Két ország, három ember és három eset. Krenz, Zentai és Biszku. Érdemes összehasonlítani.

Egon Krenz (született 1937, Kolberg), a néhai NDK utolsó kommunista államfője volt 1989. október 18. és 1989. december 3. között. Másfél hónapig. Ez idő alatt a kommunista párt elnöke is volt, mind a két pozíciót Eric Honeckertől örökölte. Ő rendelte el a berlini fal lebontását. 1992-ben vádat emeltek ellene a belnémet határon érvényben lévő tűzparancs miatt. Krenz a menekülők lelövését alkotmányosnak és a népjognak megfelelőnek nevezte. A pere 5 évig húzódott, végül a bíróság négy lelőtt menekülő ügyében találta felelősnek és ezért 6 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Mivel a per ideje alatt fogságban volt, így mindössze 18 nappal az ítélethirdetés után szabadult. 1999-ben a szövetségi bíróság kezdeményezte az 1997-es ítélet felülvizsgálatát. Újból perbe fogták és 2000-ben ismét 6 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Krenz fellebbezett, de elutasították. Ezután  a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordult panasszal az ítélet ellen. Az alkotmánybíróság azonban úgy döntött, nem foglalkoznak érdemben a beadvánnyal, így Krenz 2000-ben bevonult a hakenfeldei börtönbe. 2003-ban feltételesen szabadlábra került. 

Az egyik olvasónk egy fantasztikus meghívót továbbított nekünk, most meg is osztom veletek:

Az Index fotóját máris jelölném az Év sajtófotója címre:


Gyurcsány Ferenccel és a háttérben figyelő Nagy Imrével a jogállamért!

A Charta újra akcióban lépett, mert most már tényleg itt a diktatúra, nem lopakodik, ott ül a miniszterelnöki székben!

A Fidesznek azonban sikerült tovább erősödnie az önkormányzati választások után, most 68%-on állnak, az MSZP 14%-on, a Jobbik 10%-on, az LMP pedig 5%-on.

Gyurcsány Ferenc mezei képviselő biztos nagyon örül, hogy sikerült összeszednie pár ezer embert Budapesten, ahol, tegyük hozzá, az országos átlagnál kétszer erősebb az MSZP.

A legjobb kamu bizonyító erejű felvétel, amit valaha is láttam. 
Pár pihent elme kitalálta, megszervezte, leforgatta, megvágta és feltöltötte ... és nem, nem így adta le a HírTV, csak össze van vágva.

Draskovics mester büszke lehetne a készítőkre, ahogy hasra vágják magukat a "terroristák", mikor a focilabdák kigurulnak az autóból ... meg a végén maga Budaházy az autóban. Epic!

A boltok egy hónapja tele voltak a kétnapos megemlékezési verseny kellékeivel: ízléses tobozkoszorúkkal és olcsóbb, bilikék klónjaikkal; vágott, cserepes, és PET-palackokból készült krizantémokkal; szolid, filléres mécsesekkel, és mindenféle bibliai figurával telikovácsolt, 2-3 kilós változataikkal. A tévék, újságok a temetői nyitvatartásokat, rendőrségi figyelmeztetéseket, közlekedési információkat terjesztették.

Személy szerint én hányok az egésztől, sosem akkor, hanem pár nappal előtte vagy utána megyek, mert semennyi kedvem sincs az arcom fájdalmasságának mértékét, és egyúttal a kivitt virágaim nagyságát (kicsinységét) vizslató körömcipős vagy éppen köténykés tekintetekhez, se a faluhíradó jellegű "beszélgetésekhez". Nem dátum és elvárás alapján, és pláne nem bukszanyitással arányosan szeretek emlékezni azokra, akik fontosak nekem. Hogy mennnyire mesterkélt ma már a Mindenszentek és Halottak Napja (is), arra kitűnő példa az, ami Nyíregyházán történt.

A volt alkotmánybíró és volt köztársasági elnök kénytelen volt felugrani pénteken a Sándor-palotába, hogy az utódjának elmagyarázza, mi a fene folyik a Fidesz és az Alkotmánybíróság között.

Ezzel párhuzamosan meghallgatta főnökének, Orbán Viktornak a szavait is, aki 3 nap után végre megszólalt az ügy kapcsán, és teljes mellszélességgel kiállt az AB jogkörének megcsonkítása mellett.

"Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk" - jött meg OV hangja Brüsszelből. 

A Human Rights First amerikai emberijogi szervezet 2010-es díját megosztva kapta meg Mohácsi Viktória magyar romajogi aktivista, volt liberális európai parlamenti képviselő és Julius Kaggwa ugandai melegjogi aktivista.

