"A rendszerváltozás óta egyetlen politikai párt maradt talpon, ez pedig a Fidesz. Ezért nekünk erkölcsi kötelességünk az, hogy a kommunista diktatúra bűneit feltárjuk, megnevezzük a felelősöket, lehetőség szerint felelősségre is vonjuk őket, és ugyanakkor semmi se maradjon titokban." - nyilatkozta 14 hónappal ezelőtt, 2012. márciusában Lázár János, miután a Fidesz úgy döntött, hogy május 15-ig kidolgoznak minden olyan törvényt, amely lehetővé teszi a Nemzeti Emlékezet Bizottság működését, ami majd alaposan feltárja a kommunista rendszer bűneit.
A 2012. május 15-i határidő már egy éve lejárt, de semmi híre a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak.
2012. február 20.: Nem támogatták a kormánypárti képviselők Schiffer András törvénytervezetének tárgysorozatba vételét, vagyis a parlamenti egyeztetés megkezdését.
2012. május 18.: Schiffer András újra benyújtotta az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát.
2012. december 4.: Az országgyűlés 90 igen, 146 nem és 23 tartózkodás mellett leszavazta Schiffer Andrásnak az ügynökmúlt tisztázását sürgető javaslatának tárgysorozatba vételét.
2013. április 15.: Schiffer András LMP-s képviselő harmadjára is beterjesztette az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát
2013. május 13.: Az alkotmányügyi bizottság elutasítja a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Az egykori szocialista országok állambiztonsági iratainak kezelése terén eltérő gyakorlatot folytatnak a közép-kelet-európai országok, de talán máshol nem fordult elő, hogy egy történészt 2 millió forint kártérítésre ítélje a bíróság, mert egy ügynökről leírta hogy ügynök volt. Ajánlott cikk: Cseh Gergő Bendegúz - Közép-kelet-európai állambiztonsági panoráma.
Rainer M. János történész tavaly úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy "az összes ügynök, körülbelül 180-200 ezer fő névsora ma már nem állítható össze az 1989-ben végrehajtott iratmegsemmisítések miatt. Ezért nálunk már nincs lehetőség olyan jellegű szembenézésre, ami a volt NDK-ban zajlott le a ’90-es években, miután a Stasi iratait a rendszerváltáskor egyből lefoglalták, így azok szinte hiánytalanul kutathatóvá váltak. A kelet-európai gyakorlat számos példát ad a kommunista múlt feldolgozására, egyes országokban perek, máshol átvilágítások, kárpótlási eljárások segítették a múlttal való szembenézést."
Varga László szerint "a mai jogszabályok önmagukban nem állnak az ügynökmúlt feltárásának útjában. Példaként említi Németországot, ahol semmivel sem enyhébb a személyiségi jogi szabályozás, mégis gond nélkül nyilvánosságra kerültek a Stasi-akták az egykori ügynökök nevével."