Elfogadta a kormány az átdolgozott verzióját a Munka Törvénykönyvének, ami azt jelenti, hogy drasztikus változások nem várhatóak a tervezetben.

Először idézném a PR-részleget, Czomba és Giro-Szász duó előadásában:
"Az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Egy új kódex megalkotására többek között azért van szükség, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3.700.000 és 4 millió közötti szintről."
 
Ezek szerint az államtitkár úgy gondolja, hogy a Munka Törvénykönyve az akadálya az 1 millió új munkahelynek. Csodálatos felütés.

A HVG készített egy interjút Kiss Györggyel, az új Munka törvénykönyvét kidolgozó szakértői csoport tagjával.
Kiss Györgyöt más munkajogászokkal együtt még a Gyurcsány-kormány idején kérték fel egy új munkatörvénykönyv kidolgozására, ám a 2007-ban nyilvánosságra hozott koncepció ellen fölzúdultak a szakszervezetek, mivel a tervezet nagyban szűkítené a munkavállalók jogait. A zúgolódás most is megvan, csakhogy most ott a kétharmad és a nem ortodox gazdaságpolitika.

3x is végig kellett olvasnom, mert szentól meg volt győződve, hogy csak poénkodik Kiss úr. Sajnos úgy néz, hogy szó sincs viccről.

Fotó: Stiller Ákos

"Magyarországon az állam belement abba a csapdába, hogy egyre több dolgot szabályozott, ezért az új Munka törvénykönyve nagyobb teret enged a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodásnak. Például a jelenleg hatályos törvény többek között azért nem jó, mert megszabja, mekkora legyen a pótlék bizonyos tevékenységekre. Egy kisvállalkozásnak is? Egy nem húzóágazatnak is? Lehet, hogy emiatt fog tönkremenni. Ebben a felek meg szoktak állapodni.
Nagyon fontos a kollektív szerződés új szabályozása is a tervezetben, ugyanis az eddigi törvénnyel szemben nem csak a munkavállaló számára kedvező irányba lehet eltérni az  általános szabályoktól, mert akkor egyetlen munkáltató sem lesz, aki kollektív szerződést fog kötni. A tervezet megszabja, hogy egyes esetekben csak kedvező irányba lehet eltérni, egyes esetekben viszont kedvezőtlen irányba is. A nagyobb megállapodási szabadság beindítja a valamit valamiért játékot, és ennek nyomán elképzelhető, hogy kialakul majd valamiféle erőegyensúly a munkavállalók és a munkáltatók között. Vagy nem – teszem hozzá halkan."

Kiss úr szerintem keni-vágja a munkáltató és a munkavállaló között megállapodásokat, ezért is gondolja, hogy ennek nagyobb teret kell adni. Mert az csak úgy van, hogy a felek teljesen partneri alapon korrekt megállapodásokat kötnek. A pótlékot sem kell a Mt-ben szabályozni, MAGÁTÓL meg fogja adni a dolgozónak a cég, hiszen alig van munkanélküli, biztos nem találna másik dolgozót.

Kiss úr, elmondom, hogy fog kinézni egy ilyen "megállapodás":
-Felvesszük állandó éjszakásnak állandó vasárnaposnak minimálbérért, itt írja alá.
-És az éjszakás pótlék? És a vasárnapi pótlék? Mennyi lesz?
-Vagy aláírja, vagy küldje be a folyosóról a következőt....
 
Szakszervezeti tagok:

"Az új változat már ezt sem teszi, visszakerült ugyanis a szakszervezeti képviselő védelme. Megjegyzem, egyetlen nemzetközi egyezmény nem mondja azt, hogy ilyen módon kellene védelmet biztosítani nekik. Nekem nem fáj, hogy visszakerült, de igazából nem tetszik ez a szabály, és meggyőződésem, hogy senkinek nem használ."

Itt megint ketté kellene választani a dolgokat: az állami vállalatok dugig vannak szakszervezetekkel, szakszervezetisekkel, akik felveszik a fizetést, de a vállalat számára érdemi munkát nem végeznek (pl. Gaskó), viszont egy ember kirúgása miatt is képesek országos sztrájkot szervezni.
Másrészt ott vannak a magánszférában bukdácsoló harmatgyenge szakszervezetek, minimális érdekérvényesítő képességgel, ahol a ha munkáltató nem is nagyon titkolja, ha "ugrálnak" -> repülnek. Lásd a többször kirúgott szakszervezetis a Suzukinál.

