Reggel 9-kor futottam bele a következő címekbe, amik a Lázár-hanganyag után pár nappal óriási botrányt ígértek.

Hírszerző: "Haljál éhen! - újabb markáns Fidesz-vélemény a szegényekről"

NOL: " 'Hát akkor haljál éhen' - fideszes képviselőnő a segélyekről"

Miután többször belerúgtak a rendőrökbe (cafeteria-csökkentés, megbízhatósági vizsgálat, korkedvezményes nyugdíj elvételének belengetése, semmisségi törvény), a kormány valószínűleg érezte, hogy ez már kicsit sok, és akár még veszélyes lehet.

Így aztán Pintér belügyminiszter úr és Orbán miniszterelnök úr levélben fordult a rendőrökhöz, akik azt kedden kapták kézhez, és a korábban kapott utasítás szerint csak délután kettő órakor, egyszerre bonthattak fel, írja a Hírszerző.

Gépelni vagy kölcsönkértek valakit a KEH-ből, vagy személyesen Pali bá' ugrott át segíteni, hátha ő is aláírhatja...

A Magyar Tudományos Akadémia 1992-ben alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SzIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet. Elnöke Jancsó Miklós, híresebb alapítói Esterházy Péter, Jókai Anna, Nádas Péter, Tandori Dezső és Závada Pál írók, illetve Juhász Ferenc költő.

Kicsit körülményes volt a megalakulásuk, és még pepecseltek, mikor "1992 januárjában 22 jeles magyar művész megalakította" a másik oldalt, a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), melynek örökös elnöke Makovecz Imre építész. Tisztségviselője például Finta József építész, Jankovics Marcell és Sára Sándor filmrendezők, pártoló tagja pedig Demján Sándor, és egyik nagy mostani kedvencünk, Gubcsi Lajos.

A két akadémiánál olvasható nevekből egyértelműen kiderül, hogy klasszikus bal-jobb szembenállásról van szó, így tulajdonképp nem is furcsák a történések.

A Nemzeti Konzultáció, a ráköltött 1 milliárd és sok ezer munkaóra mégis csak megérte. A közel 1 millió válaszadó 85%-a elutasította, hogy a gyerekek után szavazati jog járjon a szülőknek.
Az utolsó pillanatban jött ez az eredmény, mert ez már szerepelt az alkotmánytervezetben, így most már nem lesz akadálya, hogy kivegyék ezt a pontot. Ha nem lett volna az a nagyon durva 85%, akkor addig vitatkoztak volna róla, amíg végül tényleg megcsinálják ...

Ez a "kudarc" azonban nem viselte meg a kormánypártokat, az új kedvencükre, az IKSZ elnök Stágel Bencére bízták, hogy dobja be az új ötletet: vigyék le a választójog korhatárát 18-ról 16 évre.

"Napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele? Jelenleg nincsenek összhangban a 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei: egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat."

Stágel Bence ugyan fiatal képviselő, de már 32 éves, és halvány fogalma sincs, hogy mennyire érdekli a mai tiniket a politika.

Nézzük időrendi sorrendben az eseményeket, úgy az igazi :)

03.19. szombat
A Hírszerző galád módon nyilvánosságra hozta Pali bácsi "álamfői" üdvözletét. A hétvégén ezen röhögött (vagy sírt) az ország. Mi is.

A KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) honlapot és kampányt indított annak érdekében, hogy "szemben a 2002 és 2010 közötti évek fiatalokat elüldöző politikájával- praktikus információval, tanácsokkal és erkölcsi támogatással lássa el azokat a magyar fiatalokat, akik bár jelenleg kinn élnek, de hazatérnének Magyarországra."

Persze a "gyere haza lécci, lécci" elég kevés, nézzük, az IKSZ-nek milyen érvei vannak a hazatérés mellett. (Amúgy a 23 milliós Romániából 2 millió ember vándorolt ki (8,6%), nálunk még pontos számot sem tudnak mondani.)
"Szabad verseny" van az Európai Unióban a fiatal munkavállalók iránt, ahogy a vállalatok között is, ha egy ország "jobb feltételeket" kínál, akkor miért ne menne ki az illető?




"Hosszútávon a jó gazdaságpolitika, a munkahelyteremtés, a stabil jövőkép segítheti a fiatalok itthon maradását. Mi, fiatal kereszténydemokraták olyan Magyarországot szeretnénk, ahol fiatalnak lenni jó. Ahonnan nem elvágyódnak a fiatalok, hanem ahol megtalálják számításaikat. Ahol bátran és biztonsággal lehet családot alapítani, gyermekeket vállalni, és ahol a munka a tisztességes megélhetést biztosítja.
(...)A honlap egyik legfontosabb célja azonban, hogy személyes példákkal, interjúkkal mutassa be azt, hogy milyen próbatételekkel és sikerélményekkel járhat a hazatérés, ezen túl pedig közösségi programot kínáljon a visszatérőknek az akklimatizáció időszakában és azután.
Személyes tapasztalatunk, hogy az „élet nevű játékot”, bár néha kalandos itthon játszani, de végső soron megéri. Hiszünk benne, hogy 2010 májusa óta új szelek fújnak Magyarországon."

Végre minden tisztázódott a március 15-i ünnepségen az Orbán Viktort körül álló 500 fiatal ügyében.
Az Origo szúrta ki március 15-én a sorban álló fiatalokat (videó), akik elárulták, hogy 1500-2000 forintot kapnak a "munkáért".

Mint utólag kiderült, a szervező cég ( Hungarofest Kft.) 1,25 millió forintot fizettek a statisztaszervező cégnek az ötszáz szereplő biztosítására, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság pedig azt közölte, hogy "március 15-i ünnepség nem pártrendezvény volt, hanem végre valódi nemzeti ünnep, amelyet párthovatartozás nélkül ünnepeltek emberek százezrei. a szervezők ezért tudatosan nem pártszimpatizánsokat kértek fel arra, hogy legyenek részei az ünnepi műsor látványának, hanem civileket. Ezt természetesen senki nem kérte tőlük ingyen,éppen az lett volna kivetnivaló, ha kizárólag válogatott kormánypárti szimpatizánsokkal töltötték volna fel” a rendezvényt."

A probléma viszont ott volt, hogy a diákok szerint nem írtak alá semmilyen papírt, szerződést.

Kósa a Lázár-videó kapcsán hamisító szocialistákról beszélt, de nem fejtette ki, hogy a Kurucinfót vagy a Hírszerzőt tartja-e annak. A fórumokon, blogokon a fideszdroidok ínhüvelygyulladásig védték Lázár 2008-as szavait. Bár a "Hazudtunk reggel, éjjel, meg este" mondatból lehetett szállóige, és lehetett folyamatosan a kimondója és párttársai szemébe vágni, így önállóan, szövegkörnyezet nélkül, Lázár mondatait csakis a nyilvánosságra hozott kontextusban szabad értelmezni szerintük. Szerintem ugyan az "Akinek nincs semmije, az annyit is ér" egy szakácskönyv ötvenkettedik oldalára illesztve is ugyanazt jelenti, mint önmagában, és az egy nap lázas kutatás után nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvben, de biztos nekem nem megfelelő a szövegértési képesítésem.

Közel három év után ma végérvényes, másodfokon lezárt Szoboszlai Barna bírósági ügye.

2008. július 1-én éjszaka három ittas férfi (aznap volt a segélyosztás) áramütést szenvedett egy kesznyétei ház kertjében, mivel a tulajdonos, Szoboszlai Barna a veteményes köré húzott kis kerítésbe éjszakára áramot vezetett. Egy ember meghalt, egy súlyosan, egy könnyebben sérült meg. Pár nappal később az egyik áldozat mesélte el, hogy mi történt.

Az eset kapcsán került fókuszba az jogos önvédelem kérdése, és világított rá a vidéki "közbiztonságra". (2009 augusztusában a BTK-ba illesztették a megelőző jogos védelem pontját. A vidéki közbiztonság meg sokat nem változott.)

Első fokon a bíróság Szoboszlai Barnát emberölés vétségében és testi sértés vétségében találta bűnösnek, ezért egy év fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette.

Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla enyhítette az elsőfokú ítéletet, Szoboszlai Barna bűnös gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében és gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségében, és megrovásban részesítette. 

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mellett dolgozik a Földrajzinév-bizottság, immár 1989 óta. Feladata, hogy szakmai véleményt adjon a földrajzi neveket érintő döntés előtt.
21 tagját a különböző minisztériumok delegálják, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a KSH, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke, az MTI és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság.

A Bizottság a beterjesztett neveket ez alapján vizsgálja meg:

"A hivatalos földrajzi nevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a helyi lakosság élő névhasználatára, a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat, az egyéb szervezetek véleményére, továbbá a természet- és társadalomtudományok eredményeire, a történelmi hagyományokra, különösen a helytörténeti kutatásokra, az elpusztult települések nevére, ezen kívül a földrajzi környezetre, a mező- és erdőgazdasági művelési szerkezetre, a nemzetiségi viszonyokra, a nyelvi és nyelvhelyességi követelményekre. A nyelvhelyességi követelmények magukba foglalják a mindenkori akadémiai helyesírás követését és az arra épülő szabályok betartását."

 
Az elmúlt 21 évben elég unalmasan teltek a bizottsági ülés, a legutolsó internetre feltett jegyzőkönyv szerint például olyan ügyekben szavaztak, hogy a "magyar térképészeti kiadványokban az eddig kizárólagosan használt Japán-tenger megnevezés mellett zárójelben, névváltozatként a Keleti-tenger nevet is feltüntessék a következő alakban: Japán (Keleti)-tenger" vagy hogy egy új szegedi lakóparknak mi legyen a neve, Új-Béketelep vagy Öthalom lakópark? Végül "a Bizottság azt javasolta, hogy a lakópark elnevezése az utótag nélküli, történelmi eredetű Öthalom legyen".