A Human Rights indoklás szerint "Julius és Viktória bátor vezetők a diszkrimináció és a gyűlöletbűncselekmények elleni harcban saját társadalmukban, amelyben gyakran társadalmilag elfogadható köntösbe bujtatják az előítéleteket, amelyek valójában széleskörű diszkriminációt, kirekesztést, sőt fizikai erőszakot táplálnak. Az őket ért halálos fenyegetések ellenére, személyes egzisztenciájukat is kockáztatva állhatatos harcot folytatnak az esélyegyenlőségért és az egyenlő elbánásért, elszántságukból és példájukból mások is erőt meríthetnek."

Julius Kaggwa Ugandában és más Afrikai országokban harcol a melegek és más szexuális kisebbségek jogaiért (kemény egy küzdelem lehet, nem lennék egy ugandai transzi), Mohácsi pedig ugye a náczi magyarok és a náczi Európa ellen folytatja évek óta a harcát a romák érdekében.

Mohácsi New Yorkban vette át a díjat a múlt héten, ennek kapcsán adott interjút a Foreign Policy-nek. Az interjú egy gyöngyszem, Mohácsi kőkemény formában tért vissza a 2009 júliusi "eltűnése" után.
 
Már maga az interjú felvezetése is csodálatosan indul:
"Mohácsi Magyarországot képviselte az Európai Parlamentben 2004-2009 között, amikor elveszítette a székét a Jobbik eredménye miatt."

Mindig annak az ügynek a környékén tűnik fel, ami épp a legtöbbet szerepel a hírekben. Ez most épp a vörösiszap-katasztrófa, ezért Magyar György jelenleg Kolontáron szorgoskodik. Elvállalta az áldozatok egy részének jogi képviseletét a MAL Zrt.-vel szemben, no persze nem felháborodásában vagy sajnálatában, nem is csak presztízsből, hogy meglegyen az önmaga számára vállalt havi kötelező tévébenszereplési óraszám, hanem egész konkrét forintokért.

Amennyiben ezt így keresztülviszik, igen nehéz lesz megmagyarázni, hogy ez miért is "jó" a Zembereknek, a "forradalomnak", az országnak.

Lázár János önálló képviselői indítványa. Először úgy gondoltam, nem kell a teljes szöveget idézni, de annyire 100%-ban vastagbőr-fideszes ez a 2 oldalas törvényjavaslat, hogy azt javaslom, olvassuk végig.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989 . évi XXXII . törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1 . § (1) Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik :
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;
e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;
f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;
g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése ;
h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az
Alkotmány 28/C . § (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg."

Indokolás

Az Alkotmánybíróság nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően széleskörű hatáskört gyakorolva vizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. A rendszerváltást követően eltelt években, a jogállam első időszakában nagy szükség volt az Alkotmánybíróság jogfejlesztő alkotmányos szerepére. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. A Javaslat ezért — az Alkotmány módosításával összhangban — az Alkotmánybíróság hatásköréből kiveszi az Alkotmány által tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó törvények felülvizsgálatát.

Rendelkezik a Javaslat továbbá arról, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az új hatásköri szabályt, ebből következőleg az Alkotmánybíróságnak meg kell szüntetnie azon ügyekben az eljárást, amelyekben megszűnt a hatásköre."

Nos, ez tiszta beszéd, teljesen egyértelmű és teljes mértékben elképesztő. Még a mindig oly mértéktartó Török Gábor is elképedt, ahogy Gazda Albert is.

Újabb torrentrazzia volt, 2 szervert foglalt le a rendőrség a ProArt feljelentése nyomán. A ProArt többek között Ákos új albumára hivatkozott, aminek torrentfájlja elérhető volt a szerveren. A magyar torrentszervereken a magyar zene és/vagy Ákos tiltólistára került. Tegyük hozzá, a valóban mocskos pénzlenyúlós sms-warezzel meg a fizetős ftp-ékkel megint nem foglalkoztak, lehet találgatni, hogy vajon miért nem ...

A ProArt szerzőijog-védő szervezet igazgató, Horváth Péter elmondta, hogy "a múlt héten valóban feljelentést tettünk három hazai Bittorrent-oldal ellen. A szövetség folyamatosan figyeli a magyar letöltőoldalakat, és jelzi ezek üzemeltetőinek a jogsértéseket. A múlt héten perbe fogott oldalakon hosszú ideje tapasztalják ezeket. Bár a feljelentésben Ákos múlt héten megjelent A katona imája című albumát hozták fel példaként, ez csupán egy volt az oldalakon elérhető számtalan jogsértő tartalom közül."

Vajon mit értek el ezzel?

A NAGY BÜDÖS SEMMIT!

Ákos új albuma teljes sávszélességgel tölthető a regisztráció nélküli külföldi torrent oldalakról (isohunt, piratebay), és most már olyan is letölti, aki amúgy nem is akarta ... ugye, mindig az a legédesebb, ami "tiltott".