmi egységekben, vendéglátóhelyeken, szállodákban üzemeltetett televízió készülékek után."), ezért tavaly ilyenkor együttműködési megállapodást írt alá az APEH, az ORTT és az Alap "A televízió készülékek után fizetendő üzembentartási díj hatékonyabb beszedése, a díjfizetés ellenőrizhetősége, és a befizetések „közös kasszába” juttatásának érdekében"

Most újabb változás lóg a levegőben, a Rogán - Cser-Palkovics - Rubovszky trió ugyanis benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy megint vállalja át az állam a szolgáltatóktól is a tévédíjat. A javaslat indoklása naggggyon komoly...

Megmondom őszintén, én indoklásként többet vártam volna annál, hogy "mer' Medgyessy is eltörölte, csak a Gyurcsány-korszakban kellett fizetnie a szállodás Zembereknek". Az se tetszik túlzottan, hogy szinte lekicsinylően van odabiggyesztve a végére a 900 millió forintos összeg, mintha mit sem számítana, pedig igenis sok pénz. Majdnem 1 milliárd, ami hozzájön a fizetés alól felmentettek helyett fizetett 24-25 (!) milliárdhoz.

Tehát szerintem kezdeni kéne ezzel valamit, és nem azt, hogy mindenki helyett az állam fizet, mert az olyan kádárjánosos.

Tény és való, hogy egy nagy baromság ez az "adó", mert egy tévé nézéséről ennyi bőrt lehúzni az abszurditás maga. De! Én annak a híve vagyok, hogy ha csinálunk valamit, akkor csináljuk rendesen.

Vagyis:

a) Ha egyszer van róla törvény, akkor alkalmazzuk, és fizesse ki mindenki. Nem tenném szívesen, de kibírnám a havi 967 forintot. Sokaknak persze biztos gondot jelentene, és indokolatlan terhet róna a szállodásokra, vendéglátósokra is, tehát összességében rossz ötlet.

b) Ez a szimpatikusabb: radírozzák ki a médiatörvényből, és írják be helyette, hogy "az állam évente 25 milliárddal köteles támogatni a Műsorszolgáltatási Alapot". Sokkal egyszerűbb és nyíltabb lenne, nem?