Újabb torrentrazzia volt, 2 szervert foglalt le a rendőrség a ProArt feljelentése nyomán. A ProArt többek között Ákos új albumára hivatkozott, aminek torrentfájlja elérhető volt a szerveren. A magyar torrentszervereken a magyar zene és/vagy Ákos tiltólistára került. Tegyük hozzá, a valóban mocskos pénzlenyúlós sms-warezzel meg a fizetős ftp-ékkel megint nem foglalkoztak, lehet találgatni, hogy vajon miért nem ...
A ProArt szerzőijog-védő szervezet igazgató, Horváth Péter elmondta, hogy "a múlt héten valóban feljelentést tettünk három hazai Bittorrent-oldal ellen. A szövetség folyamatosan figyeli a magyar letöltőoldalakat, és jelzi ezek üzemeltetőinek a jogsértéseket. A múlt héten perbe fogott oldalakon hosszú ideje tapasztalják ezeket. Bár a feljelentésben Ákos múlt héten megjelent A katona imája című albumát hozták fel példaként, ez csupán egy volt az oldalakon elérhető számtalan jogsértő tartalom közül."
Vajon mit értek el ezzel?
A NAGY BÜDÖS SEMMIT!
Ákos új albuma teljes sávszélességgel tölthető a regisztráció nélküli külföldi torrent oldalakról (isohunt, piratebay), és most már olyan is letölti, aki amúgy nem is akarta ... ugye, mindig az a legédesebb, ami "tiltott".
De nézzük, mit nyilatkozott erről Ákos az origo-nak:
"Négy év munkája van A katona imája című új albumban, sok érzelmi és anyagi ráfordítás: vonóskari felvételek, nagy stúdió, rengeteg munka, aki akarja, csaknem kétórányi werkfilmben ellenőrizheti le a videómegosztókon vagy a CD-hez adott ajándék DVD-n. Ha a saját munkát nem számolom, a konkrét anyagi ráfordítás valahol hatezer példánynál térülne meg."
A CD ára 4000 ft, 6000 eladott darabnál ez 24 millió forint. Ákos nagyon okosan saját kiadónál jelenteti meg, ugyanis:
A síró zenészektől kérdezem, hogy arról a vásárlók tehetnek, hogy az eladott CD árának csak 15%-a lesz a zenészé (royalty)?
A CD-t ingyen kellene adni, promóciós célból, és ha tetszik a zene, akkor elmész az élő koncertre, és kifizeted a belépő árát, ami valóban a zenekaré, nem nyúlja le a stúdió és a kiskereskedelem.
Talán a hazai szinten rekordnak számító gázsikból összejön a következő albumra való pénz.
"A legális zeneboltokból elenyésző, szinte mikroszkopikus a bevétel, mert esélyük sincs versenyezni a torrentezéssel. Ha ötszáz forint lenne egy album, a letöltő akkor se venné meg, mert az pont ötszázzal drágább, mint a torrent."
Ákos új albuma mp3-ban a songo.hu-n lesz megvásárolható. Még a saját oldalán sem lehet mp3-ban megvenni az albumot, csak CD-n. A songo.hu-n egy mp3 album ára 2400 forint, vagyis csak annyival olcsóbb, amennyivel a CD-s árból lejön a fizikai terjesztés költsége. Ráadásul szar DRM-es mp3 formában lehet letölteni, és egy dal vagy egy album árán legalább öt szervezet osztozkodik: a kiadó (övé a legnagyobb rész), az Artisjus (a szerzők jogvédője), az EJI (az előadók jogvédője), az állam (ÁFA), a digitális zeneáruház üzemeltetője és a fizetési megoldás szállító (SMS, bankkártya esetén).
2007-ben a quart.hu szerette volna az új Arcade Fire lemezt megvenni mp3-ban, legálisan. Nos, nem sikerült nekik.
Egyáltalán, miért vegyem meg fizikailag a CD-t, mikor nincs is CD-lejátszóm? Ha meg is venném, akkor is mp3-at csinálnék belőle, és menne fel az összes lejátszómra.
Ja, hogy a kiadóknak nem nagyon tetszik az mp3 formátum, mert abból ők nem kapnak ANNYI pénzt, mint a CD-kből? Már elnézést, de ki nem szarja le?
