Kedden volt az Országházban az ELSŐ BUDAPESTINFO NAP 2011, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ (BTSZK) szervezésében megrendezett Budapesti Turisztikai konferencia.
Beszéltek mindenféléről, de a nap nyertese dr. Budai Zoltán lett, az ötletgazda Budai és Barta Tanácsadó Kft. igazgatója, aki beharangozta az egyelőre Várkabin elnevezésű budapesti lanovka terveit.
Bár már most lehet sejteni, hogy az életben nem fog elkészülni, pláne nem magántőkéből, azért nézzük meg, mi szépet álmodtak az ötletgazdák a felújításra váró Vár, és az omladozó Várbazár mellé, a Világörökség közepébe.
Szóval: A tervek szerint drótkötélpálya kötné össze a pesti oldalt a Vigadótól indulva a Budai Várral. A 30 fős kabin kb. 500 méter távolságot tenne meg a Vigadó és a Várbazár között, mintegy 40 méter szintkülönbséget legyőzve, az út 5-10 percet venne igénybe, a tervezett viteldíj pedig 5 euró körül alakulna. Az ötletgazdák magyar mérnökök, a kabint a sílifteket gyártó Doppelmayr Seilbahn fogja megalkotni Budapest számára, testre szabva, egy felső nyitott "terasszal", melyre az alsó zárt térből lehet felmenni lépcsőn. A beruházás Budai bevallása szerint akár 8 hónap alatt kivitelezhető lenne.
Az Indexnek elmondta, hogy egyelőre a Várkabin műszaki tervei készültek el, az engedélyeztetési tervek majd csak akkor, ha a négy lehetséges nyomvonal közül (idén nyáron) kiválasztották a legjobbat.
Az első hírek szerint a beruházás becsült költsége 6-8 milliárd forint. Budai Zoltán elmondta, hogy ez az összeg a teljes, második szakasszal bővített pályára vonatkozik. A kabint ugyanis a Várból továbbvinnék a Gellérthegyre.
Hozzátette: készítettek egy közvéleménykutatást a külföldi turisták körében, akiknek nagyon tetszik a terv, és a tervezett 5 eurós menetdíjnál többet is fizetnének érte. A menetdíj mellett azt is tervezik, hogy a Várkabint üzemidőn kívül exkluzív rendezvényeknek is kiadják. Közölte: a pesti Dunakorzó és a Várhegy közötti szakasz kiépítése becslés szerint 2-2,5 milliárd forintba, a Gellérthegyig tartó 2. szakasz pedig 3-3,5 milliárd forintba kerül majd. A beruházást teljes egészében magántőkéből tervezik, Budai szerint nem számítanak sem állami, sem önkormányzati, sem uniós pénzre.
A 30 férőhelyes Várkabin a tervek szerint negyedóránként fordul majd, és az üzleti terv szerint 330 napot üzemel majd egy évben (nagy szél vagy árvíz idején nem).
No, számoljunk egy kicsit:
- 8 milliárdért megépítik, durván 1.400 a jegy --> tehát kicsivel több mint 5,7 millió utas után már termeli is a nyereséget
- Évi 330 nap, napi mondjuk 14 óra nyitvatartás. Negyedóránként fordul, az napi 56 út, tehát optimistán tele kabinokkal számolva 1.680 utas/nap. Így 3.393 nap, vagyis úgy 9 év és 3 hónap alatt visszahozza az árát, és elkezd nyereséget termelni.
Őszinte leszek, számomra egyáltalán nem életszerű, hogy Magyarországon egy magyar befektető ennyit várjon a hasznára, ennyi idő alatt csak költsön a bérekre, működtetésre, karbantartásra stb. Ordas nagy kamunak tűnik a dolog, pont mint a többi eddig látott nagyívű fejlesztés volt...... Kis idő eltelik, sok pénz eltűnik, aztán a projektre csak egy betemetetlen gödör emlékeztet, de az évekig.
Az elképzelés komolyságát jelzi amúgy az is, hogy Budai a Várkabin létjogosultságát két példával támasztotta alá: a barcelonai Montjuic Cable Car-ral és a szingapúri Jewel Cable Car-ral.
Mutatom mindkettőt.
Van némi különbség a magyar helyszínhez képest, nem?
Hopp, majdnem elfelejtettem, a látványtervek:
(képek: Index, budaiesbarta.hu)
Budai Zoltán a projekt indoklásaként kifejtette, hogy ma már a turisták szinte csak élményt akarnak, alig valaki kel útra a megismerés szándékával. A turistának tehát élményt kell adni - vonta le a következtetést, majd arra a helyzetmegállapításra jutott, hogy Budapest híján van a modern kornak megfelelő élményelemeknek, mi több, nincsenek igazi turisztikai termékek. És amik vannak, azokat sem köti össze megfelelő infrastruktúra. Tapasztalatok szerint szintén növekszik a kereslet az úgynevezett panoráma pontok iránt - így Budai. Ezt kívánná pótolni egyben a Budapest View névre hallgató projekt. A névadás mögött egy felmérés áll, melyben turistákat kérdeztek: mi lenne a legtalálóbb név az új infrastruktúra számára. Arról nem szólt az országházi előadás, hogy a fővárosiakat is megkérdezték volna a kötélpálya nevéről.
Most itt a lehetőség, hogy mindenki elmondhassa véleményét, és/vagy szavazzon a dologról.