Kezdjük az elején a sztorit: A Sziget idén nem 7 hanem csak 5 napos lesz, de a jegyárak változatlanok maradtak. Egyszerű matek: 30 000/5 NEM EGYENLŐ 30 000/7-tel. A 0. napon lesz Iron Maiden (nem érvényes rá a 30 000 forintos hazamenős hetijegy). De ugye a Nagyszínpadot már hamarabb felállítják, és erre csapott le Presser Gábor. Legyen -1. nap is! 2500 forintos napijegyért. A "Magyar Dal Napja". Melyre olyan programot állítottak össze, hogy a Sláger rádió főszerkesztője eret vágott magán, mivel egyik retro bulijuk sem lesz még csak a közelében sem ...
Vagyis akkor idén is 7 napos lesz a Sziget, és a -1. napot a Sziget szponzorálja 40 millió forinttal.
Vissza a "Magyar Dal Napjához". A legelső ötlet, amiről olvastam, még az volt, hogy mivel a Nagyszínpadra csak 4 magyar együttes fér fel a Sziget műsorában (URH, PASO, Kispál, Tankcsapda), adjunk lehetőséget a feltörekvő fiatal és tehetséges együtteseknek, hogy Nagyszínpadon fellépve adják elő a számaikat. Erre Presser mit csinált ebből az amúgy rendkívül szimpatikus ötletből? Minden idők egyik legnagyobb hakni-retro showját ...
A résztvevők: Gerendás Péter, Beatrice, Bikin, RH, Kontroll Csoport, Sziámi, Balázs Fecó, Bródy, Szörény, Somló, Geszti, Dés, Frenreisz Károly, Tátrai Tibor, Karácsony János, Török Ádám, Ferenczi György, Vikidál Gyula, Pálvölgyi Géza, Takáts Tamás, Omega, Keresztes Ildikó, Kalapács József, Fenyő Miki, Szikora, Edda, Ákos, Presser, Zorán ...
Az alapgondolat a következő lett: "veszélyben a magyar dal - mármint természetesen születnek dalok magyar nyelven, de egyre kevesebb az olyan sláger, amit az egész ország egyként ismer." Ebből lett az, hogy a Nagyszínpadon 8 órán keresztül játszik mintegy 150-200 magyar zenész magyar dalokat az elmúlt 50 évből. De ez hogy segít a jövőbeli magyar dalok megszületésén?
"Persze nem az a célunk, hogy állandóan a múltat énekeljük, de ezt most fel kellett vállalnunk. Első alkalommal nincs sok helye a kísérletezésnek." - mondta Jávorszky Béla Szilárd rocktörténész-újságíró.
Persze, hogy nem lehet kísérletezni, nincs arra már idő, egyre-másra hallani, hogy nem fogynak a CD-ék, alig van pénzük a zenészenek, Nagy Ferónak megalázóan alacsony nyugdíja, jaj, nem tudnak miből megélni. Na, ilyenkor megy fel bennem ezerrel a vérnyomás, de nézzük meg, hogy igazuk van-e?
Egy átlagos CD ára 3000 forint az üzletekben, ebből 500 forint az áfa, vagyis a nettó ár 2500. Ebből 500 forintot a nagykereskedő tesz rá, a kiadói ár 2000 forint. Ebből 10 százalék a szerzői jog, 10 a hanghordozó gyártása, 15 százalék a marketing-, a reklám- és stúdióköltség 25-30 százalék, az előadóé 10-25 százalék, a kiadóé pedig 10-20 százalék.
Példa: Hooligans "Privát Mennyország" CD 3490 HUF (musicland.hu).
Coldplay "Viva la Vida Or Death & All His Friends" CD 4190 HUF (usacd.hu).
Coldplay "Viva la Vida Or Death & All His Friends" CD 9.99$ amazon.com (1411 HUF)
Nem is értem, vajon miért nem fogy itthon a CD?
De kinek kell az elavult CD, amit például én már csak a számítógépen tudom lejátszani? 2008-at írunk, nézzük meg, hogy hol vehetünk legálisan mp3-at Magyarországon és mennyiért. Elvégre sokkal olcsóbbnak kellene lennie a CD-nél, hiszen ez csak egy fálj egy szerveren, nincs neki gyártási, marketing és egyéb költsége.