Fegyelmi büntetés:

"Jelenleg is sok esetben megvonják a munkavállalók bérét bújtatottan, pedig a törvény nem engedi meg. Akkor ne legyünk álszentek, és határozzuk meg, meddig mehet el a munkáltató. Ha anyagi hátránnyal járó jogkövetkezményt szab ki a munkáltató, az a legújabb tervezetünk szerint nem lehet több a munkavállaló egyhavi alapbérénél. Az első változatban ez hathavi alapbér volt. Másrészt vannak olyan apró kötelezettségszegések, amelyek nem vezethetnek a munkaviszony megszüntetéséhez, viszont a munkáltatóknak mégiscsak lehetővé kell tenni, hogy szankcionálják ezeket valahogyan. (...) 
Ne abból induljunk ki, hogy a munkavállaló mindent megengedne a munkáltatónak, csak hogy munkát kapjon. Induljunk ki abból, hogy a munkavállalónak vannak ambíciói, és elmegy egy szervezetbe, ahol be kell tartania bizonyos szabályokat, különben szankciókkal szembesül. Olyan munkatörvénykönyvet én még nem láttam, amely bebetonozná és mindentől megvédené a munkavállalót."

Azt, hogy miit és hogyan büntethet a munkáltató, nem kell beleírni a Mt-be:

"Erre van lehetőség, de nem kell külön leírni a törvényben. Ez nem egy rovargyűjtemény. Ha figyelembe veszem, amit ön mond, akkor figyelembe kell vennem azt a másik ezer hasonló javaslatot is, amire azt mondják, hogy bele kell írni. Ott van a szakszervezeti képviselet, ott van a polgári perrendtartás, lehet jogorvoslatért fordulni."

Legalább kiderül, hogy milyen filozófia vezérelte őket az új Munka Törvénykönyvének készítésekor:

"- Ez nem azt jelenti, hogy túl nagy teret engedtek a munkáltatóknak a tervezetben?
- Nem. Mindig volt és lesz kényszerhelyzet. Olyan jogszabályt nem lehet hozni, amely a jogi alá-fölérendeltséget megszünteti.
- Ha már eleve alá-fölérendelt helyzet van közöttük, nem kellene talán mégis olyan munkatörvénykönyvet alkotni, amely nem fokozza ezt? És például megvédi a munkavállalókat a legszélsőségesebb esetekkel szemben?
- Tudomásul kell venni, hogy aki nem önfoglalkoztató, az ilyen helyzetben van. Gondolja, hogy úgy él a világ, ahogyan azt a jogszabályokban leírták? Ez a törvény felállítja azokat a szigorú korlátokat, amiken túl nem mehet a munkáltató. Mégis lesz, aki túlmegy. Azonban, ha abból indulunk ki, hogy minden munkáltató így fog tenni, akkor inkább felejtsük el az egész jogszabályt. Ez a tervezet azt feltételezi, hogy van két fél, akik nagyjából tudják, mit akarnak. Ezen túl nem hinném, hogy bele kellene avatkoznunk a döntéseikbe, és például részletesen leírni, mit tiltunk."

Számok, adatok, hatástanulmányok:

"Ez legfeljebb segítheti az élénkülést, azt nem merném állítani, hogy ettől hirtelen munkahelyek fognak létrejönni. (...)
Nem tudom, mekkora megtakarítást eredményez."

 
Kiss György
docens
PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék

ISKOLÁK
egyetem 1977

LEGFONTOSABB MUNKAHELY
PTE, tud. ösztöndíjas gyakornok 1977-1979
egyetemi tanársegéd 1979-1981
egyetemi adjunktus 1981-1987
egyetemi docens 1987-1998
egyetemi tanár 1998

Tyűha, Kiss úr, látom rendesen végigszopta az éveket a magánszférában, biztos voltak nagy vitái a munkáltatójával a túlórákról, az éjszakai pótlékokról, a vasárnapi munkavégzésről, a ki nem adott szabadságokról, a munkanap előtt közvetlenül megváltoztatott beosztásról ...

A legjobb kezekbe került az új Munka Törvénykönyv kidolgozása, hiszen ki tudhatna többet Önnél arról, hogy milyen is egy munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás ...