A Bajnai Gordon vezette minisztériumnak a 2009. január elsejével életbe lépett 277/2008 (XI. 24.) számú kormányrendelettel sikerült. Nem is kicsit.
Nézzük a rendelet lényegét:
- Minden épület kiviteli tervét fel kell tölteni a VÁTI szerverére.
Akkor is, ha azt a megbízó meg sem rendeli. Akkor is, ha bár megrendelte, de ki még nem fizette.
Magyarán a kiviteli terveket a tervezőknek saját költségükön kell elkészíteni, feltölteni az adatbázisba. Ez pénzben is sok, mert szaktervezők kellenek hozzá (pl. statikus, gépész, villamosmérnök), illetve időben sem kevés, mert
- a kiviteli terveket pdf-formátumban kell feltölteni/elküldeni CD-n, DVD-n
A rengeteg tervezőprogram közül nem mindegyik alkalmas pdf készítésére, tehát a fájlátalakítással is bíbelődni kell. Nem beszélve a kézzel készített tervekről, amiket először digitalizálni kell, hogy eleget tudjon tenni a tervező a kormányrendeletnek, a vízfejű bürokrácia újabb remek ötletének.
Mert valóban remek, csak nem szegény építészeknek.
Ha csak ebből a két pontból állna a kormányrendelet, akkor bizony csak egy Abszurdisztánban szokásos "Hozzunk létre egy újabb sóhivatalt"-intézkedés lenne. De nem az, valami nagy-nagy disznóságot sejtek a háttérben. Ugyanis a VÁTI adatbázisába feltöltött terveket a hivatal által meghatározott összegért meg lehet tekinteni! Mindet! Csak az tisztázatlan még, hogy kiknek lesz betekintése...
Betekintése és hozzáférése családi házak, irodák, bankok, üzletek riasztóinak, vasalásának, elektromos és gázhálózatának tervéhez.
Gondolom, nem a tűzoltóknak kell. Biztos rosszindulatú vagyok, de egyszerűen nem nézem ki Bajnaiból, hogy ilyen irányban lenne ennyire előrelátó...
Nem elég, hogy a régészeti lelőhelyek fent vannak a neten, most némi befektetéssel egy jobban öltözött tolvaj komplett tervekhez férhet hozzá. Kénye-kedve szerint válogathat a kilesett újgazdag család háza, a Piri Fodrászat és a Takarékfiók között. Hosszú sorokra számítok a VÁTI előtt...
Bár Magyarországon nincs terrorizmus, én azt mondom, sose lehet tudni. Bármikor eszébe juthat egy őrültnek (mert azok vannak bőven), hogy milyen jó poén lenne belepiszkálni az új pláza szellőzőrendszerébe. Garantált híradószereplés, istenségérzés, szuper! Vagy ott az a köcsög főnök, aki kirúgott, mert nem bírta elviselni, hogy okosabb vagyok nála. Hogy is kanyarognak a csövek a kis buzinak az irodájában?
Szóval szerintem jobb félni, mint megijedni. Az a biztos, ha nem nézhet bele boldog-boldogtalan a kiviteli tervekbe.
Azt se felejtsük el, hogy a terv az építész szellemi terméke, és mint ilyen, szerzői jogvédelem alatt áll. Na, ezt a kormányrendelet egyetlen mondattal felülírta: "A dokumentációknak a Dokumentációs Központ általi megőrzése és hasznosítása a kezelt anyagokkal kapcsolatos szerzői jogokat nem érinti."
Egész pontosan tojik rá magasról. A hivatal begyűjti és kiadja másnak a kiviteli terveket, ez az illegális sokszorosítás iskolapéldája. Nem számít. Bezzeg a rohadt cédéken tudnak rugózni...
Egy tervező a terveiből él. Vegyünk egy egyszerű példát. Megrendelő üzletközpontot akar építeni 500 millió forintból. Tervezővel elkészítteti az elvi engedélyezési tervet, az építési engedélyezési tervet, aztán mivel kedve és anyagi biztonsága töretlen, a kedvező elbírálás után rögtön neki is állna építkezni. Igen ám, de ahhoz kell még a kiviteli terv is! Megrendelő megkérdezi Tervezőt: "Mennyi?" Tervező így felel: "A kamarai ajánlott díjszabás szerint a bekerülési költség 3-3,5%-a, tehát 500 milliónál az egész pontosan 15 millió magyar forint." Megrendelő ekkor hangosan felnevet, majd otthagyja a meghökkent Tervezőt, és besétál a VÁTI Dokumentációs Központjába. "Mennyi?" kérdezi, majd a néhány tízezrest és az oldalankénti 20 forintos fénymásolási díjat kifizetve hóna alá csapja Tervező kormányrendelet szerint már kötelezően beadott munkáját, majd fütyürészve elsétál.
Nem véletlen, hogy a Magyar Építész Kamara folyamatosan tiltakozik a kormányrendelet ellen, kérik a visszavonását. Amennyiben ez nem történik meg, a MÉK az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az sem véletlen, hogy a néhány magánszemély által jó érzékkel március 15-én keltezett Petíciót mintegy 10 nap alatt több, mint 2200-an írták alá.
Véletlenek nincsenek.