Ezért szabad csak pártos sajtónak (HírTV, MNO, MTI) interjút adni, ezek a szemét firkászok mindenféle kellemetlen dolgot megkérdeznek, a miniszter lányos zavarában pedig egyre csodálatosabb dolgokat nyilatkozik ...
Matolcsyról van szó természetesen, és egy igazán remek fn.hu interjú.
Egykulcsos adó:
-Ön sikernek könyveli el az egykulcsos adót?
-Óriási sikernek.
-Milyen szempontból óriási siker?
-Három szempontból. Az egyik, hogy sikerült szakítani az irigységre épülő gondolkodásmóddal. Ez azt mondta, minél többet keres valaki, aránytalanul kell több adót fizetnie azért mert… és itt hosszú sor következett, mögötte az irigységgel. Másrészt sikerült kettéválasztani a szakmai hatékonysági elvet és a szociálpolitikai elvet a gazdaságpolitikában. Az egykulcsos, arányos adónak az adórendszer hatékonyságát kell ösztönözni. A harmadik a 16 százalék. Minden idők legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsa. Ez három olyan elem, ami miatt szerintem ez óriási siker.
-Közben „szükség lett” egy „bérkommandóra”, mert az alacsony keresetűek alapvetően rosszabbul jártak az egykulcsos adóval. A bérüket ki kell egészíteni, erre Rogán Antal fogalmazott meg ajánlást a versenyszféra számára. Nem mindenhol emelték az ajánlásnak megfelelően a béreket.
-Majd megteszik. Az egykulcsos, arányos 16 %-os jövedelemadó-rendszer első éve arra épül, hogy mindenki tartja magát a 4-6 százalék közötti nominális béremeléshez. Azt gondolom, az év második felében már nem találunk olyan munkáltatót, aki ne vitte volna végig ezt. Ha mindenki az ajánlásnak megfelelően emeli a béreket, az első évben sem lesz olyan csoport, amelyik rosszul jár.
-Ön érzi a versenyképesség növekedését? Mert ez volt a célja az egykulcsos adónak.
-Jelentősen érzem.
-Számokban kifejezve?
-A számok ismertek. Hogy milyen tényezők vannak mögöttük, afölött lehet szakmai vitát nyitni. A számok azt mutatják, hogy gyorsul a gazdaság növekedése, megállt a fogyasztás csökkenése, beruházási fordulat előtt állunk. Az első negyedéves adat gyorsulást jelez, és a trendvonalak is ezt jelzik a beruházásoknál. A hosszú távú megtakarítások nőnek, a jelzáloghitelesek pedig törlesztésre használják fel a többletjövedelmet.
-Ezt mind az egykulcsos adónak tulajdonítja?
-Nem, több tényező van, de a legfontosabb három ok között biztosan ott van az egykulcsos adó. Tényező a külpiaci húzóerő, és az is, hogy lassan véget érnek a rendkívüli évek, az emberek kezdenek megnyugodni. Lassan stabilizálódik az ország.
Bérkommandó:
-A miniszterelnök úr azt is mondta, szeretné, ha nyárra nem maradna senki, aki kevesebb pénzt visz haza, mint korábban. Kötelező erejű lesz a bérkommandó ajánlása?
-Folyik a munka, végül az lesz, amit a miniszterelnök úr mond. A 16 százalékot úgy vezettük be, hogy kötelezettséget vállaltunk a 4-6 %-os jövedelememelésre. Úgy látom, a munkaadók többsége, beleértve az önkormányzatokat és az állami vállalatokat, végrehajtották.
-Akik még nem, azok számára kötelezővé teszik a bérajánlást?
-Nem kell kötelezővé tenni. A mai magyar megújítási, társadalmi újjászületési rendben a munkáltatók nem tehetik meg, hogy nem hajtják végre azt, amit a mellettük lévő munkáltató már végrehajtott, amit a kormány kér vagy amit a kamara kér.
-Lehet ez alku része?
-Nem kell alkudozni. Végre kell hajtani.
Devizahiteles megmentése:
-Devizahitelesek mentőcsomagja: kinek az ötlete volt a 180 forinton rögzített svájcifrank-árfolyam?
-Volt 150, 160, 180, és 199. Hogy pontosan kinek, mikor melyik ötlete volt, erről megoszlanak a vélemények.
-A Magyar Nemzeti Bank véleményezte a tervet és azt állítja, az árfolyam átmeneti rögzítése hamis biztonságérzetet kelt. Ön szerint mekkora terhei lesznek egy átlagos hitelesnek 2015. január elseje után?
-A megegyezés világosan rögzíti, hogy a devizahitelesek védett árfolyamsávot kapnak. 2015. január 1-jétől sem lehet több a havi törlesztőrészletük, mint a decemberi, plusz 15 százalék. Hamis biztonságérzetről nincs szó. Mindenki pontosan tudja, milyen teher nyomja. Könnyebbségről beszélhetünk. Sajnos a magyar jegybank elnézte ezt a felhalmozott devizaadósságot.
-Mennyit költ erre az állam?
-Az állam garanciát vállal, a bankok garanciavállalási díjat fizetnek. A költségvetésnek egy fillérjébe sem kerül. Ez rendkívül szellemes megoldás és hatékony. Az terheli a költségvetést, ha a magyar kormány vállalja, hogy az országban senki sem kerülhet utcára. Hogy mennyibe, azt meglátjuk.
-Milyen keretek között működik majd a vagyonkezelő?
-Valószínűleg az MFB egyik leánytársaságaként működik majd. Eddig arra gondoltunk csak, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg a bankoktól a bedőlt hitelesek ingatlanjait. Ez kiegészült azzal, hogy indul az új közmunkaprogramunk, és ennek keretében miért ne lehetne közmunkában olyan kertes, szociális családi házakat építeni, amelyekben elhelyezzük azokat az embereket, akiknek bedőltek a hiteleik? És miért ne vásárolhatna az önkormányzat maga a saját településén is olyan otthont, amit utána az eszközkezelő működtet? Sokfajta megoldás van kialakulóban.
-Mennyit költenek az eszközkezelésre?
-Még nem tudjuk pontosan, a jövő évre ötmilliárd forintot irányoztunk elő.
