Néha összejönnek a dolgok, és megy minden mint a karikacsapás.
Május 23-án jelent meg hazai vasútfelújítási bizniszről a posztunk.
Négy nap múlva válaszolt a kérdéseinkre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő.
Június 3-án az egyik parlamenti képviselő, interpellációt írt a miniszternek a témában.
Június 6-án, a plenáris ülésen meg is válaszolta az államtitkár. Persze okosabbak nem lettünk, de azért mégis ... van még remény a parlamenti demokráciában :-)
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Vágó Gábor, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: "2,5 milliárd/kilométerrel robog a vasútmutyi?" címmel. Vágó Gábor képviselő urat illeti a szó.
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nagyon nem lenne szerencsés, ha az előző ciklusok - természetesen soha nem bizonyítható - autópálya-mutyijai, völgyhíddal, síksági alagutakkal, ebben a ciklusban a vasútra költöznének. Ennek sajnos számos jelét mutatja a legújabb, botrányosnak látszó döntés, miszerint megemelik a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítására allokált keretet. Összehasonlításképp: az immár 2,5 milliárd forint/kilométer környékére tornászott költségek a hasonló horvát felújítás tízszeresére rúgnak.
Vajon mi indokolja ezeket a lépéseket? Készült-e a projekthez olyan költség-haszon elemzés, mely bizonyítja, hogy megéri ezen a szakaszon emelt sebességűre, 160 kilométer/órásra átépíteni a pályát, vállalva a tetemes többletköltségeket? Ha létezik ilyen, azt kérjük azonnal nyilvánosságra hozni, például a NIF Zrt. honlapján. Addig is nehezen elhihető ennek indokoltsága, tudva, hogy a tehervonatok ezt a sebességet nem tudják kihasználni, a távolsági vonatoknál pedig nem valószínű, hogy jelentős menetidő-javulást lehet elérni az ütemes menetrend kereteit megtartva. Mi indokolja az egyébként nem alacsony mérnökár túllépését, illetve azt, hogy a mérnökár alatt vállalkozó cégek a versenyből kizárásra kerültek? Nem került veszélybe emiatt az EU-támogatás?
A megnyugtató válaszok különösen fontosak lennének ebben az esetben, ahol sajnos elég sok jel mutat arra, hogy baráti cégcsoportok kifizetése zajlik, részben az EU-s forrásokat igénybe véve. Várom tisztelettel az államtitkár úr válaszát, mert ezt a kérdést tisztázni kell, hogy ne járjanak önök is úgy, mint az elmúlt nyolc év mutyista kormányai. Köszönöm a szót. (Taps az LMP padsoraiból.)
ELNÖK: Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Szajol-Püspökladány vasútvonal fejlesztéséről szóló projekt kivitelezésére irányuló támogatási kérelem átdolgozása jelenleg folyamatban van a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél. A véglegesített kivitelezési költségekre átdolgozott dokumentáció két-három héten belül elkészül. Ezt követően a bírálatra benyújtott támogatási kérelem természetesen nyilvános lesz, kérésére a NIF illetékes munkatársai a képviselő úr számára is eljuttatják. E dokumentáció része többek között a megvalósíthatósági és forgalmi tanulmány, továbbá a költség-haszon elemzés is.
Az előzetes vizsgálatok alapján a projekt megtérülése a megnövekedett költségekkel is biztosított, támogatása nem kerül veszélybe. A kiadások megnövekedését a magasabb minőségi szintet megkövetelő szabványok és a hatékonyabb építési technológia alkalmazása okozza, melyek hatása leginkább szembetűnő módon, a nyíltvonali pálya- és felsővezeték-építési munkák költségeinél jelentkezik.
A gazdasági körülmények megváltozásai is indokolják a költségnövekedést. A forint jelentős árfolyammozgása, az alvállalkozói kör pénzügyi nehézségei, a bankgaranciához és hitelekhez való nehezebb hozzáférés, a kevésbé jól felmérhető kockázatok megjelentek a vállalási árakban.
A költségek növekedése mellett problémát jelentett az is, hogy a közbeszerzési eljárás folyamán az ajánlattevők egy része az ajánlati felhívásban közölt feltételeknek nem tudott eleget tenni, ezért kizárásuk elkerülhetetlen volt. Az eljárás keretein belül ugyanakkor csak így biztosítható, hogy a munkát valóban az arra leginkább alkalmas vállalkozó végezze el, és gátat szabhassunk a képviselő úr által is említett mutyizásnak.
Ez a válasz majdnem olyan csodálatosa mint amikor bemesélték, hogy azért drágult a Margit híd felújítása a kétszeresére, mert nőtt az acél világpiaci ára ...
A franciák eközben gőzerővel folytatják a meglévő TGV-vonalak bővítését, a 300 km-es Párizs - Strasbourg vonalat 4 milliárd euróból építették meg, ebből 800 millió euró maguk a TGV szerelvények. Vagyis a 300 km 3,2 milliárd euró ... igaz, ott nem 160 km/óra a sebesség, hanem 320 km/óra. Biztosan meg fogják magyarázni, hogy az új pálya építése nem olyan drága és bonyolult, mint a meglévő felújítása, és nem összehasonlítható, hogy a franciák 5 évig építették a vonalat, hogy 78 ezer tonna acélt használtak fel és 64 millió köbméter föld mozgattak el...
A Közgép amúgy szépen jön fel: Tárnok–Székesfehérvár vasútvonal felújítása, M43-as autópálya, M0-ás bővítése, záhonyi vasútfelújítás, M3-as folytatása, szolnoki gyaloghíd ...
Bár még mindig nem tudjuk, ki vagy kik a Közgép tulajdonosai, aki már tavaly 2 milliárd forint osztalékot vettek fel, hiába írta a NIF, hogy a "NIF Zrt. minden egyes ajánlattevő és alvállalkozó tulajdonosi körét megvizsgálja", a 2 vasútfelújítási tender megnyerése után a Közgép kettéválasztotta az elnöki és a vezérigazgatói posztot, és "nagy meglepetésre" Nyerges Zsolt szolnoki ügyvédet nevezték ki az elnöki posztra. Nyerges neve akkor lett országosan ismert, mikor Fellegi Tamás eladta az 52%-os tulajdonrészét az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt-ben (Heti Válasz, Lánchíd Rádió, Class FM).
Nyerges amúgy Simicska Lajos legközvetlenebb munkatársa.
