2010.február 18-án írtunk arról, hogy 2009. december 25-ig sem sikerült megoldani az arzénos ivóvíz problémáját Magyarországon, és több százezer ember ilyen vizet iszik, ezzel főz.

Akkor még MSZP-kormány volt, azóta jött a Fidesz.

A probléma azonban szinte változatlan maradt.

2011.június 22-én jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő, hogy "A tiszta ivóvízről fogadott el cselekvési tervet a kormány. Jelenleg körülbelül hétszáz olyan település van – főleg a Dél-Alföldön –, ahol a víz arzéntartalma nagyon komoly problémát okoz, 1.5 millió ember nem jut megfelelő ivóvízhez."

2012.március 14-én Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hogy "Az országban körülbelül 400 olyan település van, ahol arzénes az ivóvíz, és további 420, ahol ezen kívül még más anyagok is szennyezik a vizet. (...) Magyarország az uniós csatlakozáskor engedményt kapott: 2006 decembere helyett 2009 végéig kellett megfelelni az EU előírásainak. Mivel ennek az ország nem tudott eleget tenni, halasztást kért. Várhatóan 2015. június 30-ig kap engedélyt Magyarország a szükséges beruházások befejezésére. (...) korábban az érintett önkormányzatok nem tudták kigazdálkodni az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt. A probléma megoldása érdekében a magyar állam átvállalta az önrészt. Az önkormányzatok számára kérdés, hogy a rendelkezésre álló víztisztító technológiák közül melyiket válasszák. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kijelentette: azokat az eljárásokat támogatják, amelyek megvalósításával a haszon az országban marad. Hozzátette ugyanakkor, az uniós előírásoknak mindenben eleget kell tenni."

2012.április 10-én még megtudhattuk, hogy "a kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló „Kék-víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program c. projektjavaslatot. A fejlesztések 30 település mintegy 250 ezer lakosa számára biztosítanak tiszta, egészséges ivóvizet.", azóta más hírt nem találunk az arzén keresőkifejezést bepötyögve a kormányzati portálra.

Pedig az érintett önkormányzatok a napokban kapták meg Brüsszel május 30-án kelt (ez is megérne egy külön misét, ennyire azért nem lassú a posta, még a magyar sem...) elutasító határozatát (pdf) az Illés által említett 2015-ig történő halasztással kapcsolatban. Az Európai Bizottság december 25-ig adott haladékot Magyarországnak, hogy biztosítsa az ivóvizek európai uniós határérték alatti arzén, bór, és fluorid tartalmát.

Szokatlanul korán, másfél évvel a 2014-es választások előtt elindult a kampány, bár az is igaz, egy permanens szabadságharcban nincs külön kampány, minden nap kampány. És még csak most fordulunk rá október 23-ra, az "ünnepre" ....

A tegnapi Naplóban leadott "riportot" egy ideig nehéz lesz alulmúlni. Nem tudom mi volt a koncepció, vajon a TV2 kereste meg a Miniszterelnökséget, hogy elkísérnék Orbánt Ceglédre, vagy fordítva, a Miniszterelnökség kereste meg a TV2-t, de az (x)-et nyugodtan kitehették volna a sarokba. Orbánon és a kampánycsapatán persze nem csodálkozom, tették ami dolguk, politikusként lementek vidékre, pálinka, éneklés, egy kis szántás, lakossági fórum stb.

A TV2 riportja minden szakmaiságot nélkülözött, ezzel az erővel odaadhatták volna a kamerát az egyik testőrnek, aki felvesz mindent, a kamerát meg este hazafelé leadja a Róna utcába a vágónak. Pedig a lakossági fórum a földtörvényről szólt, lehetett volna valódi kérdéseket feltenni, de ezek szerint ilyet egyik fél sem akart.

A beharangozó szerint kemény kérdéseket tettek fel Orbánnak.

Kerényi Imre páratlan (kormányzati) munkásságát már egy jó ideje nyomon követjük: minden az Alaptörvény Asztalával kezdődött, majd jött a rajzpályázat és a Nemzeti Hitvallás, és az elhíresült festmények. Karrierje - és ezzel nincs egyedül - töretlenül ível az MSZMP-tag moszkvai magyar nagykövetségi munkájától a jelenlegi kormányzati állásáig. Ugyanis nehogy azt higgyük, hogy Kerényi a saját őrülteit valósítsa meg, nem, őt személyesen Orbán Viktor kérte fel és nevezte ki erre a feladatra, Kerényi Imre titulusa: "az Alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott". És amíg nyáron több miniszterelnöki megbízottnak "lejárt a megbízatása", Kerényi töretlenül dolgozik tovább.

