Leadtuk az EU-s elnökséget, most már jöhetnek a rázósabb falatok.

A friss heti menü:
Elbocsájtások a közmédiában: "Létszámleépítés" vs. "politikai tisztogatás"

Az MTV-ben az 1315 dolgozó közül elküldtek 285-öt, marad 1030.
Magyar Rádióban a 906 dolgozóból elküldtek 162-őt, marad 744.
Duna TV-ben a 454 dolgozóból elküldtek 124-őt, marad 330.

Az RTL Klubban kb. 380 dolgoznak.

Az MTV nézettsége 10%, az RTL-é meg 35%.

Szóval abban nem lehet kérdés, hogy az MTV-ben az 1315 ember teljesen irreális a 10%-os nézettséghez, sőt, igazából én meg a megmaradt 1030-ot is egy picit sokallom.

De mivel a közmédia az államtól kapja a pénzt, így ha létszámleépítés történik, akkor nehezen védhető érv, hogy minden egyes elbocsájtás szigorúan szakmai alapon történt.

Új alapokra szeretnénk helyzeni a közmédiát? Nagyon helyes. Hol a koncepció? Hogy áll az M2 átalakítása gyerekcsatornává? Sehogy?
Kiknek szeretnénk műsort sugározni?
Milyen műsort szeretnénk sugározni?
Hány ember kell ehhez?

Vagy az is a koncepció része volt, hogy a kevés, még éppen hogy nézhető műsorok stábjait mind kirúgják? Akkor nem lesz Este, Kultúrház és Szempont? "Önök kérték" lesz napi 12 órában?

MTVA cáfolat: "a leépítésben érintettek politikai alapon történő kiválasztására tett utalások súlyos vádak, melyeket az azokat megfogalmazóknak bizonyítaniuk kell majd, akár bíróság előtt is. Határozottan kijelentjük, hogy döntéseink kizárólag a közszolgálati média megújítását szolgálják. Akik politikai tisztogatásról beszélnek, azok az elavult, alacsony presztízsű, átláthatatlanul gazdálkodó közmédia fenntartásában érdekeltek."

Bármilyen más állami vállalatnál történik egy létszámleépítés, nem mondjuk, hogy politikai tisztogatás történt, de a közmédia egy picit más.

Elküldenek 600 postást: politikai tisztogatás?
Elküldenek 600 embert a közmédiából: politikai tisztogatás?

Szerencsére van egy ember, aki segít eldönteni, hogy most akkor létszámleépítés vagy politikai tisztogatás?
Ez pedig nem más, mint Deutsch Tamás!

"Igen, hölgyeim és uraim, a Magyar Rádióban politikai tisztogatás volt, még akkor is, ha mindenki mást mond. Kérem önöket, négy év parlamenti munkája után ne tekintsenek minket olyan naivaknak…de talán még minket tekinthetnek, de az ország közvéleményét ne tekintsék olyan naivnak, hogy azt gondolják, elhiszik, hogy a Magyar Rádióban nem politikai tisztogatás történt! Sajnos, az elmúlt hetek fejleményei egyenes folytatását jelentik annak a kormányzati politikának, amit a Kormány az elmúlt években a médiumügyekben folytatott. (…)a FIDESZ volt az a párt, amely kezdettõl fogva azt hangoztatja, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió helyzetét csak a szilárd jogi szabályozás oldhatja meg.

Miért történt ez, ami történt? Egyrészt véleményünk szerint azért, mert a Kormány a legutolsó pillanatban azzal kísérletezik, hogy a kampányban elterelje a polgárok figyelmét az ország nehéz helyzetérõl. A most következõ hetekben újra a médiaügyektől lesz hangos – érthető módon – a sajtó, s kevesebb szó fog elhangzani a jelenlegi Kormány végbizonyítványának egyéb, dicstelen részeirõl. Másrészt nem tudunk szabadulni attól a gyanútól, hogy a történtek újra csak a szekértábor-politika következményei, és most az egyik, éppen hatalmi pozícióban lévõ szekértábor akarja kiseprűzni a másik szekértáborhoz tartozónak vélt újságírókat a tömegtájékoztatásból; azokat az újságírókat, akik közül sokaknak az az egyetlen bűnük, hogy az objektív és pártatlan újságírás elveihez és gyakorlatához ragaszkodtak. Súlyos csapás ez a sajtó és a tömegtájékoztatás szabadságára, ami még súlyosabbá válhat akkor, ha az elkövetkezendő években is ez a logika fogja megszabni azt, ami a média területén történik.

Ebben a helyzetben kell kimondanunk azt, hogy megálljt kell parancsolni ezeknek az eseményeknek! Ameddig a politikusok nem tudnak megszabadulni attól a rögeszmétõl, hogy politikai sikereik és kudarcaik csak attól függenek, hogy ki hódítja meg éppen a médiát, addig ennek csak az újságírók és ezen keresztül a közvélemény fogja meginni a levét. Akiket most a politikai represszió sújtott, azoknak helyük van a tömegtájékoztatásban, és olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek között a szakmai hozzáértés és nem az éppen kormányon lévők politikai vonzódása határozza meg azt, hogy ki, mikor szólhat a közvéleményhez."

Deutsch Tamás, 1994. március 7.

Hát nem egy jövőbe látó zseni ez a Deutsch?!

(via Gulyásdemokrácia)