Nézzük csak, milyen a kiadói logika:
"... a kiadók úgy számolnak, hogy megterveznek egy bizonyos eladást és arra vetítik az összköltségeket. Érdemes észrevenni azt a tényt, hogy ma Magyarországon egy dalból 500 letöltés kimagasló eredménynek számít. Ha a dal elkészítésére és marketingjére a kiadó 500 ezer forintot költött (ami a legritkább esetben elegendő, különösen egy új, ismeretlen produkció esetében), akkor a letöltéseket még mindig 1000 forint stúdió- és marketingköltség terheli! Ez tehát még mindig messze nem teszi nyereségessé a dalt, az összeredmény szempontjából ma még nagy szükség van a fizikai formában kapható hanghordozók eladására, vagy a jövőben a legális letöltések számottevő növekedésére."
Nézzük tovább, mit mond Ákos:
"Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyes szájtokon valóban leállították a magyar zenék megosztását. Más szájtokon meg engem kiáltottak ki első számú közellenségnek, arra a népmesei egyszerűségű kitalációra hivatkozva, hogy én feljelentettem, elkoboztam a torrentoldalakat. Úgy tűnik, nem sok embert érdekel, hogy ez kamu, és hogy sem szándékom, sem hatalmam nincs ilyesmire - viszont újra lehet böködni az Ákos-alakú vudubabát. Ezeken a fájlmegosztókon dollármilliókért készült filmek Blu-ray-kiadásait tölthetik le az emberek ingyen. Éppen az én 3990 forintos CD-m miatt tiltottak le szervereket? Ez komoly? Aki ezt beveszi, az azt is elhiszi, hogy Gyurcsány Ferenc gyerekeket talál az utcán. Ami ezután következett, az a hazai torrentezésben egy egészen új, figyelemreméltó elem. Egy magyar produkcióval szemben szervezetten, direkt károkozási szándékkal lépett fel a torrentezők egy csoportja (akik a lefoglalásokat követően szándékosan kezdték terjeszteni Ákos új albumát - a szerk.): ezt egyértelműen megfogalmazták. Az csak ráadás, hogy hamis vád alapján tették-teszik mindezt. Ezzel sajnos vége az "ártatlan fájlmegoszás" imidzsének."
A dollármilliókért készült filmek már durván megtermelték a profitot az amerikai mozik pénztárainál, a világ többi mozijának pénztárainál, ezután jöttek a DVD-eladások ... 5999 ft-os blu-ray lemez már valóban a lehúzás tipikus esete. Talán nem sírom el magam, ha a "szegény" filmstúdiókra gondolok.
Az ártatlan fáljmegosztásról pedig csak annyit, hogy Magyarországon a letöltés magáncélra legális. Ennyi, baszod. Még a kibaszott Mahasz is kiírja az oldalára. Majd ha mást mond a törvény, akkor pampogj.
"Ódivatú srác vagyok, CD-n hallgatok zenét, ha mp3-at töltöttem le, akkor is CD-re írtam ki. A minden képzeletet meghaladó fájlmegosztás miatt néha már az sem tud lemezt venni, aki szeretne, mert egyszerűen nincsen hol."
Ahogy fent írtam, ha legálisan, könnyen, otthonról szeretnék legálisan, nem DRM-es mp3-at venni, az is kurvára nehéz. Sajnos pont a ProArt / Mahasz / Artisjus + a kiadók miatt nem vehetünk az Itunes-ról 99 centért zenét.
"Minek töltenéd le azt, ami már megvan? Aki ma letölt, az nem vásárol. Nem olyan bonyolult ez.Ha nem lehetne ingyen letölteni azt, ami az alkotóknak pénzbe kerül, az elég sok mindent megoldana, igen."
Rosszul tudod. Akik többet töltenek le, azok többet is vásárolnak. Mondjuk ha nem lenne 4000 forint egy album, lehet, többen vennék meg.
Nemrég jelent meg egy érdekes cikk, melyet Ákos biztos nem olvasott. A norvégok csináltak egy felmérést az 1999-2009 közötti 10 évről. (A skandináv országokban a legmagasabb az internetezők aránya.)
Érdekes eredményre jutottak: A zenészek kétszer annyit kerestek 2009-ben, mint 1999-ben.
"a fő bevételi források közül a lemezeladásoknál a legkisebb a zenészek részesedése. A zeneipar átalakult, a cédék (illetve a letöltött mp3-ak) sokak számára már a koncertek reklámjaként működnek, és a zenészekhez végül összbevételben több pénz jut el, a norvég felmérés szerint 114 százalékkal. A jelenségben persze szerepet játszik az is, hogy az elmúlt évtizedben a koncertek jegyárai jobban emelkedtek, mint a cédéké, illetve a nyári fesztiválszezon is sokkal sűrűbb, mint tíz éve volt, így a zenekaroknak több a fellépési lehetőségük."
Persze Ákos arról sem beszél, hogy ha bárki vesz mondjuk egy pendrivot, akkor abból pénz kerül az Artisjus-hoz.
Az Artisjus erre azt írta: "Azok valóban „vakon” működő átalánydíjak, amit nem a konkrétan felhasznált művek ellenértékeként kell megfizetni, hanem az általános szabad magánmásolási lehetőség érdekében. Ha a magánmásolások jelentősen visszaszorulnak majd (például azért, mert mindenki jogszerű online forrásokra szokik át), az üres hordozói díjnak is vissza kell majd szorulnia."
Szóval megfizetjük mindannyian a szabad magánmásolás lehetőségét? Akkor mi is a probléma oka, Ákos?
Nézzük csak a 2009-as számokat:
"A 2009. évben az Artisjus által beszedett jogdíjak teljes, mérleg szerinti összege 13 159 469 ezer Ft volt. Ezen belül a bel- és külföldi zenei szerzőket, szövegírókat, jogutódokat és zeneműkiadókat megillető zenei jogdíjak mértéke 9 666 017 ezer forint."
Döbbenet, de senkit nem érdekel, hogy egy egész ország vásárol nagy tételben írható CD/DVD/memórikártyát Szlovákiában, a termék valódi árának többszörösét kitevő Artisjus-adó miatt. Mennyi munkahely hiányzik emiatt az országban? Mennyi adóbevételtől esik el a magyar állam emiatt? Nem? Senkit nem érdekel?
75 forint a jogdíj minden egyes üres DVD után, miközben a termék ára olyan 50-60 forint körül mozog, mivel ennyiért lehet rendelni Szlovákiából, abban az 50-60 forintban már benne van a szlovák jogdíj és a profit is! (Ez olyan, mintha a 3 milliós autóra 5 milliós forintos regisztrációs adót kellene fizetni.)
De ez csak egy kisebb szelet az Artisjus nagy tortájában:
A bel és külföldi zenészeket megillető 9,6 milliárd 40-60% arányban oszlik fel a haza és a külföldi zenészek között. Ez azt jelenti, hogy a hazai zenészek között minden évben szétosztanak 3840 millió forintot.
És hogy osztják fel, mi alapján? Az eladott műsoros albumok száma és a rádióban / TV-ben lejátszott darabszámok után. (Ugye értjük, miért akarják kicsinálni a Petőfi Rádiót? Aki idáig nagy szelet tortát kapott, miért törődjön bele, hogy mostantól kisebb szeletet kap, csak mert a Petőfin nem az ő számaikat játszák? A Sláger Rádió is azért volt, hogy a múltból élő zenészek kapjanak még lóvét az Artisjustól.)
A rádióban alig játszott, kevés eladott albummal rendelkező, de az egész évet végigkoncertező Fish! vagy a Subscribe lófasz jogdíjat kap Ákoshoz, a Tankcsapdához, Szinetár Dórához, Presszer Gáborhoz vagy Mága Zolihoz képest. Meg lehet nézni a Mahasz TOP-listát.
És ki döntötte el, hogy ez így legyen?
"Az Artisjus egyesület, tehát a közgyűlése (minden tag, most körülbelül 1500-an vannak) választ egy 33 tagú választmányt. Ebből a 33 tagból kerül megválasztásra a 10 tagú vezetőség." Nos, ők döntenek, hogy milyen szempontok alapján osszák fel a pénzt.
Nevesítve: Az Egyesület elnöke: Bródy János. Az Egyesület Vezetőségének tagjai: Bolyki Balázs (Megasztár5), Bródy János, Hollós Máté, Malek Miklós, Madarász Iván, Spiró György, Sugár Miklós, Tihanyi László, Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.,Wolf Péter.
A 3,84 milliárd felosztása nem nyilvános adat, így nem tudható, hogy ki mennyi jogdíjat kap. Pedig ugye ez fedezi a magáncélú másolás (és letöltés) okozta veszteséget is.
Szóval Ákos, ha igazán tökös gyerek vagy, akkor áruld el, hogy mennyi jogdíjat kaptál az Artisjustól, és ha ez az összeg nem fedezi a torrentezésből fakadó veszteségedet, ünnepélyes megígérem, hogy keresek egy CD-boltot, és megveszem az új albumodat!
ui:
Ákos szponzorai.
