A jobbikosok mellett a kormány is egészségünkért dolgozik: Nagy Anna kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy az aznapi kormányülésen döntöttek a népegészségügyi termékadóról, amit az egészségtelen élelmiszerekre vet ki a kabinet szeptembertől.
Nézzük csak, hova jutottunk a kezdeti hamburgeradótól:
"Nem elég az adópolitikai ösztönző, a sportra, népegészségügyi felvilágosításra, a tudatos életmód népszerűsítésére is nagyon sok energiát kell fordítani - húzta alá a kormányszóvivő.
Múlt kedden vezető hír volt, hogy "Hurrá, mégsem 3 hónapig jár majd csak a munkanélküli segély álláskeresési járadék".
Azért örült ennek annyira mindenki, mert a március elején bemutatott Széll Kálmán-terv, és az arra épülő, Brüsszelnek leadott konvergenciaprogram is azt tartalmazta, hogy az álláskeresési támogatás jelenlegi 270 napos időszakát mindössze 3 hónapra rövidítik le (és ezzel párhuzamosan beindítják a mkfn közmunkaprogramot), mert ezzel 42,9 milliárd forintot spórol az állam. Persze a csökkentés miatt rengeteg támadást és kritikát kellett elviselnie az ország "sereghajtóból éllovassá" változtatásán munkálkodó meg nem értett szakembereknek...
Aztán a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat mégsem ezt, hanem azt tartalmazta, hogy az ÁJ folyósításának leghosszabb időtartama 180 nap.
Két, a nagyközönség számára eddig ismeretlen jobbikos politikus gondolta úgy, hogy ideje beszállni a Monty Python-cirkuszba, ezért aztán írtak egy rövidke törvénymódosítót.
Erre máris visszatérünk, de először ismerjük meg a két ötletgazdát.
1949. június 16-án született Budapesten.
Nős, felesége kozmetikus, 2 felnőtt gyermeke van.
A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
1975-ben általános orvosi diplomát szerzett a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
Kezdjük a jó hírrel: májusban egyszer biztosan nem hazudott Szíjjártó Péter, mikor megígérte, hogy "nagyszabású, minden eddiginél nagyobb és minden képzeletet felülmúlóan nagy közmunkaprogramokat" indítanak.
Ez idáig a legrémisztőbb fideszes törvényjavaslat, nem is tudom hol kellene elkezdeni.
1. A közmunkaprogramért a Belügyminisztérium lesz felelős.
2. Nem kaphatna szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált, és a törvényben előírt feltételeknek megfelelő közmunkát, (jelenleg 182 ezer ember részesül ilyenben).
3. Az álláskeresési járadék (munkanélküli segély) 180 napig jár. A teljes, 180 napos folyósítást igénybe vételéhez közel öt év munkaviszonyra lesz szüksége. (Egy napi járadékhoz az eddigi öt helyett tíznapi munkaviszonyra lesz szükség.)
4. Elvehető lesz az álláskeresési járadék attól, akinek a munkaügyi szerv közmunkát ajánlott fel, de visszautasította azt.
5. A közmunka alól nehéz lesz kibújni, mert létrehoznak egy egységes nyilvántartási rendszert, amelyben minden munkanélküli szerepel, aki valaha kapott valamilyen ellátást.
6. Ha a közmunkás lakhelye és a közmunka végzésének helye között az oda-visszaút több, mint 6 óra, akkor az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget kell biztosítani. Ha az oda-visszaút meghaladja a 3 órát, akkor csak szállást kell biztosítani. Ha a munkavégzés meghaladja a napi 4 órát, akkor napi egyszeri étkezést kell biztosítani.
7. A közmunkások jogviszonya az ún. közfoglalkoztatási jogviszony lesz, mely több ponton eltér a Munka Törvénykönyvétől.
8. A közmunkások napi 4 órában dolgoznak majd, a ezért bruttó 46 800 forint lesz. A 6-os pontból következik: ha a 4 órás közmunkáért 3 óránál többet kell utazni, akkor elszállásolják őket, ha kevesebbet, akkor ingázni kell.
9. Magáncéget kölcsönözhetnek közmunkásokat. Ekkor nem a minimálbért kell kifizetni, hanem az ún. közfoglalkoztatási bért, ami valószínűleg kevesebb lesz a minimálbérnél. A munkaerő-kölcsönzés már most is egy embertelen biznisz, lásd: "Új Élet a munkásoknak, de még milyen."
10. A kormány felkéri a felügyelete alá tartozó szerveket, hogy a közbeszerzési eljárásoknál teljesítési feltételként vegyék figyelembe a közfoglalkoztatás minél nagyobb arányú megvalósítását. Az állami megbízások elnyerésénél tehát a kormány szándékai szerint előnyt jelentene, ha egy vállalkozó minél nagyobb számban vállalja közmunkások foglalkoztatását.
Csak sikerül pontot tenni az elkúrt 16%-os adóra ... nem, nem ismerték be, hogy elkúrták, hogy a gyerek nélküli 250 ezer forint alatt kereső magánszférában dolgozó rosszabbul járt a "soha nem látott adócsökkentéssel." (A közszférában dolgozók 46%-a kapott bérkompenzációt az államtól.)