Mivel külön oldalt kapott a kormányzati portálon, így láthatjuk, milyen projekteken dolgozik:

1. Az Alaptörvény népszerűsítése
2. Alaptörvény illusztrációi - vándorkiállítás: 2014-es választásokig körbeutaztatja a festményeket az országban.
3. Szobrok, közterek - Trianon tanúi
"Öt könyv hirdesse nagyságukat, öt esszé emlékezzen, öt konferencia tisztelegjen, öt televíziós műsor készüljön, öt szobor szülessen, öt közterület viselje nevüket." Ezek szerint szobrot meg még ki tudja mit kap Tormay Cécile, gróf Esterházy János, gróf Bethlen István, Kós Károly, gróf Bánffy Miklós. Természetesen napokra lebontott ütemterv van, amit pontosan be is tartanak.
4. A Nemzeti Könyvtár
Ez a legújabb Kerényi-projekt, 2013 decemberéig 24 könyvet terveznek kiadni, után pedig még százat.

A múlt héten a Miniszterelnökség "Magyarország lakosságának tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel” hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást írt ki, mivel "kiemelt fontossággal bír az állampolgárok időbeni tájékoztatása". Az Index szerint a "a kampányt az IMF-fel kötendő megállapodás előkészítése érdekében indítják". 
Hétfőn meg is kötötték a szerződést az I.M.G.-vel, akik a nyáron a nagy sikerű nemzeti konzultációs reklámkampányt bonyolították le. Most azonban "csak" 200 millió forintból kampányolhatnak, viszont hamar nekiálltak a feladatnak ...

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Művelődési Szervezete (UNESCO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1966. október 5-én fogadta el a a pedagógusok jogairól szóló, 150 pontból álló határozatot. 1994-ben ennek a döntésnek emléket állítva ezt a napot kiáltotta ki az UNESCO a Pedagógusok Világnapjának.

Ez volt múlt pénteken, ekkor jelentette be Matolcsy a legújabb csomagját, amelynek része a beígért tanári béremelés elhalasztása.

Ennek kapcsán már akkor írtuk, hogy Hoffmann Rózsának illene lemondania, mert vagy tudott erről, de hazudott az MTI-nek/ pedagógusoknak még kedden is, vagy fogalma nem volt róla, és azért totálisan alkalmatlan a posztjára. Az utóbbi, dilettáns vonalat erősíti, hogy Gyuri reggel 9-es bejelentése után, péntek(!) délután negyed 4-kor (!) kiraktak egy cikket a kormany.hu-ra, amelynek címe: "A pedagógusokon múlik a jövő nemzedék sikere és boldogulása". A cikk beszámol Hoffmann leveléről, amit a Pedagógusok Világnapja alkalmából minden köznevelési intézménynek megküldtek. Egyet mi is kaptunk:

Matolcsy bejelentette ma reggel, hogy tervezik betömni a 400 milliárdos hiányt a 2013-as költségvetésben.

Persze betöm 3 lyukat, de 5 új lyuk keletkezik, amire majd újabb csomagot kell készíteni, ami betöm pár lyukat, de néhány újabbat is okoz és így tovább, és így tovább ...
(fotó: Stiller Ákos)

Íme, a portfolio.hu alapján:

"1. EU-s társfinanszírozás mértékét 15%-ra 5%-ra csökkentjük, költségvetési kiadás helyett uniós forrásból finanszírozzuk a projekteket: ez 55 milliárd forintos megtakarítást jelent

2. bürokráciacsökkentő program: egyszerre kapnak nyugdíjat és bért is a közszférában dolgozók. Jövőre vagy nyugdíjat vagy bért kaphatnak.

3. a kimenő létszámot nem töltjük fel a következő három évben, nem mindenhol lesz ez érvényes (pl orvosok és ápolók). Ez 30 milliárdos lefaragást jelent.

4. Hatékonyabb közszféra bér: megemelt tanári béreket elhalasztjuk. Ez 73 milliárdos javulást okoz. A kormány odatett egy lábjegyzetet: ha a jövő év közepén a magyar költségvetés és növekedés jobb lesz (a felülvizsgált 1%-os növekedésnél), akkor visszahozzuk szeptember elsejétől a tanári béremelést.

5. önkormányzatoknál bevezetünk egy felső korlátot a segélyeknél. Még nincs döntés arról, hogy mely támogatásokra fog ez vonatkozni, d családtámogatásokra biztosan nem. De az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent.

6. tranzakciós illetéknél: lemond a kormány a jegybank megadóztatásáról, de ezért cserébe az államkincstártól 30 milliárd forinttal többet vár el és 3 ezrelékes illetéket ír elő a készpénzfelvételre.

7. Hatékonyabb adóbeszedés 120 milliárddal több bevételt hoz. A kormány jövőre mind a 400 ezer pénztárgépbe egy technikai eszközt épít be, ami online kapcsolatban áll a NAV-val. Ebből az áfabevételek 95 milliárddal növekednek. A sertéságazatban bevezeti a kormány a fordított áfát. A kisvállalati adózás esetében pedig veszteségelhatárolási döntést hozott. A társadalombiztosítási járulék plafonját eltörli a kormány, amivel az állam 51 milliárd forinttal jobban jár."

Tavaly júniusban Matolcsy benyújtotta a törvényjavaslatot, ami szerint három lépésben (2011-ben, majd 2012. január 1-től, és július 1-től) emelkedne a cigaretta, szivar, szivarka és a fogyasztási dohány jövedéki adója. Egy hónap múlva sztornózták az ötletet, és az idei adó emelést áttolták 2013. január 1-jére, illetve 2013. május elsejére, mert "a dohánylobbi erősebb volt".