Songo.hu: A Hoolingans 2008-as albuma nem is kapható. Keressünk egy 2008-as albumot, Kasza Tibi "Ha egy férfi igazán szeret". Az album mp3-ban 1998 HUF. De mi van ha csak pár számot szeretnék vásárolni? 1 szám 336 forint! Coldplay-nél az album ára mp3 formátumban 3396 HUF, 1 szám itt is 336 forint. Ebből 28 HUF+Áfa a jogdíj, vagyis 10% itt is, mint a CD-éknél.
Az Itunes ugyanezt 99 centért kínálja, az Amazon.com-nál pedig már csak 89 cent 1 szám! Vagyis ugyanaz az mp3 fálj külföldről 130 forint, míg itthon 336 forint? Vajon miért?
Nem is értem, vajon miért nem fogy itthon a legális mp3?
Vagyis akár még igazuk is lehetne a zenészeknek, hogy nem fogy a CD. Persze azt itt sem teszik hozzá, hogy a 10% szerzői jog is az övéké. Bár azon elgondolkozhatnának, hogy itthon miért kerül többe egy CD/MP3 mint külföldön ...
Viszont amiről nem beszélnek: a jogdíjak. Ugyanis a tisztelt zenészek minden évben kapnak egy átutalást közvetlenül a folyószámlájukra egy bizonyos Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől. Ez a magáncég a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete. 2007-ben 12 milliárd 996 millió 121 ezer forintot szedett be "jogdíj" címen. Ebből 8,1 milliárdot tett ki a zenei jogdíjak (magyar és külföldi). Hogy honnan folyik be az Artisjunak ez az irgalmatlanul sok pénz, egyik korábbi cikkemben már leírtam, a lényeg, hogy mindenhonnan, ahol zene szól, vagy bármilyen adatot lehet írni/hordozni.
Inkább nézzük meg milyen nehézségekkel szembesül az Artisjus:
"Jellemző ennek nehézségére, hogy például a nyilvános előadás körében több mint 60.000 üzletet tartunk nyilván és ezek közül az év során több mint 31.000-et ellenőriztünk (naptári naponként átlag 85 ellenőrzés). Így is 11.000 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kellett benyújtanunk a bíróságokhoz (illeték kiadás: 70 millió forint). A jogtalan, ún. kalóz felhasználások ellen a többi közös jogkezelővel együtt, a ProArt szervezet útján is küzdünk, ugyancsak jelentős kiadásokkal. A jogsértés azonnali megszűntetését az internet szolgáltatóktól kérő ProArt felszólítások száma elérte az 5000-t."
Hogy is van ez? Egy egyesület csak úgy ellenőrzi boltokat, és több ellenőrzést végez, mint az ÁNTSZ vagy a Fogyasztóvédelem? És nincs kibúvó: beszedi, behajtja a pénzt!
Szóval az Artisjus 8 milliárdot oszt szét a magyar és a külföldi zenészek között. A Magyarországon sugárzott zenék aránya legyen 50% magyar 50% külföldi. Vagyis kb. 4 milliárdot oszt szét a 6000 beregisztrált magyar zenei jogtulajdonos között. A felosztás a szerzemények lejátszási gyakorisága és az eladott albumok függvénye. Vagyis amelyik számot gyakrabban játszák a rádiók, televíziók, azután nagyobb jogdíj jár a szerzőnek/előadónak.
A jogdíj összege hétpecsétes titok, még arról sem beszélnek a zenészek, hogy egyáltalán kapnak. Ugyanis, ha kiderülne a pontos lista nevekkel, összegekkel, senki, soha nem venné be azt a maszlagot, hogy "vegyél eredeti CD-ét mert éhenhalunk és nem lesz többé magyar dal". De azért pár infóhoz sikerült hozzájutni:
LL Junior 13 milliós jogdíjat kap. Lukács a Tankcsapdából 60 milliót. Presser 100 millió felett kap. Évente. Bankszámlára. Lehet, hogy egész évben a hasát vakarta, és egy hangot nem ütött le. Akkor is megkapja, mert játszották a számait ....
Nos? Szerintetek "éheznek" a magyar zenészek? Mármint azok, akik fellépnek a Magyar Dal Napján, hogy ne általánosítsunk? Én csak szolídan annyit mondok: ez egy törvényekkel megtámogatott maffia, mely a saját maguk által hozott törvények és szabályok alapján milliárdokat szed be és oszt szét maguk között, megfojtva a feltörekvő konkurenciát. Ha nincs konkurencia, nem kell több szeletre felvágni a nagy tortát. Ennyi.
Íme, pár hozzászólás a Magyar Dal Napját belejentő Quart-os cikkből, utána pedig Ti is elmondhatjátok, mi gondoltok erről:
spc:
"A fenti "keresztapák" valóban a magyar zenei világ meghatározó figurái - már csak azért is, mert nagy szerepet játszanak a magyar zenei világ jogszabályainak meghatározásában. Ők azok, akik tehetnének valamit a magyar dal érdekében. Már sok-sok éve ők azok. És nem, hogy nem tettek, de olyan szabályrendszert hoztak létre és tartottak fent, ami egyenesen ellehetetlenítette az új magyar zenét. Nekik nem áll érdekükben az, hogy új emberek kerüljenek a szakmába, majd a helyükbe, és esetleg kitúrják őket a jó kis irányító pozíciójukból, amiben olyan szabályokat fogadnak el, ami egyértelműen a saját zsebükre játszik (tényleg egy jól kiépült maffiáról van szó, találó volt a hasonlat valamelyik hozzászólásban). Nem egy szemét húzásuk volt és van jelenleg is - csak ezek a dolgok a közönséghez nem jutnak el.
Egy ilyen felszínes rendezvény semmit sem segít a magyar zenén, egyszerű parasztvakítás a magyar hallgató közönségnek és egy kis pénzkeresési lehetőség. Ha valóban tenni szeretnének, tehetnének a magyar zenéért úgy, hogy ahhoz nem kéne ekkora felhajtást csinálni. Csak az esetleg a családi kassza forrásainak leapadásával járna."
Killfish:
"Annak idején volt 1 kiadó, 1 tv, 1 rádió. (oké, 3 adó, de csak 2-ben könnyüzene.) a külföldi konkurenciát meg jóformán csak Karel Gott és Ala Pugacsova képviselte, így akik bekerültek a rendszerben, nem volt nehéz dolguk, akármilyen szart is csináltak, az ment mindenhol, így nem nehéz "slágert" csinálni, még abba is beleivódtak ezek, akiknek amúgy tökre nem tetszettek. Mára meg megváltozott a világ, a csatornákon keresztül nyitott az út a legkülönbözőbb rétegzenék számára is, megszűnt az ő monopóliumuk.
Ebből a koncertből nekem is csak a szánalmas, megkeseredett, kiöregedett emberek panaszkodása/erőlködése jön le, akik mellett már rég elment a világ, a rock and roll meg tök másról szól."
zenefej:
"És ha a zene jó lesz amit csinálok, akkor megtalálja a közönségét is. Sokat kell dolgozni, hogy jó legyen, és megtalálja az embereket. Kész.
Úristen a magyar dal! Mi lesz vele?
-Először is, a zene nem csak dal.
-Nem kell aggódni, mert annyi magyar zenész van, hogy az már talán sok is.
-Rengeteg fiatal tehetség kallódik! Nézzék csak meg a Rémember zenekar példáját, vagy más jó bandákét, akik itthon ellehetetlenültek, külföldön meg befutottak.
-Rengeteg fiatal tehetség kerül elő folyamatosan (mint például Barabás Lőrinc és zenekarara) - inkább őket kéne a színpadra tenni, és vigyázni, hogy nehogy elhúzzanak külföldre és egy kinti kiadó húzzon hasznot belőlük.
-Idejött Magyarországra az Emergenza-nevű vállalkozás, amely folyamatosan tehetségkutatókat rendez, és keresi a bandákat akiket érdemes kiadni.
Konklúzió: 1. Bár Presser Gábor mindíg is kiváló zenéket írt és adott elő, és ezért nagyon tisztelem. Ez az ötlete vagy csak a pénzről szól, vagy paranoiás, vagy mindkettő. 2. Ha a magyar dal jövöje veszélyben forog, akkor tehetségkutatót kell szevezni - amit az Emergenza tesz meg a magyar popélet góréjai helyett.
És a megasztár? Azzal mi van? Nem elégedettek a végeredménnyel, pedig abban is benne volt a Presser...
Mért nem mondják azt, hogy: " hé gyerekek! Ősszerántjuk a popöregeket egy nagy bulira gyertek el! " -Nem kell ide ideológia!"
Végszóként: A Sziget 40 millió forintból támogatja ezt a bulit, míg PANKK kapcsán összesen 15+28 milliót osztottak szét összesen 101 fiatal vagy kezdő együttes támogatására. Melyiknek van nagyobb haszna, melyik segíti jobban a magyra dal jövőjét? A múlt vagy jövő?
Az utolsó 100 komment: