Ma szavaz a Parlament a családtámogatási törvény módosításáról.
Ez alapján a családi pótlékot két részre választják, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. A nevelési ellátás jár a nem tanköteles gyermek után, illetve saját jogán jogosult erre a juttatásra az a 18. életévét betöltött tartósan beteg, fogyatékos gyermek, aki már iskolába nem jár.
Az iskoláztatási támogatás azon tanköteles gyermekek után jár, akik elérték azt a kort, hogy kikerülnek a nevelési ellátásból; s akik húsz éves korig közoktatási intézményben tanulnak tovább. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ez a korhatár 23 év lenne.
Az ötvenedik óra igazolatlan hiányzás után a családtól elveszik az iskoláztatási támogatást és védelembe veszik a gyermeket. Ez azt jelenti, hogy "a család kap egy segítséget - egyebek közt a gyermekjóléti szolgálattól - egy másik életforma kialakítására."
A javaslat előterjesztő, Soltész Miklós szerint három módosító javaslatot fognak támogatni, ezek közül az egyik:
Az iskoláztatási támogatást nem lehetne természetben kifizetni. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésekor ez az összeg egy, a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára kerülne. A kormány felhatalmazást kapna a javaslat szerint, hogy a családtámogatási összeg felhasználását rendeletben szabályozza. Ebben határoznák meg hogyan kapják meg ezt az összeget az önkormányzatok, s azt utána célzott támogatásként milyen formában biztosítsák a gyermekek iskoláztatása érdekében.
Azért kérték a változtatást a képviselők, mert egyre gyakoribb, hogy a másodlagos piacon megjelennek ezek a természetbeni juttatások, és eladják azokat.
Igen, szégyen és gyalázat, hogy meg kell hozni egy ilyen törvénymódosítást.
Ugyanis minden gyereknek kötelessége iskolába járni, erről van is egy törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.). Csak éppen vannak olyan szülők, akik tojnak rá. Amúgy meg minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, ehhez pedig a tanulni, tanulni és még többet kell tanulni, ez szerintem mindenkinek világos és érthető.
Vagyis az a szülő (?), akit nem érdekel, hogy iskolaidőben otthon heverészik a kölök, az nem akarja a legjobbat a gyerekének, és emellett még meg is szegi a törvényt.
Nos, az ilyen szülőkkel mit lehet kezdeni? Hogy kényszerítsük rá, hogy járassa rendesen a gyereket az iskolába?
Volt ilyenre példa, nem is egy ...
Sajókaza, 2009. szeptember:
"Két gyerekkel van probléma, a 13 éves Annával és a 10 éves Adriánnal. Olykor bemennek ugyan az iskolába, de meglehetősen ritkán: a 2007/2008-as tanévben a lánynak 499, a fiúnak 324 óra igazolatlan hiányzása volt. Bár három év korkülönbség van köztük, mindketten másodikosok."
"Az első döbbenetet, egy 15 éves fiú váltotta ki belőlem. Dél körül járt az idő, ezért megkérdeztem, miért nincs iskolában. Közönyösen azt válaszolta, nem érdekli, két éve nem jár iskolába, neki elég volt az általános iskola első három osztályának az elvégzése. Napjai fagyűjtéssel és az udvar seprésével telnek. Az édesanyját kerestük, megkérdeztük volna, miért engedi, hogy a gyereke nem jár iskolába. A fiú nem szólt semmit, de a körülöttünk állók finoman jelezték, hogy az édesanyja prostituált, most „dolgozik”, nem tudunk vele beszélni. Ezalatt a gyerek gyorsan eltűnt.
Egy középkorú férfi azt mondta: „nagyon sokan vannak itt olyan gyerekek, akik nem járnak iskolába, mert nincs kedvük. Amikor elérik a 14-15 éves kort, már a megélhetést keresik, elmennek vasazni, fát gyűjteni. Csupán az érdekli őket, miből tudnak pénzt csinálni. Higgye el, nem az iskola teszi az embert, az egyenlő a nullával."
(További esetek, történetek az oktatási ombudsman honlapján.)
Ha ezeknek a szülőknek ösztönzőerő, ha a családi pótlék egy részét nem hozza ki nekik a postás, akkor hajrá, vágjunk bele, nézzük meg, hogyan működik. Ha nem hatékony, akkor keressünk egy másik, jobb módszert.
Az MSZP is kifejtette, hogy mi az álláspontja a kérdésről. A progresszió pártjának az égvilágon semmiféle elképzelése sincs, csak azt mondja, hogy ezt így ne. (Így is el lehet politizálgatni 2014-ig ...)
Török Zsolti (MSZP esélyegyenlőségért felelős ügyvivője!) vállalta be a hálátlan szerepet:
"Ahhoz, hogy a gazdagabb családok gyermekei több pénzt kaphassanak, a szegényektől vesznek el."
Nem vesznek el semmit, csak nem a felelőtlen szülő kezébe nyomják az ezreseket.
"A nevelési támogatás bevezetése nem ösztönzi arra a családokat, hogy gyermekeik iskolába járjanak, egyszerűen csak megbünteti őket azzal, hogy kivesz a zsebükből egy bizonyos összeget és elkülönített számlán kezeli a pénzt. Ezért azt kérjük a képviselőktől, hogy hétfőn ne szavazzák meg azt. Inkább olyan módszerek kellenének, amelyek azt szolgálják, hogy a gyermekek valóban eljussanak az iskolába."
Ha ez nem ösztönöz, akkor mi? Milyen módszerek? Saját ötlet? Semmi?
"A 2 millió 50 ezer gyerekből, akik után családi pótlékot fizetnek évente megközelítőleg 1500 és 1800 közötti a notórius iskolakerülő. A Fidesz viszont miattuk kétmillió családot büntet azzal, hogy a nevelési támogatás szabályait megváltoztatva a nehéz helyzetűektől vesz el és inkább a jómódúaknak próbál kedvezni."
A 2 millió család továbbra is megkapja rendesen a családi pótlékot, észre sem vesznek semmilyen változást.
Nem hinném, hogy az országban csak 1500 lógós gyerek lenne, de sajnos ez úgy működik, ha egy áruházban 1000 vásárlóból 1 lop, akkor bizony odaállítanak egy biztonsági őrt a kapuba, meg bekamerázzák a boltot. A többség mindig a kisebbség miatt szív, Zsolti.
A végén Török úr bedobja az ászt:
"Megértem, hogy kell a pénz Orbán Viktor és minisztertársai családjának, megértem, hogy kell Domokos László lakhatási támogatásához még pár millió forint, de azt nem, hogy miért kell pont a nehéz helyzetben lévő családokat büntetni."
A hétvége legerősebb demagóg böffentése, a lógós gyerektől így lehet eljutni Domokos lakhatási támogatásáig. Ez a roppant erős logikai levezetés szerintem még Török úr szellemi kapacitását is megviselhette, ebben Nyakó úr a mester.
Ebből a rövid "szakmai" ellenzéki fellépésből remekül látható: az MSZP semmit sem tanult, semmit sem változott.