Tegnap "Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról" nevet viselő előterjesztéshez azonban a Költségvetési Bizottság benyújtott egy olyan módosítót (is), amely a dohánytermékek jövedéki adóját a tervezettnél kisebb mértékben növelné, így a cigaretta jövedéki adója az eredetileg tervezett 13 700 forint helyett 12 500 forint lehet ezer darabonként, és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de összesen legalább 24 920 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 14 650 forint helyett 12 460 forint lehet a jövedéki adó kilogrammonként. Az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább a 14 650 forint helyett 12 460 forint lehet kilogrammonként a jövedéki adó. (kigyűjtés: Index)

Viszont az emelést nem két, hanem egy lépésben hajtanák végre, még idén december 1-én.

Minden idők egyik legszemetebb törvényjavaslata:

Az előzmények:

2012. májusában jelentette be Orbán Viktor, hogy negyedjére is megkérdezi a népet az úgynevezett nemzeti konzultáció formájában. A kiküldött 16 kérdés azonban nagyon gyengére sikerült. A kérdések 8,2 millió példányban készültek, ennyi levelet és kérdőívet borítékoltak be és kézbesített a Magyar Posta. A költségekre a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 976 millió forintot csoportosítottak át (Magyar Közlöny, 2012/67. szám).

A "konzultáció" augusztusban lezárult, szeptember végén megkaptuk az eredményt is: összesen 698 780 választ küldtek vissza. Ez 8,52%-os visszaküldési arány, amely Havasi Bertalan sajtófőnök szerint "ez európai összevetésben kiemelkedő siker."
Siker, siker mindenütt ...  Ha pedig valami ilyen sikeres, akkor folytatni kell, így Havasi szerint "hamarosan várható az újabb kérdéssor, hiszen a miniszterelnök és kormányának politikája az emberek megkérdezésén, az együttdöntésen alapul. Ezután is mindenkinek joga és lehetősége lesz beleszólni a legfontosabb kérdések eldöntésébe."

Ehhez a tényleg példátlan sikerhez kétségkívül hozzájárult a nagyszabású és agresszív kormányzati reklámkampány. Orbán-reklám a rádiókban, tévékben, óriásplakátok, BKV járműreklámok, online hirdetések, nyomtatott újságokban hirdetések ...

A fent említett 976 millió azonban nem tartalmazta a reklámkampány költségeit, így a Ki mit tud közérdekű adatigénylő rendszeren keresztül június 19-én közérdekű adatigénylést nyújtottam be a Miniszterelnökség részére. A törvény által előírt 15 napos határidőn belül azonban nem kaptam választ, amit jeleztem a Miniszterelnökség felé. Erre sem érkezett semmilyen válasz, így az atlatszo.hu segítségével és támogatásával "közérdekű adat megismerésére irányuló igény nem teljesítése miatt" keresetet nyújtottunk be  a bíróságon július 24-én (pdf). Mint kiderült, ezzel sikerült precedenst teremteni, ez volt az első olyan, a Ki mit tud-on benyújtott adatigénylés, amely a bíróságra eljutott, mint kereset.

A bíróság augusztus végén kitűzte az első tárgyalási napot október 18-ra. Szeptember közepén azonban levelet kaptunk a Miniszterelnökségtől, hogy szíveskedjünk befáradni egyeztetésre, mivel megvannak a kért adatok.
A Miniszterelnökség nagyon korrekten állt az ügyhöz, elismerték, hogy az adatigénylést nem kívánták megtagadni, csupán adminisztrációs hiba történt. (Legközelebb adatigényléskor igyekszem a nyarat kihagyni, illetve figyelemmel fogom kísérni a minisztériumi átszervezéseket is.)
A kért adatokat átadták, az áttanulmányozás után pedig elálltunk a pertől (jegyzőkönyv).

Tegnap reggelre Orbán rendkívüli kormányülést hívott össze, amire eddig csak árvíz- és az iszapkatasztrófa kapcsán volt példa. Most viszont természeti csapás nem sújtja hazánkat, úgyhogy csak tippelgettük a miértet. Matolcsy bejelent egy újabb csomagot? Jön a Széll Kálmán Terv 3.0? Vagy az IMF becsinált az ostorpattogtatástól, és kamat nélkül adják a lóvét, azonnal?

Hamar kiderült, hogy mi volt ennyire fontos és sürgős: betiltják a játékgépeket. Méghozzá villámgyorsan, várhatóan már ma meg is szavazza a parlament az erről szóló törvényjavaslatot. Lázár azzal indokolta a sietséget, hogy "egyszer és mindenkorra gyorsan kell dönteni" a kérdésben, nehogy felpuhuljon a törvény a különböző lobbik miatt.

A képviselők a folyosón most sem voltak képben túlzottan, de ha Orbán azt mondta, akkor fontos. Újabb csodás parlamenti videó: