"...az elmúlt tizenöt év során egy olyan helyzet alakult ki Magyarországon, hogy az emberek a számukra fontos kérdések eldöntését egyre távolabb érzik maguktól. A köztársasági elnök személyének kérdése tekintettel a nemzeti egységet kifejező funkciójára, a közélet stabilizálásban játszott szerepére és mandátumának ötéves időtartamára "egy fontos kérdés". Olyan kérdés, amiről meg lehetne, és meg is kellene kérdezni az embereket, függetlenül attól, hogy a köztársasági elnököt egyébként a parlamenti képviselők választják.
Fidesz ügyvezető elnöksége szerint azok a szempontok, amelyeket bármely jelölt esetében az alkalmasság eldöntésekor figyelembe kellene venni:
1. Az első ilyen szempont, hogy a nemzeti egység megtestesítőjének kellene lennie, vagyis pártok és pártérdekek felett álló, köztiszteletben álló és megkérdőjelezhetetlen tekintélyű közéleti személyiségnek.
2. Képes legyen integrálni különböző nézeteket, tehát ha az országban valamely fontos kérdésben vita alakul ki, akkor a magyar érdek megfogalmazása érdekében képes legyen integráló szerepet játszani.
3. A saját szakterületén álljon mögötte jelentős életmű.
4. A köztársaság következő elnökének ezen kívül rendelkeznie kell nemzetközi tekintéllyel, elfogadottsággal, a nemzetközi világgal való kommunikáció képességével.
Tudjuk, hogy a köztársasági elnök személyéről a parlamenti képviselők fognak titkos szavazáson dönteni, de ez nem zárja ki azt, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség magára vállalja azt a munkát, hogy egy országos szimpátiaszavazást rendezzen az egész ország területén, amelyben megkérdezzük az embereket arról, hogy szerintük a felmerült jelöltek közül kik alkalmasak arra, hogy a Magyar Köztárság elnökének posztját betöltsék, ezt a felelősséget viseljék." - Orbán Viktor 2005.04.13.
"Úgy gondoltuk, hogy talán egyszerűbb akkor megkérdezni a választópolgárokat, ezért kezdeményeztük ezt a szimpátiaszavazást. Ez valóban, ahogy a nevében is, a megjelölésében is szerepel, egy szimpátiaszavazás, nem ügydöntő, nem népszavazás, ez egy vélemény, amit lehet figyelembe venni és lehet figyelmen kívül hagyni. Ez egy ajánlás, hogy mondjuk a megkérdezettek és a véleménynyilvánításra vállalkozók közül hányan gondolják X-et, Y-t vagy Z-t alkalmasnak köztársasági elnöknek. Úgy gondoltuk, hogy ez talán segíthet abban, hogy egy olyan köztársasági elnököt válasszon ismét az ország, aki egyrészt komoly tekintéllyel rendelkezik országhatáron belül és kívül, komoly szakmai múlt áll mögötte és ez hitelesíti az ő eddigi pályafutását és a jövendőbeli köztársasági elnöki pályáját. Egy olyan integratív személyt, aki valóban felül tud emelkedni pártérdekeken, és aki, ha konfliktushelyzet adódik, akkor egy integráló, kiegyensúlyozó, az alkotmányos szerepéből fakadó kiegyenlítő szerepet tud eljátszani a magyar közjogi rendszerben.
(...)
Sokkal fontosabb szerintem, hogy jó döntést hozzon az Országgyűlés, és egy valóban komoly tekintélynek örvendő, a köztársasági elnöki pozíció méltóságához, tekintélyéhez illő jelöltet találjunk, akit reményeim szerint nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki pártok is jó szívvel támogathatnak.
(...)
A mérlege a Medgyessy- és Gyurcsány-kormánynak az elmúlt három parlamenti döntés következtében: hat új adó bevezetése, 33 adóemelés és 17 különböző illetékemelés, aminek a végeredménye a magyar választópolgárok szempontjából és az adófizetők szempontjából eléggé tragikus.Kétkulcsos SZJA nem segít a választópolgárokon akkor, amikor a zsebükből több pénz kerül ki. Mert ugye, amit az egyik kezével adott a kormány, azt a másik kezével elvette.
(...)
Sok a kiadás, mert a kormány rossz gazdaságpolitikát folytat. Nem kellett volna közel 30 ezer pártkatonával felduzzasztani az állami apparátust, ami a magyar adófizetőknek több mint 100 milliárd forintjába kerül évente. Nem kellett volna utántöltős Gripeneket vásárolni, amire semmi szükség nem volt, és amire a NATO sem kötelezett bennünket, mert ez a magyar adófizetőknek 60 milliárd forintos többletköltséget jelent. Nem kellett volna új irodabútorokat vásárolni 8 milliárd forintért. Nem kellett volna új mobiltelefonokat vásárolni 9 milliárd forintért, és nem kellett volna új gépkocsikat sem vásárolni sok-sok milliárd forintért, és még sorolhatnám ezeket a fölösleges kiadásokat. (...) Ráadásul fantasztikus mennyiségben vettek föl hiteleket az elmúlt időszakban, drámaian megnőtt az államadósság. Miután az országnak romlott a hitelképessége, egyre magasabb kamattal lehet csak ezeket a hiteleket fölvenni, ezért egyre nagyobb a törlesztő-részlet, aminek következtében természetesen egyre kevesebb forrás marad a magyar gazdaság fejlesztésére." - Áder János, 2005.04.15
