Mi az, ami 62 milliárd forintba kerül, és átadása után nyolc hónappal már javítani kell?
Természetesen egy magyar autópálya-szakasz: 35 km Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között. Tavaly egyébként megírtuk, hogy a 43,8 millárd + áfa végül is 61,9 milliárdba került.
Egész pontosan a Balatonkeresztúr és Zalakomár közti húsz kilométerrel van gond.
2008. június 26-án adta át Gyurcsány és Szabó Pál közlekedési miniszter ezt a szakaszt, most pedig púposodik, reped. Még nyolc hónap sem telt el!
Ferink az átadáson gyönyörű mondatokat mondott: "Nemcsak az autópályákon kell gyorsítósáv, Magyarország is gyorsítósávon kíván előre haladni." Úgy vélte, hogy ezek a mostani évek az autópálya-építés "arany" éveiként fognak bevonulni a hazai közlekedés és Magyarország egészének történetébe. (Ja, meg az autópálya-építők 'arany' éveiként.) Egyébként arra gondolt, hogy a 2000-es évek elején mindössze 500 km autópálya volt Magyarországon, ennek a 20 km-nek az átadásával pedig túlléptük az ezret, így kevesebb, mint 10 év alatt megduplázódott a sztrádahálózat hossza.
Viszont ahogy a mondás tartja, hamar munka sosem jó.
Egy, a Népszabadságnak nyilatkozó - névtelenséget kérő - mérnök szerint elképzelhető, hogy lesznek még újabb, hasonló jelenségek a sztrádán. Az autópályát ugyanis tőzeges talajon, rohamtempóban építették, ezért nem kizárt, hogy az út megsüllyedése okozta az egyenetlenségeket. Ha pedig ez így van, akkor újabb és újabb hibákra lehet még számítani.
Az építéssel azért kellett sietni, mert a 43,8 milliárd forintba kerülő, a Balatonkeresztúr-Zalakomár-Nagykanizsa közötti szakaszt kivitelező Porr-Viadom-Terrag-Asdag konzorciumból fizetésképtelensége miatt kivált a legnagyobb munkaterülettel rendelkező Viadom, ezért hetekre leállt a munka. A cég feladatait átvette a Porr és a Terrag-Asdag, de feszített tempóban kell dolgozniuk, hogy tarthassák a határidőt. A kivitelező már tavaly megemlítette azt, hogy a pálya nyomvonalán, a tőzeges területeken a talaj süllyedése nagyobb a vártnál, emiatt egyes szakaszokon a technológia módosításával próbálják gyorsítani a sztráda alapjául szolgáló föld tömörödését, szilárdulását.
Mészáros Józseftől, a kivitelező konzorcium projektigazgatójától tavaly márciusban megkérdezte a Népszabi: nem megy-e a minőség rovására a nagy sietség? Ő akkor azt felelte: "A konzorcium tíz év garanciát vállal az autópályára, így saját érdeke is az, hogy alapos munkát végezzen." Az újság most is szerette volna megkérdezni Mészáros urat, mi a véleménye a hibákról, és azok okairól, de Mészáros József egész héten elérhetetlen...
A sztráda építését megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. álláspontja szerint a tőzeges altalaj, a feszített kivitelezési ütem és a hibák kialakulása között nincs összefüggés, a garanciális hibák száma pedig átlagosnak mondható.
Ahogy az Autópályakezelő embere mondja: az autópályaépítés hol jobban sikerül, hol kevésbé...