A Bérmonitoring Bizottság vezetője, Rogán Antal 4 másik fideszes képviselővel együtt benyújtotta a legújabb agymenését: törvényileg kötelező béremelés a magánszektorban.
A törvényjavaslat szerint "a Kormány rendeletben határozza meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhet szükséges munkabéremelés mértéket."
Csak a megőrzésről van szó, a nettó bér nem fog nőni, és még ezt is csak ilyen eszközzel tudják elérni.
A végrehajtását a munkaügyi ellenőrzések keretében fogják ellenőrizni, vagyis a munkaügyi ellenőrök átnézik a bérpapírokat ...
Néha összejönnek a dolgok, és megy minden mint a karikacsapás.
Május 23-án jelent meg hazai vasútfelújítási bizniszről a posztunk.
Négy nap múlva válaszolt a kérdéseinkre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő.
Június 3-án az egyik parlamenti képviselő, interpellációt írt a miniszternek a témában.
Június 6-án, a plenáris ülésen meg is válaszolta az államtitkár. Persze okosabbak nem lettünk, de azért mégis ... van még remény a parlamenti demokráciában :-)
Csak a szokásos: nemes szándék, pocsék kivitelezés, sértődöttség, szánalmas magyarázkodás.
Balsai alkotmánybírójelölt-fideszesképviselő csodálatos törvényjavaslatáról van szó, amely nyomokban alkotmányellenes részeket tartalmazhat.
Az elgondolás nagyon is helyes: jó lenne, ha nem húzódnának évekig a bírósági ügyek. De erre nem hinném, hogy az a megoldás, hogy a gyanúsítottat az ügyvédje nélkül hallgassák ki...
A Helsinki Bizottság, a Magyar Ügyvédi Kamara és a bírók is konkrét pontokat kritizáltak, amelyek szerintük mind a jelenlegi, mind a az új Alkotmányt sértik, erre azonban nem az volt a válasz, hogy igen, hát nem sikerült valami fényesen, átnézzük, egyeztetünk, átdolgozzuk, hanem a szokásos Fideszes sértődöttség, majd ellentámadás.
Senki nem kergette bele e Fideszt abba a kellemetlen szituációba, hogy a hétfőn bejelentett alkotmánybíró jelöltről kedden kiderül, hogy nem ismeri és/vagy magasról szarik az Alkotmányra.
Míg 1989 június 16-án egy kócos-borostás fiatalember rövid, de velős beszédével felrázott egy országot, addig ma, 22 évvel később ennek fiatalembernek a kormánya a legsunyibb, legpitiánerebb módszerekkel akadályozza meg, hogy honfitársaink egy csoportja, élve alkotmányos jogaikkal, tiltakozhasson.
Négy szakszervezeti konföderáció mára hirdetett meg demonstrációt a Munka törvénykönyvének módosítása, az Országos Érdekegyeztető Tanács feloszlatása, a korkedvezményes nyugdíjak megvonása és a munkanélküli segélyek átalakítása ellen. Ehhez csatlakoztak volna a rendvédelmi dolgozók este, amely a "bohócforradalom" nevet kapta, Orbán gúnyos beszólása után.
Csakhogy.
Tvrtko, már megint ...
Először élő adásban bemondja, hogy milyen jó lenne, ha törvényileg tilos lenne dohányozni az autóban, ha gyerek is ül benne, mire a fideszes faszi a stúdióban a homlokára csap, hogy "aztakurva, zseniális ötlet", és még aznap megírja és be is nyújtja a törvénytervezetet a Parlamentben.
Most pedig az a problémája, hogy egy ügyvéd jelentkezett nála, hogy az ügyfele, egy gyilkossági ügy elsőrendű vádlottja szívesen nyilatkozna a Naplónak - pénzért. Jézus Krisztus, hallatlan!
Hát hová jutott a hazai televíziózás?! Pornósok és kurvák főműsoridőben, pénzért nyilatkozó gyanúsítottak!
Stumpf Pistánál már erősen rezgett a léc, de ha ő átment, a jó Balsai Pista miért bukna el?
A 2012. január 1-én hatályba lépő új Alkotmányban az szerepel, hogy az Alkotmánybíróság létszámát 11-ről 15 főre kell növelni. Az új Alkotmányt húsvét napján az államfő aláírta.
Csakhogy ... május 6-án az AB megint elmeszelte a 98%-os különadóról szóló törvényt, rá egy héttel, május 13-én pedig Lázár János és Balsai István már be is nyújtottak egy alkotmánymódosítást, mely szerint a létszámnövelést előre kell hozni négy hónappal, és az új tagokat július 31-ig a Parlamentnek Fidesznek meg kell választanai.
A tervek szerint ősszel dönt az AB arról a közel 240 beadványról, ami mind kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetéséről szóló törvény ellen nyújtottak be. Míg a 98%-os különadóról szóló törvény "csak" 1 milliárd forintról szól, de a Fidesznél teljesen kiverte a biztosítékot az AB határozata, addig a manyup pénzek 3000 milliárd forintot kóstálnak, így nem mindegy, hogy mi lesz a sorsa.
A Fidesz tegnap megnevezte, hogy kik a jelöltjei, és mivel a kétharmad megvan, a szavazás csak puszta formalitás: Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter, Szívós Mária és a KDNP-nek leadott helyre Dienes-Oehm Egon.
Dr. Gyenes Géza