Van egy kedves, baloldali társaság, akik bizony már 2 választást finoman szólva is befolyásoltak, és igenis közük van ahhoz, hogy ott tartunk ahol tartunk.Hogy olyanok a hazai viszonyok, mint amilyenek. Lehet, hogy a rendszerváltáskor sikerült megszabadulni a diktatúrától, de bizony a jó elvtárs újságíró felkelt az ágyból 1989 egy borongós napján, és úgy döntött hogy Ő attól naptól demokrata! Kidobta az előző nap megírt kellemes cikket az szocializmus remek vívmányairól, nekiült az írógépnek és elkezdett írni és írni ... Kicsit zavarta, hogy a cikket nem olvassa el a cenzor osztály (Aczél elvtárs és Lendvai elvtársnő), de hamar beleszokott az új helyzetbe. Persze szívében ugyanaz a szocialista maradt mint aki korábban volt. És 18 évvel később is ugyanolyan pofátlanul és részhajlóan tolják a baloldal szekerét. Ma nincs Magyarországon újságírás. Csak ferdítés, támadás, mocskolódás. Néha lebuknak lásd Teller levél / Népszabadság, de semmi baj, holnap új szám jelenik meg! Lehet folytatni ...

Amúgy az Öszödi beszédnek volt egy érdekes mondata, ami olyan mintha elsikkadt volna: "És egyszerre kell megpróbálni előrevinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget, biztosítani a koalíciós partner támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak, bevonni őket ebbe a folyamatba."

Megkérdezte valaki is, hogy hány ilyen megbeszélést tartottak ?
Ki volt jelen?
Mi hangzott el? Aki ott volt, és részt vett a hazugságok terjesztésében, a szocik választási győzelmében, hogy képes még újságírónak tartania magát?!
Ja, amíg a újságírók szakszervezetének elnöke Eötvös Pál a Népszabadság volt főszerkesztője, mit várhat az ember?

Rákattintva bejön nagyban, lehet a tablóban gyönyörködni!