Ugye emlékszünk az őszi eseményekre, amikor az osztrák alapítvány, a Négy Mancs szívózott a libatömés miatt? Nos, nekik ajánlom figyelmükbe a következő köremailt, amit mi is megkaptunk, hogy talán nem a magyar libatömés a legdurvább állatkínzás Európában!

A köremail nem egészes pontos, mint az Ellenkultúra blog remek írásából kiderült. A lényeg: a mészárlás a Feröer-szigetek történik, ami széles körű önkormányzattal rendelkezik. Dániával csak a külügy és hadügy közös.

"A mészárlás a hagyományos feröeri bálnavadászat (grindadráp). A  halászhajók a part közeli sekély vízbe terelik a bálnákat (nem ritkán száznál is többet), ahol a lakosok a vízbe sietnek, és megkezdik a kaotikus mészárlást, mely vörösre festi a tengeröblöt. Ez ritkán tart tovább 15 percnél: csupán ennyi időbe telik, míg a szerencsétlen állatokat agyon- vagy félholtra sebzik, és a partra rángatják. Egy helyi törvény szerint a bálnákat csak egy méternél sekélyebb vízben szabad megtámadni, így azoknak, amelyek nem feneklenek meg, elvileg esélyük van a menekülésre. Ezeket üldözni sem szabad. Egy-egy szezonban (mely a nyári hónapokra korlátozódik, a bálnák migrációs szokásai miatt), átlagosan kb. 800 bálna leli halálát a szigetcsoport partjain.  

A megszerzett bálnahúst szigorú szokásjog alapján osztják szét: a legnagyobb bálnát az állatokat először megpillantó hajó legénysége kapja, a többi húsból pedig a község minden lakója részesül, azok is, akik nem vettek részt a vadászatban. Így a képeken látható emberek nem egyszerű bámészkodók, hanem vagy a jussukra várnak, vagy pedig maguk is aktív vadászok. A vadászat ilyen kommunális formáinak természetesen identitásképző, a helyi közösséget összetartó szerepe is van. Ezt jelzi az is, hogy a grindadráp egy nagy közös bulival zárul, ahol kötelező jelleggel eléneklik a sok versszakból álló Grindevise-t, ami nagyjából a helyieknek a mostoha természet fölött aratott győzelmét hirdeti.

Az élelmezési szempontokon túl a legtöbb feröeri a bálnavadászatot annyira a helyi kultúra részének tekinti, mint mi a húsvéti locsolkodást vagy a disznótort, és ennek megfelelően szenvedélyesen védelmezi azt a kritikusokkal szemben."